Alkalmassági követelmény módosítása

Kérdés: Miért jelent problémát az, ha az ajánlatkérő az alkalmasságot "lazítja", az alkalmassági követelményeket módosítja? (A Hatóság 89/2021. határozatához kapcsolódik a kérdésünk.)
Részlet a válaszából: […] ...jelentős, így megállapította, hogy "a vizsgált korrigendumban végrehajtott módosítás – figyelemmel a módosításban meghatározott új ajánlattételi határidőre – olyan jelentőségű volt, amely alapján a gazdasági szereplőket alapvetően befolyásolhatta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

DBR működése

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérőnek az adott részbe felvett minden gazdasági szereplőt fel kell hívnia ajánlat benyújtására. Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt nem határozhatja meg az ajánlattételi felhívás megküldésétől számított tíz napnál rövidebb időtartamban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Egyenlő bánásmód elvének érvényesülése a közbeszerzés gyakorlatában

Kérdés: Az ajánlatkérő felvilágosítást kér, ahol egy Aarhus nevű bírósági ügyre hivatkozik. Az ügyet nem találjuk az interneten, vélhetően európai bírósági ügyről lehet szó, így nem világos számunkra, hogy milyen értelemben kell a felvilágosítás nyújtásához ezt figyelembe venni. Nem minket érint a felvilágosításkérés, de fontos lenne tudnunk róla. Mi ennek az ügynek a lényege?
Részlet a válaszából: […] ...be azokat a nyilatkozatokat vagy dokumentumokat, amelyek közlését az ajánlattételhez szükséges dokumentáció előírta, és amelyeket az ajánlattételi határidőn belül nem nyújtottak be. E cikkel azonban nem ellentétes az, ha az ajánlatkérő felhív valamely ajánlattevőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Eljárási információk nyilvánossága

Kérdés: Hogyan lehetséges az, hogy az ajánlatkérő egyes esetekben nyilvánossá teszi az eljárással kapcsolatos információkat, más esetben pedig nem? (Ha például a 115. § szerinti az eljárás, akkor utóbbi esetben nem is jutok hozzá az információhoz.) Felkérhetjük-e az ajánlatkérőt arra, hogy tegye közzé a 115. § szerinti eljárás dokumentumait, hogy legalább lehetőségünk legyen tájékoztatni az érintett ajánlattevőt a szándékunkról, ha indulni szeretnénk?
Részlet a válaszából: […] ...A 80. § (5) bekezdésében előírt tíznapos időtartam helyett ötnapos időtartam alkalmazandó. A 113. § nem alkalmazandó;– az ajánlattételi határidő nyílt eljárásban irányadó minimális időtartamára vonatkozó előírás nem alkalmazandó. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Ajánlattételi határidő hosszabbítása gyorsított nyílt eljárásban

Kérdés: Van-e akadálya annak, hogy gyorsított nyílt eljárás esetében az ajánlatkérő ajánlattételi határidőt hosszabbítson? (Szükség lenne rá, mert nagyon sok a hiba a felhívásban és a dokumentációban.)
Részlet a válaszából: […] ...az eljárási dokumentumok módosítása mellett. Függően attól, hogy mindez az ajánlattétel korai szakaszában történik, szükséges az ajánlattételi határidőt módosítani az 52. § (5) bekezdés szerint, ami gyorsított nyílt eljárás esetében a felhívás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzés becsült értéke az uniós közbeszerzési értékhatárt eléri vagy meghaladja, az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az ajánlattételi határidőt – mind egy szakaszból álló, mind több szakaszból álló eljárásokban – az ajánlati vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Megállapodás szakértő közreműködéséről

Kérdés: Megállapodhat-e (ún. előszerződéses okiratban) az ajánlattevő és a vele az ajánlat benyújtásának időpontjában munkaviszonyban még nem lévő, a 321/2015. kormányrendelet 21. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti, alkalmasságot igazoló szakértő egybehangzóan úgy, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén egymással munkaszerződést fognak kötni? Ilyen okirat birtokában mentesül-e a szakértő az erőforrást biztosító szervezetre vonatkozó előírások (leginkább a saját EEKD-dokumentum benyújtása) teljesítése alól?
Részlet a válaszából: […] ...másrészt a közbeszerzési szerződés teljesítésének időszakát.Az ajánlattétel időszakában (a felhívás megjelenésétől az ajánlattételi határidőig terjedően) a hivatkozott szakember nem áll az ajánlattevő alkalmazásában, azaz erőforrást nyújt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Mód1. tv. rendelkezéseinek alkalmazása a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban

Kérdés: A 2016. évi CLX. törvény (Mód1. tv.) 48. §-a rendelkezésének megfelelően az eljárásban a Kbt.-nek a Mód1. tv. által megállapított 62. § (1) bek. q) pontjának rendelkezését is alkalmazni kell azokban a közbeszerzési eljárásokban is, amelyek a Mód1. tv. hatálybalépésekor folyamatban vannak, de a Mód1. tv hatálybalépésének időpontjában az ajánlattételi határidő még nem járt le. A fentiekre tekintettel, a Mód1. tv. hatálybalépését követően a nemzeti eljárásrend szerint megindított közbeszerzési eljárásban a kötelező 62. § (1) bekezdés g)-k), m) kizáró okok mellett az ajánlattevőnek a Kbt. 62. § (1) bek. q) pontjára is be kell nyújtania a nyilatkozatát? Az ajánlatkérő a felhívásban jelezte a q) pont rendelkezésének alkalmazását is.
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CLX. törvény (továbbiakban: törvény) az alábbiakban módosította a Kbt.-t:A törvény 18. §-ának (3) bekezdése kiegészítette a Kbt. 62....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Ajánlatkérő eljárása versenykorlátozás esetén

Kérdés: Az 1996. évi LVII. törvény (a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról, Tpvt.) 11. §-a rendelkezik a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmáról. Egy többszakaszos közbeszerzési eljárás során, ahol az ajánlatkérő keretszámot határozott meg, nem versenykorlátozó-e az, ha a részvételi szakaszban jelentkezést benyújtó ajánlattevők közül például három cégnek részben azonos a tulajdonosi köre, illetve a céget jegyző személye is? Mennyiben más a helyzet akkor, ha az eljárás időszakos előzetes tájékoztatóval indul – amely nem tartalmaz még információt a keretszámra vonatkozóan –, részvételi szándékát a fent megjelölt kör nyújtja be, és az ajánlatkérő a részvételi felhívásban kívánja korlátozni az ajánlattételi szakaszba jutók körét? Ez esetben lehet-e szó versenykorlátozásról? Amennyiben bármelyik esetben felmerül a verseny korlátozása, mit kell tennie az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] ...jogszerűen státuszukon. Praktikusan tehát minderre a részvételi határidő lejártát követően, vagy egyszakaszos eljárásban az ajánlattételi határidőt követően kerül sor. A Kbt. 36. § (2)-(3) bekezdéseinek elemzése azonban nem korlátozódhat csupán a Tpvt. 11...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Dokumentáció tartalmának és tartalomjegyzékének eltérése

Kérdés: Mit tehet, illetve mit kell tennie az ajánlattevőnek akkor, ha észreveszi, hogy a dokumentáció tartalma nem felel meg a tartalomjegyzék szerinti tartalomnak, illetve az egyes részeiben eltér a hirdetményben – kiírásban – foglaltaktól?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező)tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározottszervezettől az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb tíz nappal.Ha például a tartalomjegyzék az iratmintákat nem tartalmazza,abban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.