Kettős hiánypótlás tilalma

Kérdés: A kettős hiánypótlás tilalmába ütközik-e, ha az ajánlattevő hiánypótlásban benyújt egy iratot, ami azonban épp érvényességét vesztette, mire a hiánypótlási határidő beállt?
Részlet a válaszából: […] ...el a Közbeszerzési Döntőbizottság, amely a D.455/2023. számú határozatában jutott a fentiekhez hasonló következtetésre. Az ügyben az ajánlattevő az 1. felvilágosításkérés, hiánypótlási felhívás keretében már becsatolt honossága szerinti engedélyt csatolta,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Fizetési határidő meghatározása értékelési szempontként

Kérdés: Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha 50%-ban saját forrásból, 50%-ban uniós támogatásból megvalósuló árubeszerzés esetén értékelési szempontként határozza meg a fizetési határidőt, vagyis az ajánlatokat aszerint pontozza, hogy melyik ajánlattevő biztosítja a leghosszabb fizetési határidőt a 30-tól 60 napig terjedő időintervallumon belül?
Részlet a válaszából: […] ...felmerülő szempontnak tűnhet, amely nem köthető a közbeszerzés tárgyához, nincs hatással a teljesítés színvonalára, vagyis az ajánlattevők általi megajánlást minőségileg nem befolyásolja. A Kbt. csupán példálózó felsorolást tartalmaz arra nézve, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Ajánlatban nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége

Kérdés: Hogyan kell helyesen értelmezni a Kbt. 138. § (4) bekezdését, továbbá konkrétan milyen kötelezettséget ró ez a jogszabályhely a nyertes ajánlattevőre és az ajánlatkérőre?
Részlet a válaszából: […] ...alvállalkozó által indított kártérítési perben. A nevesítés ugyanakkor nem keletkeztetett szerződéskötési kötelezettséget a nyertes ajánlattevő és a nevesített alvállalkozó között, ami azt jelentette, hogy jogtalan mellőzés esetén a bíróság nem a szerződést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Az ajánlatkérő lehetőségei összerendezetlen ajánlat benyújtása esetén

Kérdés: Lehet-e érvénytelenségi ok az, ha az ajánlattevő gyakorlatilag összerendezetlenül bocsát rendelkezésre egy halom dokumentumot, melyből az ajánlatkérőnek kell kibogoznia, hogy mely részre kerül a szakember benyújtásra és hol a műszaki tartalom?
Részlet a válaszából: […] ...miatt felmerülhet. A 73. § (1) bekezdés c) pont esetünkben nem alkalmazandó, mivel az áttekinthetetlen ajánlat nem indokolható az ajánlattevő magatartásával. A 73. § (1) bekezdés d) pont tartalmi következménye az ajánlat értelmezhetetlenségének,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Teljesítésbe be nem vont kapacitást nyújtó/alvállalkozó polgári jogi igénye

Kérdés: Milyen polgári jogi igény illeti meg a kapacitást nyújtót/alvállalkozót, ha bevonására utóbb mégsem kerül sor?
Részlet a válaszából: […] ...főszabály szerint nem lehet kihagyni a szerződés teljesítéséből, hiszen a Kbt. 138. §-ának (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy az ajánlattevő az alkalmasságának igazolásában részt vett szervezetet köteles a teljesítéshez igénybe venni.Mindazonáltal a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Azonos típusú tapasztalat előírása alkalmassági és értékelési szempontként

Kérdés: Amennyiben alkalmassági és értékelési szempontként is kérek szakmai tapasztalatot, lehet-e, hogy a kettő átfedésben legyen, tehát ugyanazt a szakmai tapasztalatot értékelem az alkalmasságban és az értékelési szempontban? Vagy a kettő csak egymásra épülhet?
Részlet a válaszából: […] ...hogy legyen. Ezt erősíti a Kbt. 76. § (6) bekezdésének d) pontja, mely szerint az értékelési szempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassága. A (3) bekezdés b) pontjában foglaltak értékelése esetén, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

A közbeszerzési chat funkciója

Kérdés: Mire való a közbeszerzési chat? Helyettesíti-e a közérdekű bejelentést?
Részlet a válaszából: […] ...alábbiak, melyek vonatkozásában várja a Hatóság az üzenetek érkezését:–"ha az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő, az ajánlattevők és/vagy a közbeszerzési eljárás más szereplőjének magatartása sérti a verseny tisztaságát, átláthatóságát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

"Elmaradt tételek" kezelése

Kérdés: Van-e különbség a megkezdett, de be nem fejezett "elmaradt tételek" elismerhetősége és a teljesen elmaradt tételek között? A megkezdett, de be nem fejezett tételeket, ha nem módosítjuk a műszaki változás miatt a szerződésünket, a pályázat ellenőrzése során a pályázati ellenőrző szerv keresni és követelni fogja rajtunk, a be nem építésük esetén pályázati pénzt fog velünk visszafizettetni. A vállalkozó azt mondja, hogy átalánydíjas szerződés esetében az elmaradt tételekkel sem szabad foglalkoznunk, és ezt nem vonhatjuk le tőle a vállalkozói díjból. Jól gondoljuk-e, hogy az elmaradt tételeket le kell vonni az átalánydíjas szerződés vállalkozói díjából, akár teljesen elmaradt tételről vagy akár megkezdett, de be nem fejezett tételről van szó? Szerződésmódosítást kívánunk kezdeményezni a műszaki változások miatt, a költségvetés megvalósíthatósága érdekében. Véleményünk szerint az elmaradt tételekkel szemben a pótmunka állítható szembe. A vállalkozó viszont az elmaradt tételekkel szemben a többletmunka tételeit szeretné kompenzálni. A felek a többletmunkát eleve kizárták a szerződésben. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...(gondolunk itt a tartalékkeretre). A téma megítélése nagymértékben függ attól, milyen formában áll hozzá az ajánlatkérő és az ajánlattevő, hiszen módosítás esetében is konszenzusra van szükség.Közbeszerzési szempontból a be nem fejezett, félbemaradt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...egyes részletkérdést, csak a kiemelt fontosságú módosításokat veszi sorra:– a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése rendelkezik az olyan ajánlattevő közbeszerzési eljárásban való kizárásának lehetőségéről, amely ajánlatában olyan származású árut ajánl,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Kommunikáció postai úton közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indított a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja alapján építési beruházás tárgyában. A felhívással megkeresett négy ajánlattevő mindegyike adott be ajánlatot. Az ajánlattevők közül három rendelkezik faxelérhetőséggel, a negyedik csak e-mail címet adott meg, faxelérhetősége nincs (ez tapasztalataink szerint ma már egyre ritkább, de kisebb cégeknél még előfordul). A Kbt. 2. §-ának (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára. A Kbt. 35. § (1) bekezdésében leírtak szerint az ajánlatkérő és az ajánlattevő között minden kommunikáció írásban történik. A (2) bekezdés szerint az írásbeli nyilatkozatok teljesíthetőek: a) az (5) bekezdésre figyelemmel postai vagy közvetlen kézbesítés útján; b) faxon; c) elektronikus úton. A (4) bekezdés alapján a (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozat benyújtható legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott, vagy a külön, a Kbt. felhatalmazása alapján alkotott jogszabály szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus dokumentumba foglalt formában. Az (5) bekezdés szerint a Kbt. alapján előírt tájékoztatásra vagy információ kérésére postai kézbesítés csak kivételesen és indokolt esetben vehető igénybe. A negyedik ajánlattevő részére történő iratmegküldés nem lehetséges faxon (nem rendelkezik faxszal) vagy elektronikus úton (az ajánlatkérő nem rendelkezik az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 2. § 15. pontjában meghatározott fokozott – vagy attól magasabb – biztonságú elektronikus aláírással). Az ajánlattevővel postai úton történő kommunikáció jelen esetben álláspontunk szerint indokolt, ezzel azonban sérül az ajánlattevők esélyegyenlősége, hiszen az ajánlattevő – a másik három ajánlattevővel ellentétben – esetleg csak több nappal később kapja meg a kiküldött iratokat. Ezt véleményünk szerint csak azzal kerülhetjük ki, ha minden ajánlattevő részére postai úton küldjük meg az iratokat – ez viszont komoly időveszteséget jelent az eljárás szempontjából, illetve a küldemények esetleges postai elvesztése miatt kockázatot is. Az eljárás során felvett jegyzőkönyvek, a hiánypótlási felhívás(ok), és az egyéb, az eljárás során keletkezett, az ajánlattevőknek eljuttatandó dokumentumok kiküldése során a fentebb vázolt helyzetben hogyan valósítható meg a Kbt. hivatkozott rendelkezéseinek és alapelvének betartása? Hogyan történhet minden szempontból jogszerűen a dokumentumok megküldése az ajánlattevők részére?
Részlet a válaszából: […] ...a fax és az egyedi elektronikus levél bizonytalanságát, hiszen a nyilvánosan vagy akár kulcsszóval elérhető adat ellenőrzése az ajánlattevő feladata, melyre fel lehet hívni a figyelmét, de nem szükséges az információ áramlásának nyomon követése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.
1
2