15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Kizárólagossági nyilatkozat
Kérdés: Kérhet-e egy intézmény kizárólagossági igazolást a szállítótól? Számtalan esetben találkozunk akár az EKR-en belül is olyan hirdetmény közzététele nélküli eljárással, ahol be van csatolva az összes cég kizárólagossági nyilatkozata. Önök szerint ez jogilag mennyire helytálló? Valóban alkalmazhatjuk a kizárólagos forgalmazói nyilatkozatot?
2. cikk / 15 Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás jogalapjának vizsgálata
Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazva megköthető-e a szerződés a nyertes ajánlattevővel, ha a nyertes ár 150 M Ft felett van?
3. cikk / 15 Egyéni vállalkozás meghívhatósága hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásba
Kérdés: Az ajánlatkérő a Kbt. 122. §-a (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárást folytat le. Lehet-e meghívott ajánlattevő ebben az eljárásban egyéni vállalkozás?
4. cikk / 15 Kbt. márciusi változásai
Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
5. cikk / 15 Alkalmasság hirdetmény nélküli tárgyalásos – egyszerű – eljárásban
Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő a nemzeti értékhatár felett egyszerű eljárásban hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmaz a rendkívüli sürgősségre tekintettel, a Kbt. 135. §-a előírja, hogy azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni, aki rendkívüli sürgősséggel teljesíteni tud. Ebben az esetben a Kbt. 131. §-a szerint az eljárás nem ajánlattételi felhívással indul, és a Kbt. 135. §-a szerint az ajánlattevőnek a kizáró okokról nyilatkoznia kell, az erre vonatkozó igazolásokat pedig 8 napon belül kell benyújtania. Ilyen esetben alkalmassági követelményeket nem kell meghatározni, hiszen egy meghatározott féllel történik a tárgyalás?
6. cikk / 15 Egyszerű közbeszerzési eljárás szabályainak változása
Kérdés: Változtak-e az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai a Kbt. legutóbbi módosításakor?
7. cikk / 15 Nyári Kbt.-változások és hatályuk
Kérdés: A nyár folyamán két alkalommal is változott a közbeszerzési törvény. Melyek ezek a változások, és mikortól kell alkalmazni azokat? És várható-e, hogy a jövőben folyamatosan változik majd a törvény?
8. cikk / 15 Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
9. cikk / 15 Szolgáltatási szerződések és közbeszerzés kapcsolata érvényes szerződés módosítása esetén
Kérdés: Villamosenergia-szolgáltató egy adott városban nem választható (egy van). Ha a becsült érték eléri a nemzeti értékhatárt, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást kell lefolytatni? Akkor is, ha az érvényben lévő (20-30 éves) szerződéseket, mondjuk teljesítményváltozás miatt kellene módosítani, avagy a szolgáltató névváltozása miatt?
10. cikk / 15 Eltérés az eredeti szerződéstől szükségletek szerint
Kérdés: Intézetünk az év elején sikeres nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le – uniós értékhatár alapján – élelmiszer-beszerzés tárgyában, 3 évre, az eljárás során felmerülő jelentős költségek és többletfeladat miatt. Az ezt követő hónapokban személyi változás következtében – élelmezési vezető személye változott, új dietetikus lépett be – olyan nyersanyag-beszerzési igények keletkeztek, amelyeket a korábbi években nem vásároltunk. Kérdésünk: mi a teendő, milyen eljárástípust kell lefolytatnunk, figyelembe véve a jelentős költségeket és munkát, amely egy-egy nyílt eljárás kapcsán felmerül? A felmerült igények mai áron számított értéke 3 évre 2-3 millió forint között van. A közbeszerzési törvény az építési beruházásokhoz hasonlóan miért nem engedélyez működési anyagok esetében is, hosszú távon a változó szükségleteknek megfelelően bizonyos határon belül eltérést az eredeti szerződéshez viszonyítva?
