12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Árlejtés alkalmazhatósága
Kérdés: Már minden eljárás esetében lehet árlejtést alkalmazni? Korábban – az irányelvek szerint – nem így volt.
2. cikk / 12 Gazdasági társaság alapításának szükségessége közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Tudnak-e gyakorlati példát mondani arra, hogy az ajánlatkérő milyen típusú beszerzés esetén követeli meg gazdasági társaság alapítását?
3. cikk / 12 Szerződéstervezet készítése ajánlattevő által
Kérdés: Az utóbbi időben több olyan közbeszerzési pályázaton vettünk részt, ahol az ajánlatkérő előírta, hogy az eljárás eredményeként megkötendő szerződés tervezetét az ajánlattevő készítse el ajánlata mellékleteként. Kérdésünk az, hogy milyen jogszabályi alapon várhatja el ezt az ajánlatkérő? Honnan tudhatja az ajánlattevő a szerződés ajánlatkérő által igényelt paramétereit? A kérdéssel kapcsolatos további problémánk, hogy az ajánlatkérő kizárhatja-e azt az ajánlattevőt az eljárásban, akinek – amelynek – szerződéstervezete az ajánlatkérő szerint nem felel meg az általa elvárt feltételeknek?
4. cikk / 12 Tevékenységi kör igazolása közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Úgy tudjuk, hogy a jelenlegi szabályozás szerint a társasági szerződésnek nem kell tartalmaznia a cég valamennyi tevékenységét, az adott tevékenység folytatásához elegendő, ha annak megkezdését a társaság a megkezdést megelőzően 15 nappal korábban bejelenti az adóhatósághoz. Ezt a szabályt figyelembe véve jogszerű-e a kiírásban annak előírása, hogy cégkivonattal lehet csak igazolni a beszerzés tárgyához szükséges tevékenységi kört? A változásokat figyelembe véve nem kellene itt vagylagosan szerepeltetni az APEH-igazolást? És végül, jogszerű-e a kiírásnak az a kitétele, hogy ha a cégkivonat nem tartalmazza a tevékenység elvégzéséhez szükséges tevékenységi kört, akkor az ajánlat érvénytelen?
5. cikk / 12 Szerződés meghosszabbításának jogszerűsége
Kérdés: A felek közbeszerzési eljárás eredményeként szerződést kötöttek, amelyet egy alkalommal, közös megegyezéssel meghosszabbítottak – közbeszerzési eljárás kiírása nélkül. E meghosszabbítás szerinti időtartam is lejárt. Meghosszabbítható-e a megállapodás közbeszerzési pályázat kiírása nélkül, és ha igen, milyen indokkal? (Az ajánlatkérő minisztériumi irányítás alatt álló gazdasági társaság.)
6. cikk / 12 A Kbt. alapelveibe ütköző kiírás
Kérdés: Nemzeti értékhatárt el nem érő pályázat esetén lehetséges-e az, hogy a kiíró csak három jelentkezőt kér fel ajánlatadásra? Kérdésem, hogy az esélyegyenlőség és a verseny tisztaságát sérti-e az, ha egy negyedik cég tudomást szerez a kiírásról, de nem engedik ajánlatot tenni, mondván, hogy a kötelező három pályázó már megvan? [Mondanom sem kell, hogy a kiválasztott három jelölt alkalmasságát senki sem vizsgálja, így lehetséges 70 M Ft-ig bármit kiírni (építési beruházás), és odaadni a kiválasztott cégnek egy kis ügyeskedéssel.]
7. cikk / 12 Eljárás megfelelősége részpályázati lehetőség biztosítása esetén
Kérdés: Kérdésünk öt részből áll, a következők szerint: 1. Élelmiszer-beszerzésre vonatkozó ajánlati/részvételi felhívásunkat a Közbeszerzési Értesítőben tettük közzé nyílt eljárással, amelyben hat részpályázati lehetőséget biztosítottunk. Feltételezzük, hogy az ajánlattételi határidőig mind a hat részre nem érkezik majd be három-három ajánlat, csak mondjuk összességében három pályázat, amelyből postabontáskor derül ki, hogy ezekből is egy pályázat az első részre, kettő pályázat pedig a második, egész pályázatra érkezett. A többi – harmadik, negyedik, ötödik és hatodik – részpályázatra egy pályázat sem érkezett. Fentieket alapul véve kérdésünk az, hogy az összességében beérkezett három pályázat alapján a postabontás, illetve értékelés terén helyesen jártunk-e el, avagy sem? 2. Az első számú részpályázatra beérkezett egy darab pályázatot eredményesnek ítéljük, ezért az azt benyújtó által tett ajánlatot elfogadjuk. A pályázatot eredményesnek véljük – a szerződést megköthetjük-e? 3. A második részpályázatra beérkezett kettő darab pályázat közül egy nem felel meg a pályázati kiírásnak, ezért azt eredménytelennek, míg a másik pályázó a kiírásoknak megfelelt, ezért az ő ajánlatát is eredményesnek mondhatjuk, és vele a szerződést is megköthetjük? 4. A harmadik, negyedik, ötödik és hatodik részpályázatot ismét meghirdetjük, de összességében az már nem éri el a nemzeti értékhatár felét. Ebben az esetben is Közbeszerzési Értesítőben kell-e a pályázatot meghirdetni másodszor, vagy elég, ha csak a három pályázónak megküldjük, amelyek között a korábbi, második részpályázatnál sikertelen pályázó szerepelhet-e? 5. Ha a 3-6. részpályázat valamelyikére ismételten nem érkezik be egy pályázat (ajánlat) sem, vagy ha be is érkezik, az ismételten eredménytelen, akkor hogyan, milyen formában szerezhetjük be élelmiszer-szükségletünket?
8. cikk / 12 Közbeszerzési műszaki leírás készítésének kötelezettsége
Kérdés: Az ajánlattevők részére kiadott tervdokumentáció tartalmazza a tervezők által (szakáganként) elkészített műszaki leírásokat is. Ezenfelül kötelező-e az ajánlatkérőnek külön "közbeszerzési műszaki leírást" is készítenie?
9. cikk / 12 Rangsorolás a közbeszerzésben
Kérdés: Mit jelent a rangsorolási lehetőség a közbeszerzési eljárásban? Kinek van ilyen jogosítványa?
10. cikk / 12 Alkalmasság igazolásának gyakorlati szempontjai
Kérdés: Ha az ajánlati felhívásban (dokumentációban) nem egyértelmű az alkalmasság igazolására szolgáló feltételek meghatározása, mi a teendő? Van-e olyan szabály, amely az ajánlatkérőket ebben a tekintetben kötelezi? Lehetséges-e, hogy a Kbt.-ben meghatározott körön kívül is kötelezhető legyen az ajánlattevő az alkalmassági feltételek igazolására?
