A Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontjának ismételt előírása eljárás eredménytelensége esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő nyílt eljárást írt ki, és a felhívásban rögzítette, hogy az a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját alkalmazza. Az eljárás során csak egy ajánlat került benyújtásra, így az eljárás a hivatkozott 75. § figyelembevétele miatt eredménytelen lett. Az ajánlatkérő ismételten kiírja ugyanazon beszerzésre a nyílt eljárást. Az ajánlatkérőnek kötelező-e ismételten előírni a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját, ha már azt előzőleg kiírta, és eredménytelen lett?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérők számára. Vélhetően azért alkalmazzák a szabályt, mert így kívánják elkerülni, hogy a jövőben túlzottan sok egy ajánlattevős eljárásuk legyen az érintett ajánlatkérőknek.A kormányrendelet 1. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzésekről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...napra a szerződéskötést követően.A pontosított 28. § (1) bekezdés szerint tehát az ajánlatkérőként szerződő fél és a nyertes ajánlattevőként szerződő fél a szerződés megkötését követően az árazott költségvetés tételei tekintetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Támogatott projektek beszerzései nemzeti rezsimben

Kérdés: Lehetséges-e, hogy 100 százalékban támogatásból finanszírozott projekt beszerzéseit ún. nemzeti rezsimben kell lebonyolítani? Az EUTAF kifogásolhatja-e a későbbiekben, ha a nemzeti rezsim szabályai szerint ún. összefoglaló tájékoztatót tettünk közzé, és így versenyeztettünk?
Részlet a válaszából: […] ...beszerzése esetében 100 millió forint értékig nem teszik szükségessé hirdetmény közzétételét, azaz lehetővé teszik minimum négy ajánlattevő közvetlen felhívását ajánlattételre. Ezzel a megoldással az ajánlatkérő biztosan nem nyilvános verseny...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.

Kivitelezés, tervezés, művezetés egybeszámítási kérdései

Kérdés: Négy évvel ezelőtt ajánlatot kértünk és kaptunk egy építési munka kiviteli terveinek elkészítésére és a tervezői művezetésre. Akkor a tervezés megrendelésünk alapján elkészült, kifizettük. Ebben az évben tervezzük a kivitelezést. A tervezést és a kivitelezést nem számoljuk egybe, tekintettel arra, hogy a két beszerzés között hosszabb idő eltelt. Azonban a kivitelezés költségeit a művezető díjával és a tervezői művezetéssel – véleményem szerint – egybe kell számítani. Ha viszont időben közel (például egy költségvetési évben) lenne a tervezés és a kivitelezés beszerzése, a teljes beszerzést (tervezés és kivitelezés, valamint művezetés és tervezői művezetés) egybeszámítanám. Jól gondolom-e?
Részlet a válaszából: […] ...ha az ajánlatkérő a Kbt. 7. § (1) be­kezdésének a) vagy b) pontja szerinti építési beruházást valósítja meg, azaz a nyertes ajánlattevő tervez is és kivitelez is az általa készített tervek alapján.Amennyiben a tervezést és a kivitelezést külön valósítja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.

Közbeszerzési Hatóságnál nyilvántartott ajánlatkérőkkel kapcsolatos gyakorlati kérdések

Kérdés: Mit jelent a Közbeszerzési Hatóságnál nyilvántartott ajánlatkérők státusza? Ki számít önálló ajánlatkérőnek a Kbt. 6. §-ában előírtakon túl? Egy költségvetési szerv esetében, amely több nagy egységből áll (az egységek vezetői kötelezettségvállalónak tekinthetők az egység számára biztosított keret terhére vállalható kötelezettség tekintetében), az egyes egységek bejelentkezhetnek-e külön-külön is ajánlatkérőként? Ha igen, az egybeszámítás a költségvetési szervre vagy az egységekre érvényes? A Közbeszerzési Hatóság hivatalból hogyan tudja például azt ellenőrizni, hogy megfelelő eljárást bonyolított-e le a szerv, vagy a statisztikai összegezésben valamennyi eljárása szerepel-e, illetve jogorvoslat esetén kivel szemben jár el?
Részlet a válaszából: […] ...részletes listájukat a Kbt. 140. §-a tartalmazza, másrészt konkrét eljárás tekintetében általában az eljárásban részt vevő ajánlattevők indítanak jogorvoslatot valamely vélt vagy valós eljárási jogsértés miatt.A statisztikai összegezést egyébként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.

Közös ajánlattétel a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásban

Kérdés: A 3052-es számú kérdésre adott válaszukban a közös ajánlattevő bevonásának lehetőségével foglalkoznak a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásban. Nem kkv gazdasági szereplő közös ajánlattevőként történő bevonása nyilván a törvény szándékának kijátszása lenne, ezért ennek kizárása valóban egyértelműnek tűnik. Az azonban meglepő számunkra, hogy véleményük szerint még kkv közös ajánlattevő bevonására sincs lehetőség. Az ezzel kapcsolatos indoklás ugyan érthető, de nincs ellentmondásban a Kbt. 95. §-ának (2) bekezdésével? Az idézett jogszabályhely kifejezetten megengedi a hirdetmény nélküli tárgyalásban az ajánlattevőknek közös ajánlattevő bevonását, és véleményünk szerint egy kkv gazdasági szereplő bevonásával a jogalkotó szándéka sem sérül. Jól látjuk?
Részlet a válaszából: […] ...ezért az elő­feltétel vizsgálata nélkül nincs lehetőség az eljárásban történő részvételre. Amennyiben mégsem kkv lesz az ajánlattevő, annak közvetlen következménye egy esetleges jogorvoslati eljárás során az ajánlatkérő elmarasztalása. További gyengesége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.

Kkv-nak nem minősülő konzorciumi partner bevonása a Kbt. 122. §-ának (7) bekezdése szerinti eljárásba

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a kiválasztott három kkv mellett az egyik egy nem kkv konzorciumi partnert is bevonjon, mondván, hogy alvállalkozóból lett közös ajánlattevőről van csupán szó?
Részlet a válaszából: […] ...meg a felhívásban, dokumentációban és a közbeszerzési törvényben meghatározott feltételeknek az ajánlat, amennyiben nem a meghívott ajánlattevő tesz ajánlatot. Ténykérdés, hogy a Kbt. direkt módon nem korlátozza a közös ajánlattételt, ugyanakkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Eljárástípusok az új Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt.-ben milyen eljárásfajták vannak? Melyek a főbb változások?
Részlet a válaszából: […] ...összhangban köteles biztosítani az eljárások megfelelő mértékűnyilvánosságát.Amennyiben gyakori a nem hazai letelepedésű ajánlattevő,arra is figyelemmel kell lenni, hogy a saját eljárásrend szóhasználata,felépítése ne különbözzön nagymértékben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Egybeszámítási szabály változása

Kérdés: Várható-e az egybeszámítási szabály eltörlése?
Részlet a válaszából: […] ...beszerzésére egy költségvetési évben kerül sor [a 39. §(1) bekezdése szerinti eset kivételével], és– beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni,továbbá– beszerzési tárgya és rendeltetése azonos, vagyfelhasználásuk egymással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Szerződések nyilvántartási összege, egybeszámítás többéves bérlet, lízing esetén

Kérdés: Három-, illetve négyéves gépjárműbérleti, illetve lízingszerződés esetén – amennyiben közbeszerzés alá tartozik – az éves, negyedéves kimutatásokban milyen összeggel kell a szerződéseket nyilvántartani? Melyik évre vonatkozóan kell a szerződéseket egybeszámítani – szerződéskötés, lejárat éve?
Részlet a válaszából: […] ...amelyek– beszerzésére egy költségvetési évben kerül sor [a 39. §(1) bekezdése szerinti eset kivételével], és– beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni,továbbá– beszerzési tárgya és rendeltetése azonos, vagyfelhasználásuk egymással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.
1
2
3
6