Személyi és szervezeti összeférhetetlenség értelmezése

Kérdés: Önkormányzat közbeszerzési eljárást készít elő irodaépület építésére. Az önkormányzat egyik osztályvezetőjének fia – határozatlan idejű megbízásos szerződéssel – az engedélyezési tervdokumentációt készítő tervezővállalatnál dolgozik. Tehet-e érvényes ajánlatot a tervezővállalat?
Részlet a válaszából: […] ...szerintiösszeférhetetlenség.)Mindezek alapján tehát véleményünk szerint nincs akadályaannak, hogy a tervezővállalat a későbbiekben ajánlattevőként vegyen részt abbana közbeszerzési eljárásban, amelyhez az engedélyezési tervdokumentációtelkészítette. Megjegyezzük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 7.

Külső szakember bevonása közbeszerzési eljárásba létszámhiány miatt

Kérdés: Három-négy főből álló polgármesteri hivatali apparátusnál a közbeszerzési eljárás bírálatához megkövetelt minimum 3 fős bizottság hogyan állítható föl? Milyen feltételekkel vonható be külső szakember?
Részlet a válaszából: […] ...létszámát határozza meg. A bizottság szakvéleménye ugyanis elkészítésével segíti, de nem kötelezi az ajánlatkérő nevében a nyertes ajánlattevőt kiválasztó, illetve az eljárást lezáró határozatot hozó személyt.Lényeges végül, hogy a Kbt. 8. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Közbeszerzési gyakorlat a jogi szabályozásban

Kérdés: Mi tekinthető közbeszerzési gyakorlatnak a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység vonatkozásában, és hol találhatók meg az erre vonatkozó előírások?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárás előkészítésével, valamint lefolytatásával kapcsolatban az ajánlatkérői, illetve az ajánlattevői oldalon kifejtett tevékenység. (Lényeges, hogy az említett vonatkozásban közbeszerzési eljárás előkészítése alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési eljárásban – értve az eljárás fogalma alatt a szerződés megkötését is – az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát. A (2) bekezdés pedig azt mondja ki, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Összeférhetetlenség tervpályázati eljárásban

Kérdés: Léteznek-e külön kizáró okok a tervpályázati eljárásokban az ajánlattevő tekintetében? Mely jogszabály rendezi ezeket?
Részlet a válaszából: […] ...137/2004. Korm. rendelet 13. §-a határozza meg, hogy tervpályázati eljárásban ki nem lehet ajánlattevő (pályázó), emellett a pályázó fogalmát is részletezi.A rendelet szerint tehát pályázó az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.
1
…
6
7