Részekre bontott közbeszerzési eljáráson belüli további részekre bontás indokoltsága

Kérdés: Jogsértően jár-e el az ajánlatkérő, ha az eredetileg részekre bontott közbeszerzési eljáráson belül a különböző orvosi eszközök beszerzésére vonatkozó közbeszerzési részt nem bontja további részekre az egyes eszköztípusok szerint (például CT és MR képalkotó berendezések), hanem ehelyett egységesen valósítja meg a képalkotó eszközök beszerzésére vonatkozó közbeszerzési részt?
Részlet a válaszából: […] ...indokolják. Számos piaci szereplő szakosodott képalkotó eszközök gyártására és/vagy forgalmazására, de annak sincs akadálya, hogy egy ajánlattevő két különböző gyártó termékét ajánlja meg a közbeszerzési eljárásban, vagyis az ajánlattételi lehetőség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

A közbeszerzési chat funkciója

Kérdés: Mire való a közbeszerzési chat? Helyettesíti-e a közérdekű bejelentést?
Részlet a válaszából: […] ...az alábbiak, melyek vonatkozásában várja a Hatóság az üzenetek érkezését:-"ha az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő, az ajánlattevők és/vagy a közbeszerzési eljárás más szereplőjének magatartása sérti a verseny tisztaságát, átláthatóságát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Egyoldalú szerződésbontás érdekmúlás miatt

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárás eredményeként már megkötött, határozott idejű szolgáltatási szerződést felmondhatja-e az ajánlatkérő pusztán azért, mert nem kívánja tovább a szolgáltatást igénybe venni? Ha igen, milyen jogkövetkezményei lehetnek az egyoldalú szerződésbontásnak?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződés olyan lényeges módosítása, amely esetében a 141. § alapján új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni;– az ajánlattevő nem biztosítja a 138. §-ban foglaltak betartását, vagy az ajánlattevőként szerződő fél személyében érvényesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Határozott időre kötött szerződés felbontása

Kérdés: Közbeszerzési eljárásban nyertes ajánlattevőként négyéves, határozott idejű szerződést kötöttünk az ajánlatkérővel. Van-e arra mód, hogy a harmadik év végén közös megegyezéssel felbontsuk a szerződést számunkra bármilyen negatív következmény nélkül? Nincs szó hibás vagy késedelmes teljesítésről, a harmadik évi teljesítést is elfogadják, viszont a közös együttműködést szeretnénk megszüntetni. Van-e arra mód, hogy az utolsó évre vonatkozó feladatot a megrendelő újabb közbeszerzési eljárásban hirdesse meg?
Részlet a válaszából: […] A szerződés megszüntetésének lehetőségét a szerződés jellemzően korlátozza, feltételeit meghatározza, melyre jelen kérdés alapján nem áll módunkban válaszolni. Közbeszerzési akadálya nincs a szerződés megszüntetésének, melyet ha mindkét fél elfogad, rögzíthetnek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Beszerzés tárgyának szűkítése szerződésmódosítással

Kérdés: A Hatóság honlapján olvastam egy jogesetet, amiben az ajánlatkérő szerződésmódosítás keretében szűkítette a beszerzés tárgyát. Miért ne lehetne ezt megtenni? Hiszen ez nem sérti az esélyegyenlőséget, viszont teljesíthetővé teszi a szerződést.
Részlet a válaszából: […] ...átláthatósági kötelezettség megakadályozza azt, hogy a közbeszerzési szerződés odaítélését követően az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő módosítsa e szerződés rendelkezéseit, amennyiben e rendelkezések lényegesen eltérnek az eredeti szerződés rendelkezéseitől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] ...szerint.A részvételi vagy az ajánlattételi határidőig az ajánlatkérő az eljárást szabadon visszavonhatja, melyről a jelentkezőket, ajánlattevőket tájékoztatni kell. A törvény 53. §-a összefoglalja az ajánlatkérő kötelezettségeit hirdetménnyel induló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Fedezet ismertetése tárgyalásos eljárást követő árlejtésnél

Kérdés: Ha tárgyalásos eljárást követően árlejtést bonyolítok le, mikor kell a fedezetet ismertetnem? A Kbt.-t vagy a 257/2007. kormányrendeletet kell alapul vennem?
Részlet a válaszából: […] ...– részajánlattétel biztosítása esetén részenként – az utolsó tárgyalás alkalmával azt követően kell ismertetnie, hogy valamennyi ajánlattevő megtette végleges ajánlatát.Ha azonban elektronikus árlejtésre is sor kerül, akkor az ajánlati kötöttség beállta ellenére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Rendelkezésre álló fedezet eltérése a becsült értéktől

Kérdés: A Kbt. 62. §-ának (4) bekezdésében foglaltakkal kapcsolatban van-e bármely előírás, gyakorlat arra vonatkozóan, hogy a szerződés teljesítéséhez az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértéke mennyiben térhet el jogszerűen a közbeszerzés – Kbt. 11-18. § rendelkezéseinek alapján számított – becsült értékétől? Az ajánlatkérőnek milyen módon kell dokumentálnia a rendelkezésre álló anyagi fedezet meglétét és megállapításának körülményeit?
Részlet a válaszából: […] ...lényeges ajánlatielemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásbankérni, és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni,ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Eljárástípusok az új Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt.-ben milyen eljárásfajták vannak? Melyek a főbb változások?
Részlet a válaszából: […] ...összhangban köteles biztosítani az eljárások megfelelő mértékűnyilvánosságát.Amennyiben gyakori a nem hazai letelepedésű ajánlattevő,arra is figyelemmel kell lenni, hogy a saját eljárásrend szóhasználata,felépítése ne különbözzön nagymértékben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
Részlet a válaszából: […] ...lényeges ajánlati elemek tartalmátmegalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni, és erről akérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat atöbbi ajánlattevő ajánlatához és becsült értékéhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.
1
2
3