Kiegészítő tájékoztatások ellentmondásossága

Kérdés: Informatikai eszközök beszerzésére uniós közbeszerzési eljárást folytattunk le. A 2. helyezett ajánlattevő jogorvoslatot kezdeményezett a nyertesre vonatkozó döntés ellen, amelyben arra hivatkozott, hogy az eszközök műszaki paraméterei meghatározása kapcsán az eljárásban kiegészítő tájékoztatást kért, és az abban foglaltak szerint tette meg ajánlatát. Az eljárásban két alkalommal került sor kiegészítő tájékoztatás nyújtására, és most észleltük, hogy a 2. alkalommal adott tájékoztatás tartalma részben eltért az 1. tájékoztatástól. Visszavonhatjuk a jogorvoslati eljárásban a 2. tájékoztatást? Milyen következményekkel számolhatunk?
Részlet a válaszából: […] ...lezárását jelenti, az ajánlatkérő a Kbt. 79. § (1) és (2) bekezdése szerinti írásbeli összegezés megküldésével tájékoztatja az ajánlattevőket (minden ajánlattevőt egyidejűleg) az eljárás eredményéről, a nyertes ajánlattevő személyéről. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Felolvasólap hiányosságának pótolhatósága

Kérdés: Az ajánlattevő ajánlatába becsatolta a felolvasólapot, továbbá a tételes árajánlatát, de a két dokumentum ellentmondásos: a felolvasólapon az ajánlattevő nettó ajánlati összárként 23 M Ft összeget adott meg, viszont a tételes árajánlatban 28 M Ft szerepel. A felolvasólapon vélhetően elírás következtében szerepel más összeg, a tételes árajánlatban számítási hiba nincs. Az eltérés miatt felvilágosításkérésre került sor. A felolvasólap és a tételes árajánlat közötti ellentmondás egy helyesen kitöltött felolvasólappal orvosolható lenne. A kérdésünk az, hogy a felolvasólap e hiányosságának pótlása – tehát a felolvasólapon helytelenül megadott teljes összeg helyes, vagyis a tételes árajánlatban szereplő összegre történő kijavítása – beleütközik-e a hatályos Kbt. 71. § (8) bekezdésének b) pontjába?
Részlet a válaszából: […] ...esetében az árazott költségvetést javítják, úgy 23 M Ft az ár. Attól függően, hogy a többi ajánlat milyen mértékű, nem lehet az ajánlattevőre bízni a megoldást, hiszen hiánypótlás esetében mindkettőt megteheti az ajánlattevő.A közbeszerzési törvény 71...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Határidőn túl érkezett előzetes vitarendezés iránti kérelem kezelése

Kérdés: A Kbt. az előzetes vitarendezésre három munkanapos határidőt biztosít. Hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő, ha e határidőn túl érkezik vitarendezési kérelem? Dönthet-e úgy, hogy érdemben foglalkozik vele?
Részlet a válaszából: […] ...előzetes vitarendezés kezdeményezésére jogosult– a jogsértő eseményről való tudomásszerzést követő három munkanapon belül az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező, ha álláspontja szerint egészében vagy részben jogsértő az írásbeli összegezés, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Jogorvoslat és előzetes vitarendezés kapcsolata

Kérdés: Élhetek-e jogorvoslattal akkor, ha nem kértem az ajánlatkérőnél az előzetes vitarendezést?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 323. §-ának (1) bekezdése szerint jogorvoslat irántikérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételrejelentkező vagy egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét a közbeszerzésitörvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Összegzés törlése, módosítása

Kérdés: A módosított Kbt.-ből törölték a 96. §-nak azokat a rendelkezéseit, melyek lehetővé tették az összegzés törlését, módosítását. Mint ajánlattevők vitarendezés során mire hivatkozhatunk, ha jogsértőnek ítéljük meg az összegzést és az eredményhirdetést, illetve ajánlatkérő mit tehet, ha hibásnak ismeri el a fent említett dokumentumokat?
Részlet a válaszából: […] ...vitarendezésrevonatkozó szabály, melynek keretében lesz lehetőség újra az összegezésjavítására, az alábbi szabályok szerint:– ha az ajánlattevő nem ért egyet az írásbeli összegezésben[93. § (2) bekezdés] foglalt valamely megállapítással,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.