Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban

Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
Részlet a válaszából: […] ...kérdéssel összefüggésben talán az egyikleglényegesebb előírás, hogy ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kellmegítélni az ajánlattevő, valamint – ha ezt az ajánlatkérő előírta – aközbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Üzemeltető mint pályázó a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Állami támogatás felhasználásával megvalósuló Önkormányzati beruházásnál a kivitelezést elvégezheti-e közvetlen megbízás alapján az egyébként üzemeltetéssel is megbízott önálló gazdálkodású önkormányzati intézmény, vagy közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, ami kizárja az üzemeltetőt a pályázati lehetőségből?
Részlet a válaszából: […] ...felvetődhet, hogyüzemeltetőként az intézményt vagy munkatársait bevonják például azelőkészítésbe, amelynek során az adott intézmény ajánlattevőként úgy jelenhetmeg, hogy az eljárásba nem vonhatja be az összeférhetetlen tagot. Ez kis körültekintéssel kiküszöbölhető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.

Külső szakember bevonása közbeszerzési eljárásba létszámhiány miatt

Kérdés: Három-négy főből álló polgármesteri hivatali apparátusnál a közbeszerzési eljárás bírálatához megkövetelt minimum 3 fős bizottság hogyan állítható föl? Milyen feltételekkel vonható be külső szakember?
Részlet a válaszából: […] ...létszámát határozza meg. A bizottság szakvéleménye ugyanis elkészítésével segíti, de nem kötelezi az ajánlatkérő nevében a nyertes ajánlattevőt kiválasztó, illetve az eljárást lezáró határozatot hozó személyt.Lényeges végül, hogy a Kbt. 8. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési eljárásban – értve az eljárás fogalma alatt a szerződés megkötését is – az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát. A (2) bekezdés pedig azt mondja ki, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.