Előreláthatóság értelmezése a szerződésmódosítás kontextusában

Kérdés: Miért nem tekinthető a Covid-járvány előre nem láthatónak, amikor szerződést szeretnék módosítani? (Az egyes hullámok nem láthatók előre, a megbetegedések mértéke szintén nem. Ez egy folyamatosan fennálló helyzet.)
Részlet a válaszából: […] ...érvet. Az esetleges kezdeményezés során elővigyázatosan kell eljárni, figyelemmel a járvány lefolyására, az ajánlatkérő és az ajánlattevő dokumentált döntéseire, az esetleges megbetegedések igazolhatóságára és hatásuk felmérésére az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Hirdetmény nélküli eljárás indítása a koronavírussal kapcsolatos rendkívüli helyzetre tekintettel

Kérdés: A koronavírusra tekintettel van-e lehetőség hirdetmény nélküli eljárást indítani?
Részlet a válaszából: […] ...képes szállítani, és a szerződés megszűnt, alkalmazhassa az ajánlatkérő. Ha azonban párhuzamosan hatályban van egy szerződés, ahol az ajánlattevő nem képes szállítani, késedelemben van, de ez nem jelenti azt, hogy ne szállítana, az ajánlatkérő hirdetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Teljesítési határidő meghosszabbításának lehetősége

Kérdés: A Kbt. 132. §-ának (2) bekezdése alkalmazható a teljesítési határidő előre nem látható okból történő, utólagos szerződéshosszabbítására? Ilyen esetben az ajánlatkérőnek meg kell jelentetnie hirdetményt a szerződés módosításáról a Közbeszerzési Értesítőben?
Részlet a válaszából: […] ...feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön) kívül más ajánlattevők (részvételre jelentkezők) részvételét, vagy a nyertes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Alkalmasság igazolásának időszaka alvállalkozócsere esetén

Kérdés: Az előző Kbt. szerint 2010-ben kötöttünk egy szerződést az ügyféllel, amelyben az alvállalkozó igazolt referenciát (a 2008-2010-ig terjedő időszakra, évenként). Az alvállalkozót az ajánlattevő cserélni szeretné. Az új alvállalkozónak (melynek hasonlóképpen kell alkalmasságot igazolnia) mely évekre vonatkozóan kell a referenciát nyújtania? A csere időpontjától számítva az elmúlt három év, vagy pedig az eredetiek szerinti évekre (mindezt úgy, hogy esetlegesen a cég már nem is foglalkozik ilyesmivel évek óta)?
Részlet a válaszából: […] ...leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. kormányrendelet az alábbiak szerint fogalmaz a referencia igazolása kapcsán.Az ajánlattevőnek és részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmassága...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.

Közbeszerzési szerződések új szabályai

Kérdés: Úgy tudjuk, hogy a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó szabályok jelentősen változtak. E körben tágabb lehetőség van-e a szerződések módosítására? Kérdésünk még, hogy a szerződésekkel kapcsolatos jogviták mely részei tartoznak a Közbeszerzési Hatóság elé?
Részlet a válaszából: […] ...számottevőek, de javításra érdemesek;– 5 százalék mérték erejéig nem minősül a szerződésgazdasági egyensúlya megváltozásának az ajánlattevő javára az ellenszolgáltatásmódosítása;– továbbra is fennmarad a korábbi feltételrendszer, azazhogy a módosítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Új szabályok a közbeszerzési szerződésekre

Kérdés: Az új törvény tartalmaz majd új szabályokat a szerződés megkötése és teljesítése vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...egyes fontos változásokat az alábbiakban ismertetjük.– a közbeszerzési szerződést a közbeszerzési eljárás alapjánnyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve közösen ajánlatot tevőknek,vagy – ha az ajánlatkérő gazdálkodó szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Elektronikus árlejtés alkalmazása nyílt eljárás esetén

Kérdés: Elektronikus árlejtés alkalmazható-e nyílt eljárás esetén? A Kbt. alapján – 77. és 90. § (5) bekezdése – úgy gondoljuk, hogy csak ajánlategyenlőség esetén alkalmazható. Vagy esetleg alkalmazható más esetben is?
Részlet a válaszából: […] ...értékelési pontszámot kapott;– az ajánlatkérő jogosult közjegyző jelenlétében sorsolásttartani, és a sorsolás alapján kiválasztott ajánlattevőt az eljárás nyerteséneknyilvánítani, ha az ajánlatkérő a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatásttartalmazó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Dokumentáció ellenértékének visszatéríthetősége szerződés azonnali felmondása esetén

Kérdés: Egy dokumentációban az alábbi hivatkozásra leltünk: "Amennyiben a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet alapján a kiemelt termékek tárgyában megköti a keretszerződést vagy keretmegállapodást, Ajánlatkérő fenntartja a jogot, hogy jelen szerződés 2. részteljesítésre vonatkozó részét azonnali hatállyal felmondja. Ajánlatkérő központi költségvetési szerv, így a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozik, és a keretszerződés hatálybalépésével kezdődően alkalmazási kötelezettsége van." Ez így jogszerű-e? Mit lehet tenni, hogy a dokumentáció árát visszakapjuk?
Részlet a válaszából: […] ...eredménytelen az eljárás például az ajánlatkérőhibájából, ebben az esetben alkalmazható a Kbt. 351. §-a – miszerint, ha azajánlattevő kártérítésként kizárólag az ajánlat elkészítésével és aközbeszerzési eljárásban való részvétellel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.

Szerződésekkel kapcsolatos "jelentési" kötelezettség

Kérdés: Változik-e végre valami a szerződésekkel kapcsolatban a közbeszerzési törvényben, vagy továbbra is le kell jelenteni mindent?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződés megkötésétől számítva évenként kell a szerződésrészteljesítéséről tájékoztatót készíteni. A tájékoztatóban az ajánlattevőkéntszerződő félnek nyilatkoznia kell, hogy egyetért-e az abban foglaltakkal. Az előzőekben ismertetettek nem alkalmazandók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.

Szerződésmódosítás kezdeményezésének jogszerűsége

Kérdés: Iskolánk – konyhájának nyersanyagszükségletéhez – (európai uniós értékhatár feletti) nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatásával szerződést kötött húsbeszállításra egy vállalkozóval 2005. szeptember 13-án, 4 éves időtartamra. A kiírás szerint bírálati szempont volt az áremelés mértéke (évente egyszer a mindenkori KSH adatai szerint infláció 0 százaléka 10 pont, 50 százaléka 5 pont, 100 százaléka 0 pont). Az említett vállalkozó 0 százalékos áremelést vállalt 4 évre, ezzel nyerte el a pályázatot. 2006. július 28-án kelt levelében a Kbt. 303. §-ára hivatkozva (szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében) 15 százalékos áremelést kezdeményezett – nem az infláció százalékában, hanem egyszeri áremelésként – azzal, hogy ha ezt nem fogadjuk el, felbontja a szerződést. A szerződésünkben erre nincs külön utalás. Milyen lehetőség van a probléma megoldására? Módosítható-e a szerződés? Egyszeri áremelés után a szerződés változatlanul hagyása mellett milyen szankciókat von maga után a módosítás a felekre? A kiírónak milyen jelentési kötelezettségei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...vette figyelembe, hogy nyerhessen, akkor nemfogadható el a szerződés módosítása iránti igénye.Elképzelhető ugyanakkor az is, hogy bár az ajánlattevőigazolja a feltételeket, ennek ellenére az általa kezdeményezett áremelésmértéke az ajánlatkérő számára nem fogadható el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.
1
2