Feltételt tartalmazó ajánlati biztosíték kezelése

Kérdés: Van-e lehetőség az okirati formában (levél) nyújtott ajánlati biztosíték (például: biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizetőkezesség-vállalást tartalmazó – kötelezvény) esetén az okirat tartalmi hiányának javítására, pótlására? Konkrét esetben az ajánlatkérő a dokumentációban egységesen (mind a pénzügyi intézmény vagy biztosító által vállalt garancia vagy készfizetőkezesség-vállalást tartalmazó levél, mind a biztosítási szerződés alapján kiállított, készfizetőkezesség-vállalást tartalmazó kötelezvény esetében) előírta, hogy azoknak feltétel nélkülieknek kell lenniük. Az ajánlattevő az ajánlati biztosítékot határidőre, az előírt mértéknek megfelelő összegben bocsátotta rendelkezésre, de a kezességvállalás jogi jellegének megfelelően, a készfizetőkezesség-vállalást tartalmazó kötelezvény tartalmazott feltételt (nevezetesen az ajánlattevő fizetésre történő előzetes felszólítását). Az ajánlatkérőnek érvénytelenné kell-e nyilvánítani az ajánlatot, vagy az ajánlattevő a hiánypótlási felhívásra javíthatja, adhatja a biztosítékot más formában – például óvadékként, vagy benyújthat garanciavállalást? Akkor, amikor az ajánlatkérő okirati formában (levél) nyújtott ajánlati biztosíték esetén feltételnélküliséget ír elő, nem sérül az ajánlattevőnek a Kbt. 54. § (2) bekezdésében biztosított joga, választási lehetősége?
Részlet a válaszából: […] ...54. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek az ajánlati kötöttség beálltáig a felhívásban meghatározott mértékben kell az ajánlatkérő rendelkezésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Fedezethiány jogkövetkezményei

Kérdés: A Kbt. 75. §-ának (4) bekezdéséből következik-e, hogy fedezethiány miatt csak abban az esetben nyilvánítható eredménytelennek az eljárás, ha a fedezetet az ajánlatkérő az ott meghatározottak szerint ismerteti az ajánlattevőkkel?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel – a) és b) pontok.A (3) bekezdés értelmében, ha a (2) bekezdés a) pontjában foglalt eredménytelenségi eset oka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] ...szerint.A részvételi vagy az ajánlattételi határidőig az ajánlatkérő az eljárást szabadon visszavonhatja, melyről a jelentkezőket, ajánlattevőket tájékoztatni kell. A törvény 53. §-a összefoglalja az ajánlatkérő kötelezettségeit hirdetménnyel induló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Kérelem megküldése postai úton

Kérdés: Az ajánlatkérő kizárhatja-e azt, hogy a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmemet postán adjam fel?
Részlet a válaszából: […] ...szabályozza. Alábbiak alapján nem releváns tehát, hogy mikor kezdeményezi a tájékoztatást kérő részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő a tájékoztatást, hanem annak ajánlatkérőhöz történő megérkezése az irányadó.E vonatkozásban a Kbt. (1)-(4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.

Fedezet ismertetése tárgyalásos eljárást követő árlejtésnél

Kérdés: Ha tárgyalásos eljárást követően árlejtést bonyolítok le, mikor kell a fedezetet ismertetnem? A Kbt.-t vagy a 257/2007. kormányrendeletet kell alapul vennem?
Részlet a válaszából: […] ...– részajánlattétel biztosítása esetén részenként – az utolsó tárgyalás alkalmával azt követően kell ismertetnie, hogy valamennyi ajánlattevő megtette végleges ajánlatát.Ha azonban elektronikus árlejtésre is sor kerül, akkor az ajánlati kötöttség beállta ellenére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Elektronikus árlejtés alkalmazhatósága

Kérdés: Az ajánlattételt követően van-e lehetőség elektronikus árlejtés alkalmazására?
Részlet a válaszából: […] ...kötöttségnek be kell állnia ahhoz, hogy az ajánlatkérő értékelni tudja a beérkezett ajánlatokat, és az érvényes ajánlatot tett ajánlattevőket meghívja az árlejtésben történő ajánlattételre. Az alábbi Kbt.-előírás az értékelést követően teszi lehetővé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Indokoláskérés kirívóan alacsony árra elektronikus árlejtés esetén

Kérdés: A Kbt. 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti nyílt eljárást folytatunk elektronikus árlejtéssel. Az egyik ajánlat több mint 20 százalékkal eltér a becsült érték összegétől, de a többi ajánlathoz képest is alacsonyabb árakat tartalmaz. Ilyen esetben, hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő? Az árlejtés előtt indokolást kér be, tekintettel arra, hogy csak az érvényes ajánlatot tevők vehetnek részt az árlejtésen, avagy az árlejtés után kéri be az indokolást? Esetleg előtte és utána is indokolást kér be? Amennyiben árlejtés előtt is rá kell kérdezni, az indokolás kérésénél egyúttal közölni kellene a becsült értéket és a rendelkezésre álló anyagi fedezetet is minden ajánlattevővel – ellentétben a kormányrendelet szövegével, mely szerint csak az árlejtés után kell ezeket ismertetni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés releváns, hiszen az ajánlatkérő az értékelés szakaszában csak érvényes ajánlattevőket engedhet "árlejteni", hasonlóan ahhoz, hogy tárgyalásos eljárásban a tárgyalást megelőzően is érvényességi vizsgálatot kell az ajánlatkérőnek tartania. Induljunk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Ajánlat kiegészítése keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Van-e jogszabályi lehetőség a keretmegállapodás első részében tett ajánlat kiegészítésére?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazásával megvalósítja a beszerzését.A 110. § a következő, a kérdéshez kapcsolódó rendelkezéseket tartalmazza.Az egy ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás – ideértve azt az esetet is, ha az eljárás a 109. § (1) bekezdés c) vagy d)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.

Tárgyalás nyílt eljárásban

Kérdés: Az ajánlattevő nyílt eljárást írt ki, majd annak lefolytatása után az ár és a műszaki szempontok vonatkozásában tárgyalni akart. Megtehette ezt?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési törvény szabályai alapján erre nem volt lehetősége. Amennyiben a kérdező az árlejtésre gondol, melyet az érvényes ajánlattevők és az ajánlatkérő által kiválasztott értékelési részszempontok újraversenyeztetésével lehet lefolytatni, akkor ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.

Aránytalanul alacsony ár kezelése elektronikus árlejtésnél

Kérdés: Még nem tartunk az árlejtés szakaszában, most volt a bontás, ahol az egyik ár a fedezethez képest aránytalanul alacsonynak tekinthető. Elvileg, mivel nyílt eljárásról van szó (nem tárgyalásos), már most, az érvényesség megállapításához kell kérni indokolást (annak ellenére, hogy az elektronikus árlejtés lehetősége benne van a hirdetményben). Jól gondoljuk? Az elektronikus árlejtésben ez hogyan alakul? Ha ez a legalacsonyabb árú ajánlat (ha érvényes ajánlatot nyújt be, azaz az indokolása elfogadható), az elektronikus árlejtésben automatikusan aránytalanul alacsony árat ad az azt benyújtó, hiszen csak az eredeti alacsony árát indokolta meg. És általánosságban: az aránytalanul alacsony árat – ha az árlejtés szakaszban ad valaki először alacsony árat – hogyan kell kezelni? (A rendelet semmit nem tartalmaz erről, a dokumentáció sem.)
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus árlejtés részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.Mivel az értékelésnek meg kell történnie, és csak érvényesajánlattevő engedhető az árlejtésre, ezért az aránytalanul alacsony árvizsgálatának az árlejtést megelőzően is meg kell történnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.
1
2