Nyilatkozat változásbejegyzésről

Kérdés: Ajánlatkérőként felmerült bennünk, hogy a közbeszerzési eljárásban megnevezett alvállalkozótól, illetve kapacitást biztosító szervezettől nem szükséges nyilatkozatot kérni a folyamatban lévő változásbejegyzési eljárásról?
Részlet a válaszából: […] ...a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelmet és az annak érkezéséről a cégbíróság által megküldött igazolást az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező köteles csatolni az ajánlathoz, illetve a részvételi jelentkezéshez, ezért ebből levezethetően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Eljárás ismételt iratbetekintési kérelem esetén

Kérdés: Lehet-e a Kbt. 45. § (1) bekezdésére figyelemmel ismételt iratbetekintéssel élni abban az esetben, ha a kérelmező az összegzés megküldését követően egyszer már betekintett az iratokba a nyertes ajánlattevő árindokolása kapcsán, ezután pedig előzetes vitarendezési kérelemmel élt, melynek hatására az ajánlatkérő hiánypótlási felhívás keretében kiegészítő árindoklást kért a nyertes ajánlattevőtől? Jogszerű-e ilyen esetben az iratbetekintési kérelem ajánlatkérő általi elutasítása?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésből az tűnik ki, hogy az ajánlattevő a kiegészítő árindoklás keretében benyújtott iratot is meg kívánta tekinteni. A Kbt. 45. § (1) bekezdése szerint az adott eljárásban részt vett ajánlattevő az ajánlatok elbírálásáról készített összegezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Közérdekű tevékenység értelmezése a Kbt. hatálya alá tartozás szempontjából

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a gyakorlatban, a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozás szempontjából a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontjában írt közérdekű tevékenység fogalmát, illetőleg a jogszabályhely által támasztott egyéb feltételeket?
Részlet a válaszából: […] ...ne csak gazdasági megfontolások vezessék. Ebből következően pedig fennáll annak kockázata, hogy a szóban forgó szervezetek a nemzeti ajánlattevőknek vagy pályázóknak kedvezzenek, ez pedig akadályozná a szolgáltatások és az áruk szabad mozgását. Márpedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Konzorcium ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Lehet-e, illetőleg hogyan lehet jogorvoslattal élni abban az esetben, ha valamely piaci szereplő egy ajánlattevői konzorcium tagjaként vett részt a közbeszerzési eljárásban, a konzorcium a második, de ki nem hirdetett legkedvezőbb ajánlatot tette, amely azonban meghaladta a rendelkezésre álló pénzügyi keretet, viszont a nyertes ajánlattevő érvénytelen ajánlatot tett?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés rendkívül sokrétű. Először is le kell szögezni, hogy nem változott a jogalkalmazó szervek azon gyakorlata, miszerint a közös ajánlattevők alkotta konzorcium a jogorvoslati eljárásban ügyfélképességgel nem rendelkezik. Ennek hátterében továbbra is az az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Alvállalkozói minőség járulékos szolgáltatás nyújtása esetén

Kérdés: Alvállalkozónak minősül-e az az építőanyag-eladó, aki nem csupán értékesít a nyertes ajánlattevő számára, hanem járulékos szolgáltatásként ki is szállítja az eladott anyagot az építési beruházás helyszínére?
Részlet a válaszából: […] ...minősül az a gazdasági szereplő, aki, illetőleg amely a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve azon gazdasági szereplőt, amely kizárólagos jog alapján végzi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Előzetes információgyűjtés céljából megkeresett gazdasági szereplő mint ajánlattevő

Kérdés: Lehet-e a közbeszerzési eljárásban ajánlattevő az a piaci szereplő, akit az ajánlatkérő az eljárás előkészítése során előzetes információgyűjtés céljából megkeresett, illetőleg akitől ugyanezen okból tájékoztató jellegű ajánlatot kért?
Részlet a válaszából: […] ...sérelmét eredményező helyzetek kialakulását. Ugyanezen jogszabályhely szerint összeférhetetlen, és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Jogutódlás az ajánlattevő oldalán

Kérdés: Lehetséges-e a jogutódlás ajánlattevői oldalon az ajánlatkérő és az ajánlattevő (esetleg közös ajánlattevők) közötti keretmegállapodás esetében a szerződés megkötése előtt, vagy azt követően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt? A jogutódlás milyen formái megengedettek, alkalmazható-e például a Ptk. 6:208. §-ában szabályozott szerződésátruházás?
Részlet a válaszából: […] ...vagy esetleg törvénybe ütköző módon szabályozza a jogutódlás kérdését. Induljunk ki jelen esetben abból, hogy az ajánlatkérő és az ajánlattevő között létrejött keretmegállapodás egyáltalán nem rendelkezik a jogutódlás lehetőségéről, ám annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Elektronikus kommunikáció módja a közbeszerzésben

Kérdés: Figyelembe vehetem-e azt, amit az ajánlatkérő nem az EKR-ben küldött, hanem cégkapun juttatott el hozzám, mint ajánlattevőhöz? A hivatalos kapcsolattartó e-mail-címére eljutatott információkat figyelembe kell vennem?
Részlet a válaszából: […] ...hogy nem a Kbt. 40. §-ának megfelelően került az érintett dokumentum feltöltésre. Ennek elsősorban azért van kockázata, mert ha nem az ajánlattevő által igazoltan történik egy dokumentum benyújtása, hanem az ajánlatkérő által, akkor nem igazolható, hogy valójában mikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti eredménytelenségi ok értelmezése

Kérdés: A Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja alapján eredménytelen az eljárás, ha – a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével – egy szakaszból álló eljárásban vagy több szakaszból álló eljárás ajánlattételi (párbeszéd) szakaszában nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot (megoldási javaslatot), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi határidőben legalább két részvételi jelentkezést. Ha az ajánlatkérő az eljárásban biztosítja a részajánlattételi lehetőséget, és alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti eredménytelenségi okot, akkor a két ajánlatnak (megoldási javaslatnak), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi jelentkezésnek eljárásonként vagy részfeladatonként kell beérkeznie? Adott egy egyszakaszos eljárás két részajánlattételi lehetőséggel. Az ajánlattételi határidőben egy ajánlat érkezik be az 1. részfeladatra, és egy ajánlat érkezik be a 2. részfeladatra is. Ez esetben mikor jár el jogszerűen az ajánlatkérő a Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja alapján: ha eredménytelenné nyilvánítja az eljárást, tekintve, hogy mindegyik részfeladatra csak egy ajánlat érkezett be, vagy ha eredményessé nyilvánítja az eljárást, tekintve, hogy az eljárásban két ajánlatot benyújtottak?
Részlet a válaszából: […] ...nem utal a részajánlattétel esetében részenként történő alkalmazásra, ugyanakkor a szabály nem értelmezhető másként. Amennyiben az ajánlattevő két részben írja ki eljárását, szükségtelen lenne a 75. § (2) bekezdés előírása, hiszen legalább egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Kizáró ok alkalmazásának időpontja

Kérdés: Mikortól számít a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok? Amikor az ajánlattevő aláírja az ajánlatot, amikor az ajánlattételi határidő lejár, amikor az ajánlatkérő ellenőriz a bírálat során, vagy amikor az összegezést megküldjük, esetleg a szerződést megkötjük? És ha esetleg később történik súlyos szerződésszegés, akkor meg is kell szüntetnem a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...új, a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok szerint az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt, alvállalkozót, alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplőt, ha súlyosan megsértette a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.
1
2
3
6