Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...az EKR-ben az eljárásra létrehozott azonosító számú felületen benyújtott ajánlatában sehol nem található olyan nyilatkozat, amelyben az ajánlattevő azt állította volna, hogy a 3. részben meghirdetett folyadékhűtő berendezés szállítására vállalna kötelezettséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Nyilatkozat összeférhetetlenségről

Kérdés: Véleményük szerint kérhető-e új Kbt. szerinti közbeszerzési eljárásban az ajánlattevőtől/alvállalkozótól/kapacitást nyújtó szervezettől olyan tartalmú nyilatkozat, hogy ajánlattevő/alvállalkozó/kapacitást nyújtó szervezet nem minősül összeférhetetlennek a Kbt. 25. § (3)-(4) bekezdésében meghatározottak szerint? Másként, el tudja-e dönteni az ajánlattevő/részvételre jelentkező az ajánlat benyújtásakor, hogy vele szemben fennáll-e az összeférhetetlenség, vagy azt az eljárás során az ajánlatkérőnek kell megállapítania, a rendelkezésére álló információk, az eljárás előkészítésébe bevont személyek ismerete, az eljárás során megtett intézkedései és az esetlegesen a felvilágosítás nyújtása során kapott információk alapján?
Részlet a válaszából: […] ...értelmezhetők.Mindenekelőtt előrebocsátjuk, hogy az összeférhetetlenség jogintézményének az a célja, hogy a verseny tisztaságát és az ajánlattevők esélyegyenlőségét biztosítsa közbeszerzési eljárás során.Ennek érdekében a szabályok azt kívánják megakadályozni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

Kbt. 122/A. §-a szerinti eljárás eredményessége

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 3412. számú kérdéséhez kapcsolódóan kérem véleményüket. Ha a Kbt. 122/A. §-a szerinti eljárásban az összességében legelőnyösebb ajánlat ajánlati ára nem éri el a 150 millió forintot, de van olyan érvényes ajánlat, amely ezt meghaladja, eredményes-e az eljárás? Jól gondolom-e, hogy a Kbt. 122. §-ának (7) bekezdése alapján folytatott tárgyalásos eljárásban a végső tárgyalást követően benyújtott ajánlati árak döntik el azt, hogy a vizsgált kérdés alapján eredményes-e az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...Ha minden esetben automatikusan eredménytelen lenne az eljárás, akkor a lehető legkönnyebben lehetne úgy visszaélni ezzel a joggal, hogy azon ajánlattevő, aki nem tud versenyképes ajánlatot tenni, automatikusan extrém módon magas árat ajánl, eredménytelenségi okot generálva...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.