Korábbi sikertelen nyílt eljárást követő hirdetmény nélküli eljárás indítása I.

Kérdés: A nyílt eljárás során építési beruházásra olyan értékű ajánlatok érkeztek, amik messze meghaladták a becsült értéket, így a beszerző érvénytelenné nyilvánította az eljárást. Ezt követően a korábbiakban már volt ilyenre példa, hogy emiatt volt lehetőség közvetlen szerződést kötni ún. hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében. A tanácsadó azonban ezt nem indítja el, pedig volt már erre lehetőség eddig. Mi erről a véleményük?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott helyzet elvileg alkalmazható lenne, hiszen az ajánlatkérő nem azért nyilvánította eredménytelenné az eljárást, mert az ajánlattevők kizáró ok hatálya alá estek vagy alkalmatlanok lettek volna, hanem azért, mert fedezet felett adtak ajánlatot.A Kbt. 98....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Korábbi sikertelen nyílt eljárást követő hirdetmény nélküli eljárás indítása II.

Kérdés: Kifogásolhatom-e, hogy hirdetmény nélküli eljárást folytatott le az ajánlatkérő egy sikertelen nyílt eljárást követően? (Álláspontunk szerint, a piaci versenyre tekintettel nem lett volna szükség arra, hogy az egy darab ajánlattevőt meghívja, mi például szívesen indultunk volna a második eljárásban.)
Részlet a válaszából: […] ...lényegesen nem változtak meg, valamint az ajánlatkérő a tárgyalásra meghívja a nyílt vagy a meghívásos eljárás mindazon és csak azon ajánlattevőit, amelyek ajánlata nem a 73. § (1) bekezdés b) vagy d) pontja alapján érvénytelen, és ajánlatuk – adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Eljárás az ajánlat (részvételi jelentkezés) informatikai szempontú hibája esetén

Kérdés: Ha nem olvasható az ajánlat, amit az ajánlattevő elektronikusan benyújtott az eljárás során, akkor, ha emiatt az ajánlat érvénytelen lesz, nem lesz két ajánlatom, ami az eljárás eredményességéhez kell. Ez a helyzet tehát – ha jól értelmezem – vezethet az eljárás eredménytelenségéhez?
Részlet a válaszából: […] ...olvasható, illetve megjeleníthető, az ajánlatkérő – ha azt nem tartja szükségesnek – nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt, és úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 7.

Versenytársak befolyásolása közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Adott tenderen egy potenciális ajánlattevő a közbeszerzésben várhatóan részt vevő ajánlattevőknek körlevelet küldött. A körlevél lényege az volt, hogy a címzettnek vállalnia kellett, hogy ha indul a tenderen, és megnyeri azt, akkor a beszerezni kívánt áru egy részét (igen nagy hányadát) a körlevelet kiküldő ajánlattevőtől szerzi be. Ez az eljárás minek minősíthető a közbeszerzés szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...körlevelet kiküldő potenciális ajánlattevő a jelzett magatartásával befolyásolni kívánta, vagy ténylegesen befolyásolta versenytársait, attól függően, hogy a potenciális ajánlattevők a körlevélben foglaltakat hogyan fogadták.Ez a magatartás akkor ütközik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

Eredménytelen eljárás az ajánlatkérő jogsértése esetén

Kérdés: Jól gondolom-e, hogy a Kbt. 76. § (1) bekezdésének e) pontja – mint az eljárást eredménytelenné tevő lehetőség – nem alkalmazható, ha a jogsértést nem az ajánlattevői magatartás idézte elő, hanem az ajánlatkérő azzal, hogy a kiegészítő tájékoztatást csak az ajánlattevőnek küldte meg?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. eredménytelenségi okai – 76. § (1) bekezdés a)-f) pontok – elsősorban az ajánlattevők aktív vagy nem aktív magatartására, mint eredménytelenségi okra vonatkoznak. Kivétel ebből a g) pont, mely eredménytelenné nyilvánítás a Közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Eredménytelenné nyilvánítás – indokolás nélkül

Kérdés: Jogosult-e az ajánlatkérő arra, hogy a közbeszerzési eljárás során bármikor, indoklás nélkül eredménytelennek nyilvánítsa a pályázatot, vagy visszavonja az ajánlati felhívást, illetve hogy a pályázat eredményhirdetését követően is a szerződés megkötése előtt a pályázati eljárást megszüntesse? Ugyanis találkoztunk ilyen kiírással. Ha jogszerű, milyen kötelezettségei vannak az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattételi határidő lejárta előtt lehet visszavonni, éserről hirdetményt kell közzétenni, továbbá írásban tájékoztatnia kell azajánlattevőket, természetesen indoklással (Kbt. 76. §). A határidőbenbenyújtott ajánlatokat fel kell bontani, a felbontott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

További ajánlattevők meghívása eredménytelen nyílt eljárást követően

Kérdés: Eredménytelen nyílt közbeszerzési eljárást követően meghívásos pályázatot folytatott le az ajánlatkérő. Az eredeti pályázókon kívül mást is felhívtak ajánlattételre. Szabályos-e ez az eljárás, illetve van-e erre lehetősége az ajánlatkérőnek? A nyertes az új meghívottak egyike lett, ez megfelel-e a vonatkozó jogszabályoknak?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyalásos eljárás – a Kbt. 135. §-aszerinti eset kivételével – ajánlattételi felhívás megküldésével kezdődik; – ha több ajánlattevő nyújthat be ajánlatot, azajánlattételi felhívást egyidejűleg kell megküldeni az ajánlattevőknek;– a tárgyalásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 10.