Ajánlati kötöttség tárgyalás nélküli eljárásban

Kérdés: Tárgyalás nélküli eljárásban mikortól él az ajánlati kötöttség?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése szerint az ajánlatikötöttség az ajánlattételi határidő lejártától kezdődik;– a (2) bekezdés értelmében az ajánlattevő legalább azajánlati felhívásban megadott tervezett szerződéskötési időpont lejártáig kötvevan ajánlatához, kivéve ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

"Eredményhirdetés" tárgyalás nélküli eljárásban

Kérdés: Tárgyalás nélküli eljárásban hogyan értesülünk az eljárás eredményéről?
Részlet a válaszából: […] ...[törvény 99. §-ának (2) és (3) bekezdése] -a szerződéskötés új időpontjáról [99. § (2) és (3) bekezdése] az összesajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni;– az előző, második bekezdés szerinti esetben – ha szükséges–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Ajánlati kötöttség lezárása szóbeli közléssel

Kérdés: Szóbeli közléssel lezárható-e az ajánlati kötöttség a tárgyalásos folyamat esetén? Meddig tart az ajánlati kötöttség?
Részlet a válaszából: […] ...menetét, atárgyalási szabályokat és a tárgyalások időütemezését, amelyről azajánlattételi felhívásban tájékoztatja az ajánlattevőket. Fontos szabály, hogya tárgyalásos eljárásban a tárgyalások során sem az ajánlatkérő, sem pedig azajánlattevők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Műszaki tartalom elemeinek csökkentése

Kérdés: Egyszerű eljárásban a műszaki tartalomból kihagyhatok-e egy elemet úgy, hogy azt az ajánlattétel előtt megírom az ajánlattevőknek?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bekezdése ugyanis akként rendelkezik,hogy az eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározottfeltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van, kivéve ha azeljárás tárgyalásos. A tárgyalás azonban nem járhat azzal, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 7.

Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása

Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...299. § (1)bekezdésének b) pontja releváns számunkra, azaz az egyszerű közbeszerzésieljárásban az ajánlatkérő legalább három ajánlattevőnek köteles egyidejűlegírásbeli ajánlattételi felhívást küldeni, mert esetünkben az egyszerű eljárásravonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Ajánlati kötöttség egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzésben az ajánlatok beadásakor, a bírálatkor, a tárgyalás során hogyan alakul az ajánlati kötöttség?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bekezdése adja meg aválaszt. E szerint az eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásbanmeghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van,kivéve, ha az eljárás tárgyalásos. A tárgyalás azonban nem járhat azzal, hogyaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Eljárás kizárólag értékhatáron kívül eső ajánlatok beérkezése esetén

Kérdés: Amennyiben egy "alacsonyabb értékhatárú" (például egyszerű vagy nemzeti értékhatár alá tartozó) eljárásra csak az értékhatáron kívül eső ajánlatok érkeznek, van-e mód arra, hogy a Kbt. előírásainak megfelelően tárgyaljunk, és ennek eredményeként csökkenjenek az árak a megfelelő értékhatár alá? Például nemzeti rezsimben, nyílt eljárásban csak a közösségi értékhatárt meghaladó ajánlatok érkeznek. A Kbt. lehetővé teszi, hogy a három legjobb ajánlattevővel (meghatározott feltételek teljesülése esetén) tárgyaljon az ajánlatkérő. Ez a lehetőség fennáll-e ebben az esetben is? Másképp kell-e viszonyulni ebből a szempontból egy nyílt eljáráshoz, mint egy eleve tárgyalásosként meghirdetett eljáráshoz, amelynél az ajánlati kötöttség csak a tárgyalások végén áll be? A fentiek analógiájára egy tárgyalásosként meghirdetett egyszerű eljárásnál mi a helyzet?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 254. §-a nemzeti rezsimben lehetővé teszinyílt eljárás keretében tárgyalás kezdeményezését, amelynek feltétele, hogyegyik ajánlattevő sem, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlattevő sem tett– az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Ajánlattételi határidő hosszabbítása, feltételek módosítása egyszerű eljárásban

Kérdés: Az egyszerű eljárás szabályozásánál a Kbt. 300. §-ának (6) bekezdése nem hivatkozik vissza a 75. § (1) bekezdésre (ajánlattételi határidő hosszabbításának lehetősége), valamint a 76. § (1) és (2) bekezdésre sem (feltételek módosítása, illetve a felhívás visszavonása). Ez azt jelenti, hogy egyszerű eljárásban a fenti rendelkezéseket nem lehet alkalmazni (ajánlattételi határidő hosszabbítása, feltételek módosítása, felhívás visszavonása)?
Részlet a válaszából: […] ...300.§-ának (3) bekezdése kimondja, hogy az eljárásban az ajánlatkérő azajánlattételi felhívásban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig azajánlatához kötve van (tehát a feltételek nem módosíthatók), kivéve ha azeljárás tárgyalásos. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 24.

Egyszerű közbeszerzési eljárás folyamata

Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű közbeszerzési eljárást az ajánlati felhívástól a szerződés megkötéséig, illetve teljesítéséig? Ugyanúgy kell-e eljárni a nemzeti értékhatár felét elérő értékű közbeszerzések, valamint a nemzeti értékhatárt elérő beszerzések esetén?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a VI. fejezet szerinti mindenkori nemzeti értékhatárok felét, vagy legalább három ajánlattevőnek köteles egyidejűleg, írásbeli ajánlattételi felhívást küldeni, ha az egyszerű közbeszerzési eljárás alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.