A Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontjának ismételt előírása eljárás eredménytelensége esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő nyílt eljárást írt ki, és a felhívásban rögzítette, hogy az a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját alkalmazza. Az eljárás során csak egy ajánlat került benyújtásra, így az eljárás a hivatkozott 75. § figyelembevétele miatt eredménytelen lett. Az ajánlatkérő ismételten kiírja ugyanazon beszerzésre a nyílt eljárást. Az ajánlatkérőnek kötelező-e ismételten előírni a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját, ha már azt előzőleg kiírta, és eredménytelen lett?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérők számára. Vélhetően azért alkalmazzák a szabályt, mert így kívánják elkerülni, hogy a jövőben túlzottan sok egy ajánlattevős eljárásuk legyen az érintett ajánlatkérőknek.A kormányrendelet 1. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzésekről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Egyéni vállalkozás meghívhatósága hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásba

Kérdés: Az ajánlatkérő a Kbt. 122. §-a (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárást folytat le. Lehet-e meghívott ajánlattevő ebben az eljárásban egyéni vállalkozás?
Részlet a válaszából: […] ...nem alkalmazandó. Azajánlatkérő a (7) bekezdés a) és c) pontjai szerinti esetben is kötelesbiztosítani a versenyt, és legalább három ajánlattevőt ajánlattételre felhívni.A (7) bekezdés a) pontja szerinti esetben olyan gazdasági szereplőknek kellajánlattételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 13.

Tárgyalások bírálati szakaszban szabadon kialakított eljárás lefolytatása esetén

Kérdés: A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) Harmadik Rész 121. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben, ha az ajánlatkérő a 123. §-ban meghatározott esetben és módon szabadon kialakított eljárást folytat le, határozhat-e az egyszakaszos eljárás ajánlattételi felhívásában úgy, hogy a bírálati szakaszban az ajánlattevőkkel tárgyalásokat folytat?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezően alkalmazandó,az előző bekezdéseknek megfelelő eljárási szabályokat alakíthat ki. – Az ajánlatkérő az ajánlattevőket, részvételrejelentkezőket, valamint a bontást megelőzően azokat a gazdasági szereplőket,akik az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Eljárástípusok az új Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt.-ben milyen eljárásfajták vannak? Melyek a főbb változások?
Részlet a válaszából: […] ...összhangban köteles biztosítani az eljárások megfelelő mértékűnyilvánosságát.Amennyiben gyakori a nem hazai letelepedésű ajánlattevő,arra is figyelemmel kell lenni, hogy a saját eljárásrend szóhasználata,felépítése ne különbözzön nagymértékben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Ajánlatkérők saját eljárásrendje

Kérdés: Úgy hallottuk korábban, hogy az ajánlatkérők meghatározhatják az eljárás rendjét. Ez így lesz-e a jövő évtől, és ha igen, milyen keretek között?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdését, amelyre ez idáig nem volt példa a szabályozásunkban.A 123. § (9) bekezdése akként rendelkezik, hogy azajánlatkérő az ajánlattevőket, a részvételre jelentkezőket, valamint a bontástmegelőzően azokat a gazdasági szereplőket, akik az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...során vagy az eljárás más szakaszában, kivéve ha az érdekeltgazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz résztajánlattevőként, alvállalkozóként vagy erőforrást nyújtó szervezetként. Ezt aszabályt kell megfelelően alkalmazni az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Elektronikus közbeszerzés

Kérdés: 2010. január 13-án megjelent a Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatója, miszerint jogszabályi változás hiányában az elektronikus közbeszerzésre vonatkozó határidő nem módosult, és az egységes és a jogszabályi követelményeknek megfelelő álláspont kialakítását követően a Tanács a közbeszerzésekben részt vevőket haladéktalanul tájékoztatja. Most mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...teszi az eljárásokelektronikus támogatását.A következtetés, amely említett Korm. rendeletből levonható,hogy az ajánlatkérő és az ajánlattevő viszonylatában azon eljárásicselekményeket kell elektronikus útra terelni, amelyek az ajánlatkérő és azajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Építési beruházások április 1-je után

Kérdés: Változott-e április 1-je után az építési beruházásokra vonatkozó szabályozás?
Részlet a válaszából: […] ...VI. fejezet szerinti közbeszerzésieljárásban való részvétel jogát fenntarthatja az éves nettó egymilliárd forintárbevételt el nem érő ajánlattevők számára. Ez a rendelkezés az építésiberuházás és építési koncesszió esetében csak akkor alkalmazható, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Kbt. 4. számú melléklete szerinti szolgáltatásokra vonatkozó szabályok 2009. április 1-je után

Kérdés: A törvény korábbi szabályozása szerint a közbeszerzési törvény 4. számú melléklete szerinti szolgáltatások nemzeti értékhatár alatt az egyszerű közbeszerzés kivételi körébe tartoztak, és 2006. január 15. után már a központi költségvetési szervek tekintetében is alkalmazhatóvá vált e rendelkezés. A fenti kivételi esetkör 2009. április 1-je után hogyan néz ki? Például oktatási-szakképzési szolgáltatás megrendelése esetén – 8 millió forint felett – valamennyi olyan esetben is hirdetményt kell közzétennem, amelyet azt megelőzően nem volt kötelező, mert kivételi körbe tartozott?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás. Mindenképpen jó lenne a 15 részreaz elektronikus árlejtést egyszerre lebonyolítani, de lehet, hogy ez nem megy,mert nem képesek az ajánlattevők ennyi részre egyszerre figyelni, vagy mert a rendszer nem bírja el.Szerintünk alapelvi rendelkezéseket sértene, ha nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Nettó ár figyelembevételének esete

Kérdés: Egyik utóbbi számukban megjelent véleményükkel nem teljesen értek egyet, kérem ezért szíves válaszukat az alábbi kérdésre. Költségvetési szerv szolgáltatásra kér ajánlatot, amelynek értéke ugyan nem éri el a közbeszerzési értékhatárt, de az egybeszámítási szabályok miatt egyszerű eljárás lefolytatására kerül sor. Az Önök szerint nyertesnek számító (legalacsonyabb) nettó árra a vállalkozó 20 százalékos forgalmi adót számol, az azt követő legjobb ajánlat alanyi mentes, ezért a bruttó ára alacsonyabb, mint a legalacsonyabb nettó árat ajánlóé. (Az értékelés szempontja a legalacsonyabb ajánlati ár volt, nem nevesítve, hogy bruttó vagy nettó, de valamennyi értéket meg kellett adni). Véleményem szerint a Kbt. egyik alapelve szerint (közpénzek ésszerű felhasználása) a nyertes az, aki felé a legkisebb a költségvetési szerv kifizetési kötelezettsége, a Kbt. 57. § (2) bek. a) pont szerinti megfogalmazás – "a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás" – is ezt mondja. A nettó árat akkor kell figyelembe venni, ha a közbeszerzési eljárás lefolytatásának szükségességét vizsgáljuk (35. §). Jól értelmezem?
Részlet a válaszából: […] ...szerint egyrészt ki kell derülnie a felhívásból, hogy milyen árakkerülnek összehasonlításra, másrészt a kérdés szerinti esetben olyanajánlattevői "hiba" történt, amelyet az ajánlatkérőnek a korrekt eljárásérdekében korrigálnia kellett volna a rendelkezésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.
1
2