GVH-bejelentési kötelezettség

Kérdés: Az elmúlt időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság számos határozatot hozott közérdekű bejelentés nyomán lefolytatott vizsgálat eredményeként, amelyekben elmarasztalta az ajánlatkérőt többek között hatósági bejelentésének elmulasztása miatt. A döntések szerint a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő nem biztosította a verseny tisztaságát, megsértve ezzel a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt közbeszerzési alapelvet, valamint nem tett eleget a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének a Gazdasági Versenyhivatal felé. (D.101/15/2024., D.102/15/2024., D.108/16/2024., D.113/16/2024.) Mi lett volna az ajánlatkérő részéről a megfelelő eljárás? Milyen eljárási cselekményeket kellett volna alkalmaznia az ajánlatkérőnek az eljárása során? Ha a becsült érték és a legkedvezőbb ajánlati ár hasonlóságának észlelését követően felvilágosításkérés kerül kiküldésre az ajánlattevő felé, a kapott válasz alapján az ajánlatkérő dönthet-e úgy, hogy nem szükséges a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint a bejelentés megtétele? Amennyiben az ajánlatkérő az esetleges indokolást elfogadja, úgy az általa meghozott döntéssel nem vonja el a GVH hatáskörét? Ha a benyújtott ajánlatok ajánlati árai között nem jelentős a különbség, vagy valamennyi ajánlat ajánlati ára megközelítőleg egyezik, akkor a Kbt. 36. § (2) bekezdésének alkalmazása indokolatlan? Amennyiben az ajánlatkérő mégis értesíti a GVH-t a Kbt. 36. § (2) bekezdésének megfelelően, akkor a kifogásolt ajánlat minek minősül, érvénytelennek kell tekinteni, vagy az eljárás eredménytelen? Milyen jogkövetkezményeket von maga után az, ha érvénytelennek kell esetleg tekinteni az ajánlatot, vagy az eljárás eredménytelen, és utólag a GVH mégsem állapít meg jogsértést?
Részlet a válaszából: […] ...kiemelni, hogy a Kbt. 36. § (2) bekezdése az ajánlattevők cselekményeit, a verseny tisztaságát sértő magatartásukat vizsgálja, és ezért a GVH felé tartozik bejelentéssel az ajánlatkérő. A kérdésben jelzett négy ügy azonos önkormányzat négy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Közbeszerzési szakértelem egybeszámítása

Kérdés: Az új szabályoknak megfelelően állami közbeszerzési szaktanácsadót (ÁKSZ-ot) alkalmazunk munkavállalóként. Szükségünk volna azonban további közbeszerzési tanácsadás igénybevételére. Hogyan kell a beszerzés becsült értékét számítani, figyelembe kell venni az ÁKSZ-tevékenység értékét is?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyban történő alkalmazása nem tartozik a Kbt. hatálya alá. Az ajánlatkérő felhívására ajánlatot benyújtó ajánlattevők gazdasági szereplőnek minősülnek, amely fogalom magában foglalja, hogy ezek a személyek, szervezetek a piacon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Folyamatba épített ellenőrzés elmaradásának következménye

Kérdés: Helyi önkormányzat ajánlatkérő a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet alkalmazása során az uniós forrásból támogatott projekt becsült értékét – az opciós munkák értékét is figyelembe véve – nettó 295 millió forintban határozta meg, erre tekintettel nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerint. A rendelkezésre álló fedezet összege nem éri el a nettó 300 millió forintot. Tekintettel a becsült értékre, az eljárás ellenőrzése körében a Korm. rendelet 180-181. §-a utóellenőrzés lefolytatását írja elő. Amennyiben a nyertes ajánlati ár meghaladja a nettó 300 millió forintot, érvénytelenné kell-e nyilvánítania az eljárást az ajánlatkérőnek kizárólag amiatt, hogy az eljárás ellenőrzése körében nem a Korm. rendelet 182-193. §-ai szerint járt el? Ha a 300 millió forintot opciós munkák nélkül nem éri el a szerződés értéke, és azt nem is rendeli meg az ajánlatkérő, menthető a helyzet? Amennyiben az ajánlatkérő kiegészítő forráshoz jut, és erre tekintettel az opciós munkákat is megrendeli, az változtat-e a jogi megítélésen, ha így haladja meg a 300 millió forintot a kifizetett számla értéke?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelően járt el az ajánlatkérő az alábbi szabály alapján:"114. § (8) Ha az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel történő szerződéskötés esetén a szerződés értéke a becsült értéket meghaladná, és az ajánlatkérő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása

Kérdés: A tavalyi évben közbeszerzési szerződést kötöttünk egy összetett – 3 egységből álló – feldolgozási rendszer 2 egységének beszerzésére. Mindegyik egység önállóan is működőképes, de a leghatékonyabb működést a teljes rendszer biztosítja. Az idén maradt annyi beruházási forrásunk, hogy a 3. csomagolási egységet is meg tudnánk vásárolni, amelynek értéke 68 millió Ft. Lehet-e közvetlenül szerződni a korábbi szerződő partnerrel?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá árubeszerzés esetében, ha...b) a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése során a korábbi nyertes ajánlattevőnek másikkal történő helyettesítése azzal a következménnyel járna, hogy műszaki-technikai szempontból eltérő és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Eljárásrend választása

Kérdés: Az eljárás becsült értéke 2 milliárd fölötti kivitelezés lesz, melyet uniós eljárásrendben tud lefolytatni az ajánlatkérő nyílt vagy meghívásos eljárásban. Melyik eljárásrendet célszerű használni? Van rá lehetőség, hogy ne kelljen közbeszerzési eljárást lefolytatniuk?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben mind a nyílt, mind a meghívásos eljárást szabadon választhatja az ajánlatkérő. Amennyiben több ajánlattevőt vár, úgy van értelme a meghívásos eljárásnak, egyébként valódi előnnyel nem jár, hiszen ugyanúgy nem tud az ajánlatkérő tárgyalni egyik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

A Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontjának ismételt előírása eljárás eredménytelensége esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő nyílt eljárást írt ki, és a felhívásban rögzítette, hogy az a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját alkalmazza. Az eljárás során csak egy ajánlat került benyújtásra, így az eljárás a hivatkozott 75. § figyelembevétele miatt eredménytelen lett. Az ajánlatkérő ismételten kiírja ugyanazon beszerzésre a nyílt eljárást. Az ajánlatkérőnek kötelező-e ismételten előírni a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját, ha már azt előzőleg kiírta, és eredménytelen lett?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérők számára. Vélhetően azért alkalmazzák a szabályt, mert így kívánják elkerülni, hogy a jövőben túlzottan sok egy ajánlattevős eljárásuk legyen az érintett ajánlatkérőknek.A kormányrendelet 1. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzésekről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Ajánlatkérő igényének jogszerűsége az ajánlatban bemutatott szakemberek számával kapcsolatban

Kérdés: Van-e bármilyen általános szabály arra nézve, hogy az ajánlatkérő hány, a teljesítésbe bevonni kívánt szakember bemutatását követelheti meg az ajánlattétel feltételeként?
Részlet a válaszából: […] ...bevonni kívánt szakemberek végzettsége, tapasztalata és száma az ajánlattevőknek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki és szakmai alkalmassága körében bírhat jelentőséggel. A gyakorlatban számos olyan ajánlattételi felhívással találkozunk, amelyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Ajánlattételi határidő meghatározása keretmegállapodásos eljárás 2. részében

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárás 2. részében, versenyújranyitás során releváns az egyedi eljárás becsült értéke? Mi alapján kell megadnia az ajánlatkérőnek az ajánlattételi határidőt, hány napot kell számolnia rá?
Részlet a válaszából: […] ...Így az ajánlatkérőnek úgy kell megállapítania az ajánlattételre rendelkezésre álló időintervallumot, hogy elegendő idő álljon az ajánlattevő rendelkezésére az ajánlattételre.(Kéziratzárás: 2022. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Korábbi sikertelen nyílt eljárást követő hirdetmény nélküli eljárás indítása I.

Kérdés: A nyílt eljárás során építési beruházásra olyan értékű ajánlatok érkeztek, amik messze meghaladták a becsült értéket, így a beszerző érvénytelenné nyilvánította az eljárást. Ezt követően a korábbiakban már volt ilyenre példa, hogy emiatt volt lehetőség közvetlen szerződést kötni ún. hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében. A tanácsadó azonban ezt nem indítja el, pedig volt már erre lehetőség eddig. Mi erről a véleményük?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott helyzet elvileg alkalmazható lenne, hiszen az ajánlatkérő nem azért nyilvánította eredménytelenné az eljárást, mert az ajánlattevők kizáró ok hatálya alá estek vagy alkalmatlanok lettek volna, hanem azért, mert fedezet felett adtak ajánlatot.A Kbt. 98....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Ajánlatkérő mozgástere előzetes piaci konzultáció keretében

Kérdés: Előzetes piaci konzultáció keretében megmutathatja-e az ajánlatkérő a műszaki tartalmat az ajánlattevőknek, vagy csak arra használhatja a konzultációt, hogy ő maga információt szerezzen?
Részlet a válaszából: […] ...–,feltéve, hogy az a), b) vagy a c) pont alkalmazása kapcsán az ajánlatkérő nem közölt vele a közbeszerzési eljárás során az összes ajánlattevő vagy részvételre jelentkező részére rendelkezésre bocsátott adatok körét meghaladó információt.Az előzetes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.
1
2
3
9