23 cikk rendezése:
1. cikk / 23 Hiányos műszaki tartalom hiánypótoltatása
Kérdés: Pótolható-e, ha az ajánlattevő a szakmai tartalmat hiányosan töltötte fel építési beruházás esetében, ami alapján az ajánlatkérő meg tudná állapítani, hogyan ütemezte a teljesítést? Egy sematikus ábrát feltöltött ugyan, de az alapján nem állapítható meg, mit, milyen tervet, mikorra készít el. Hivatkozik dokumentumokra, melyek nem készültek el.
2. cikk / 23 Adminisztratív hiba az ártáblázatban
Kérdés: Reparálható-e az a jogsértés, ha az ajánlatkérő már a bontást követően veszi észre, hogy hiba van az egyik táblázatban, melyet minden ajánlattevő benyújtott, különbözőképpen kezelve az egyik – a felhívás tartalmától eltérő – sor kitöltését?
3. cikk / 23 Hibás érvénytelenségi ok
Kérdés: Mi a következménye annak, ha az ajánlatkérő hibás érvénytelenségi okot közöl, de valójában tényleg érvénytelen az ajánlat, csak más okból? Ha az ajánlatkérő nem fogja az összegzést módosítani, érdemes-e megtámadni?
4. cikk / 23 Kettős hiánypótlás tilalma
Kérdés: A kettős hiánypótlás tilalmába ütközik-e, ha az ajánlattevő hiánypótlásban benyújt egy iratot, ami azonban épp érvényességét vesztette, mire a hiánypótlási határidő beállt?
5. cikk / 23 Kiegészítő tájékoztatások ellentmondásossága
Kérdés: Informatikai eszközök beszerzésére uniós közbeszerzési eljárást folytattunk le. A 2. helyezett ajánlattevő jogorvoslatot kezdeményezett a nyertesre vonatkozó döntés ellen, amelyben arra hivatkozott, hogy az eszközök műszaki paraméterei meghatározása kapcsán az eljárásban kiegészítő tájékoztatást kért, és az abban foglaltak szerint tette meg ajánlatát. Az eljárásban két alkalommal került sor kiegészítő tájékoztatás nyújtására, és most észleltük, hogy a 2. alkalommal adott tájékoztatás tartalma részben eltért az 1. tájékoztatástól. Visszavonhatjuk a jogorvoslati eljárásban a 2. tájékoztatást? Milyen következményekkel számolhatunk?
6. cikk / 23 Ajánlatban nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége
Kérdés: Hogyan kell helyesen értelmezni a Kbt. 138. § (4) bekezdését, továbbá konkrétan milyen kötelezettséget ró ez a jogszabályhely a nyertes ajánlattevőre és az ajánlatkérőre?
7. cikk / 23 Az ajánlatkérő lehetőségei összerendezetlen ajánlat benyújtása esetén
Kérdés: Lehet-e érvénytelenségi ok az, ha az ajánlattevő gyakorlatilag összerendezetlenül bocsát rendelkezésre egy halom dokumentumot, melyből az ajánlatkérőnek kell kibogoznia, hogy mely részre kerül a szakember benyújtásra és hol a műszaki tartalom?
8. cikk / 23 Hiányosan benyújtott hiánypótlás pontosítása felvilágosításkérés keretében
Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy a hiánypótlás után egy felvilágosításkérés keretében pontosítsam a hiányosan benyújtott hiánypótlást?
9. cikk / 23 Árrészletező, árazott költségvetés hiánypótoltatása
Kérdés: Mi a különbség az árrészletező és az árazott költségvetés között? (Egy hazai jogorvoslati ügyben tette az előzőek szerinti megkülönböztetést a Döntőbizottság a D. 93/2020. számú ügyben.)
10. cikk / 23 Hiánypótlás során történt elírás jogkövetkezménye
Kérdés: Van-e jelentősége annak, hogy azért, mert a hiánypótlás során elírom a műszaki paramétereket az ajánlatban foglaltakhoz képest, a többi hiánypótlást sem veszi figyelembe az ajánlatkérő, és úgy írja mindezt az összegzésbe, mintha semmilyen hiánypótlást nem nyújtottam volna be? Lehet-e ennek hamis adatszolgáltatás a következménye?