Üzleti titok elkülönítése az ajánlatban

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek korábbi számában 3564. szám alatt adott válaszukban kifejtik, hogy az üzleti titokká minősített iratokat az ajánlatban nem elegendő csupán oldalszámra hivatkozva jelezni, hanem azt a Kbt. szövegezéséből adódóan elkülönítetten (vagy külön kötve, vagy például eltérő színű lapokon benyújtva) kell az ajánlatnak tartalmaznia. Ajánlatkérőként többször találkozunk azzal az ajánlattevői gyakorlattal, hogy az ajánlattevő becsatol egy nyilatkozatot, mely szerint a nyilatkozatot követő oldalakat üzleti titokká minősíti. Kérdésünk, hogy ez elfogadható elkülönítés-e, illetve amennyiben az ajánlat elején egy oldalszámokat felsoroló nyilatkozat található, akkor hogyan kell eljárnunk? Szükséges (lehetséges) hiánypótlást előírni? Mi lehet a hiánypótlás tárgya, módja ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatban, részvételi jelentkezésben, indokolásban az üzleti titkot elkülönített módon kell elhelyezni, mely nem azt jelenti, hogy az ajánlattevő felsorolja azokat az oldalakat, melyeket annak tekint. Az elkülönített elhelyezés lehetővé teszi, hogy az ajánlat (jelentkezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Ajánlat kiegészítése

Kérdés: Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő elő­írta, hogy valamennyi ajánlati sor beárazandó. Két sort nem áraztunk be, így az ajánlati ár gyakorlatilag nem valós. Ez kiegészíthető? Ilyen módon az ajánlatkérő elbírálja az ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] ...egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét, az ajánlattevők közötti verseny eredményét és az értékeléskor [63. § (4) bekezdése] kialakuló sorrendet nem befolyásolja....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.

Hiánypótlás előzetes vitarendezési eljárásban

Kérdés: Előzetes vitarendezési eljárás eredményeként az ajánlatkérő újabb hiánypótlást rendelt el, a hiánypótlás része volt az is, hogy a felolvasólapot újra be kellett adni. Az előzetes vitarendezési kérelem alapján van-e helye hiánypótlásnak, valamint a felolvasólap hiánypótoltatására van-e lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha az ajánlatkérő igényt tart a felolvasólap ismételt benyújtására, mi lesz az eredetileg beadott felolvasólap sorsa?
Részlet a válaszából: […] ...(4) bekezdése szerint előzetes vita­rendezési eljárásban az ajánlatkérő egy alkalommal, három munkanapos határidővel felhívhatja az ajánlattevőket hiánypótlásra, továbbá felvilágosítást, valamint indokolást kérhet akkor is, ha erre az eljárás szabályai szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.

Ajánlatmódosítás végső ajánlati ár és megajánlott darabszám változatlansága esetén

Kérdés: Tárgyalásos eljárás végén végső ajánlatot kellett tenni. A végső ajánlatban három épület felújítása szerepel. Az ajánlat tartalmazza, hogy egy-egy épület esetében hány ablakot építünk be. (Az ablakok mennyisége nem volt előírva a követelményben, csak az, hogy milyen fényviszonyokat kell a szobában biztosítani.) Az előírt fényviszonyokat épületenként 5, 7 és 9 darab, azonos méretű ablakkal biztosítjuk. A végső ajánlatban ezek az ablakdarabszámok szerepelnek. A végső ajánlat beadása után kiderült, hogy az egyik épület egyik szobájának alapterülete hibásan szerepel a számításban (ez a tárgyalás során beadott anyagokban és a végső ajánlatban is pontosan látható). Ajánlatmódosításnak számít-e, ha az ügyfél az alapterülettel kapcsolatos hibát észrevette, és kéri a megfelelő fényviszony igazolását, mivel az 1. számú épületben, ahol 5 darab ablak volt tervezve, további 1 ablakot be kell építeni, és ezt a 3. épületnél betervezett mennyiségből (7 darab) az egyik áthelyezésével akarjuk megoldani? Így az ablakok száma az 1. épület esetén 5 helyett 6 darab ablakra, a 3. épület esetében 7 helyett 6 darab ablakra módosul, de a 3. épületben a 6 darab ablakkal is biztosított az előírt fényviszony. A végső ajánlat ára és az összes megajánlott ablak száma változatlan, és mindössze egyetlen ablak beépítési helye változik.
Részlet a válaszából: […] ...amely az ajánlati felhívás ésdokumentáció tartalma alapján dől el. A változtatás sem a szerződés gazdaságiegyensúlyát, sem pedig más ajánlattevők potenciális részvételének a lehetőségétnem érinti.A Kbt. 132. § (1) bekezdésének a)-c) pontjai alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 13.

Közbeszerzési szerződések új szabályai

Kérdés: Úgy tudjuk, hogy a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó szabályok jelentősen változtak. E körben tágabb lehetőség van-e a szerződések módosítására? Kérdésünk még, hogy a szerződésekkel kapcsolatos jogviták mely részei tartoznak a Közbeszerzési Hatóság elé?
Részlet a válaszából: […] ...számottevőek, de javításra érdemesek;– 5 százalék mérték erejéig nem minősül a szerződésgazdasági egyensúlya megváltozásának az ajánlattevő javára az ellenszolgáltatásmódosítása;– továbbra is fennmarad a korábbi feltételrendszer, azazhogy a módosítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Szerződés időtartamának feltételhez kötése

Kérdés: A szerződés időtartamának meghatározása lehetséges-e olyan formában, hogy azt valamely körülmény bekövetkeztéhez köti az ajánlatkérő – például keretösszeg kimerülése?
Részlet a válaszából: […] ...időtartama nem haladhatja meg akeretmegállapodás időtartamát;– ha a keretmegállapodást a 136/B. § (2) bekezdése alapjáncsak egy ajánlattevővel kötötték, vagy az ajánlatkérő a 136/B. § (3)bekezdésének a) pontját alkalmazza, a konzultációra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Áfakulcsváltozás "kezelése" egy adott eljáráson belül

Kérdés: Az ajánlatban megadott áfakulcs megváltozott, mire a számlát ki kellett állítanunk. Ilyenkor mi a helyes eljárás, milyen áfakulccsal számlázzunk? Kell-e módosítani a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...nyertes ajánlattevő és az ajánlatkérő között az eljáráseredményeként közbeszerzési szerződést kell kötni. A szerződésnek a számlakiállításával és az áfatartalommal kapcsolatos rendelkezéseket kötelezőentartalmaznia kell. Abban az esetben, ha a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Ajánlattételi határidő lejárta után érkezett ajánlat elbírálhatósága

Kérdés: A Kbt. egyértelműen kizárja-e, hogy az ajánlattételi határidő letelte után beérkezett ajánlatokat az ajánlatkérő elbírálhassa? A gyakorlatban volt-e példa ilyen elbírálásra? Lehetséges-e, és ha igen, milyen indokkal az ajánlattételi határidő elmulasztásának igazolása?
Részlet a válaszából: […] ...és azt is előírhatja, hogy az ajánlatot– az általa előírt határidő lejártáig és írásbeli módon – meg kell erősítenieaz ajánlattevőnek. Az ajánlatkérő az előző bekezdés szerinti lehetőségtechnikai körülményeiről köteles tájékoztatást adni az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Ajánlatok szakmai tartalmának változása

Kérdés: Az ajánlatok felbontását követően változhat-e azok szakmai tartalma?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyalásoseljárások két típusában: a hirdetménnyel induló és a hirdetmény nélkülieljárásban.Nyílt és meghívásos eljárásban az ajánlattevőre vonatkozóajánlati kötöttséget a Kbt. 77-78. §-ai szabályozzák. A rendelkezések szerintaz ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Nem megfelelő csomagolás mint kizáró ok

Kérdés: Az ajánlat nem megfelelő csomagolása – például hibás felirat – lehet-e kizáró ok? Ha igen, hol szabályozza ezt a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] ...ha az ajánlatkérő előírta, hogy azajánlatot hogyan kell csomagolni, feliratozni, és azt nem a kiírásnakmegfelelően teljesítette az ajánlattevő, a kiírási feltételtől való eltérés azajánlat érvénytelenségét eredményezheti.Az érvénytelenségi kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.
1
2
3
4