Fedezet közlésének módja

Kérdés: Az ajánlatkérő árubeszerzésre és szolgáltatásmegrendelésre keretszerződéseket kíván kötni. A közbeszerzési eljárás becsült értékeként a szerződés keretösszegét jelölik meg. Az ajánlatkérő az ajánlati árat egy egységre (darabra, km-re, óradíjra stb.) vonatkozóan kéri. Véleményük szerint jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha a szerződés teljesítéséhez szükséges anyagi fedezetet egy egységre vonatkozóan közli?
Részlet a válaszából: […] ...arra ad választ, hogy az ajánlatkérőnek milyen összeg áll rendelkezésére a szerződés megkötése esetén annak érdekében, hogy az ajánlattevőnek járó ellenszolgáltatást ki tudja fizetni.Ebből következően, abban az esetben, ha az ajánlatkérő egységárat kér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Többletrendelés reális mértéke

Kérdés: 24 hónapra szerződünk az ajánlatkérővel nyertesség esetén. A szerződésnek természetesen megvan a keretösszege. Az ajánlatkérő a dokumentációban úgy rendelkezett, hogy a keretösszegtől felfelé maximum 50 százalékkal van lehetőség az eltérésre. Ezt lehet így? És mit jelent ez a megfogalmazás?
Részlet a válaszából: […] ...mindez csupán saját kötelezettségvállalásának csökkentéséről szól, hiszen a további mennyiséget nem kötelező lerendelnie. Az ajánlattevői oldalon mindez okozhat bizonytalanságot, hiszen az ajánlatkérő a szerződés tartalmától függően akár nagyon későn...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Keretösszeg a Kbt. 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti eljárásban

Kérdés: A közbeszerzési törvény 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti eljárásban meghatározták a teljes mennyiség keretösszegét nettó forintban. Milyen módon kell figyelembe venni az ár meghatározásánál a keretösszeget? A keretösszeg azonos a rendelkezésre álló fedezet összegével?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek haladéktalanul írásban értesítenie kell a keretmegállapodást kötött ajánlattevőket és a Közbeszerzési Hatóságot.Vélhetően a kérdésben szereplő 121. § (1) bekezdés b) pontjára utalás a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Fedezet szabályozása az új Kbt.-ben

Kérdés: Igaz-e, hogy az új törvény szerint az eljárás megindításakor rendelkezésre kell állnia a fedezetnek?
Részlet a válaszából: […] ...lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamintindokolást köteles írásban kérni, és erről a kérésről a többi ajánlattevőtegyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződéstárgyára figyelemmel aránytalanul...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Szerződés időtartamának feltételhez kötése

Kérdés: A szerződés időtartamának meghatározása lehetséges-e olyan formában, hogy azt valamely körülmény bekövetkeztéhez köti az ajánlatkérő – például keretösszeg kimerülése?
Részlet a válaszából: […] ...időtartama nem haladhatja meg akeretmegállapodás időtartamát;– ha a keretmegállapodást a 136/B. § (2) bekezdése alapjáncsak egy ajánlattevővel kötötték, vagy az ajánlatkérő a 136/B. § (3)bekezdésének a) pontját alkalmazza, a konzultációra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Keretösszeg alkalmazhatósága, értelmezése

Kérdés: Az ajánlatkérő a szerződésben meghatározott egyszázalékos mértékű keretösszeget. Ezt követően a szerződés azt tartalmazta, hogy a keretösszeg előzőek szerinti túllépése azt jelenti, hogy az ajánlatkérő (illetve a megrendelő) a szerződés módosítása nélkül ebben a mértékben jogosult a keretösszeg túllépésére. Hogyan kell ezt értelmezni, és egyáltalán lehetséges-e egy szerződésben ilyen kitétel alkalmazása jogszerűen?
Részlet a válaszából: […] ...kialakulatlanok. Viszonylag sokan alkalmazzák a fentimegoldást, annak ellenére, hogy az eltérési lehetőség rögzítése esetén anyertes ajánlattevő nagyobb valószínűséggel fogja kihasználni azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Várható változások építési beruházásoknál

Kérdés: Várható-e változás abban a tekintetben, hogy építési munkáknál minden esetben, akármennyire pontos műszaki tervek alapján írjuk elő a munkát, mindig vannak előre nem látható elvégzendő feladatok, amelyek bármiféle tárgyalás nélküli közbeszerzési eljárás lefolytatását is nehézzé teszik, ugyanis azonnali intézkedéseket igényelnek? Várható-e a tekintetben valami változás, hogy a keretösszeg 2-3-4-5 százaléka erejéig be lehet építeni a szerződésbe valami előre nem látott részletet? Jogászaink pillanatnyi álláspontja az, hogy ez a feladatok között nem szereplő munkákra vonatkozik, ergo ezek nem szerepelhetnek. Kérdésünk azzal kapcsolatban, hogy az építési koncessziónál létezik, és amennyiben szükségessé válik valami kiegészítő építési munka, a nem építési koncesszióknál várható-e effajta változás?
Részlet a válaszából: […] ...a szolgáltatásteljesítéséhez, az ilyen, kiegészítő építési beruházásra, illetőleg szolgáltatásrairányuló – a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött – szerződés, illetőlegszerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az eredeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Ajánlat alapján más rezsim alá tartozó eljárás

Kérdés: A becsült érték alapján meghatározott rezsim szerinti eljárásban az ajánlattevők – köztük a legkedvezőbb ajánlatot tevő – olyan értékű ajánlatot tettek, amely másik rezsim szerinti eljárás lefolytatását igényelte volna. Mi a teendőm, mint ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] ...azeljárást eredménytelennek nyilvánítja. Esetünkben indokolható mindez a Kbt. 91.§-ának c) pontjával, amelynek értelmében egyik ajánlattevő sem, vagy azösszességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett – az ajánlatkérőrendelkezésére álló anyagi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.