Színlelt ajánlattétel

Kérdés: Mennyiben tilos az ajánlattevőnek egy egyszerű hiánypótlás során hibát véteni? Mennyiben minősül mindez színlelt ajánlattételnek?
Részlet a válaszából: […] ...hiánypótlás elrontása, az EKR-ben történő rögzítés hibája, a kollégák figyelmetlensége vagy bármely egyéb oka lehet annak, hogy az ajánlattevő egy rendkívül egyszerű adminisztratív kötelezettségének nem tesz eleget. Összességében joga van az ajánlattevőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Szerződéses feltételrendszer alkalmazása keretmegállapodásnál

Kérdés: Megszokott és helytálló, hogy a keretmegállapodás úgy kerül megkötésre, hogy csak egy általános szerződéses feltételeket tartalmazó dokumentum kerül kiállításra, melyben az összes nyertes ajánlattevőt szerepeltetik a szerződő felek között, valamint ezt írja alá minden résztvevő?
Részlet a válaszából: […] ...a másik kettőtől, hogy mindkét másik jogalap vegyes alkalmazását is lehetővé teszi.A Kbt. 105. § (2) bekezdése szerint a több ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás alapján az adott közbeszerzés megvalósítására sor kerülhet:– ha a keretmegállapodás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Többes megjelenés tilalma elektronikus katalógusban

Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás tárgyait elektronikus katalógusba foglalja, egy ajánlattevő megjelenhet-e az elektronikus katalógus különböző sorain egy másik ajánlattevő alvállalkozójaként, vagy ez a Kbt. 36. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti együttes megjelenés tilalmába ütközik?
Részlet a válaszából: […] ...Meg kell jegyeznünk, hogy mivel az alvállalkozó nevesítése nem kötelező, így az alvállalkozóként történő bevonást a rutinos ajánlattevők eleve a többes megjelenés kockázata miatt elkerülik, és csak azt a tevékenységet nevesítik, amelybe biztosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

DBR működése

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...a gazdasági szereplők.A dinamikus beszerzési rendszert elektronikus folyamatként kell működtetni, amelyben az ajánlatkérő és az ajánlattevők között minden kommunikáció elektronikusan történik. Ez a kötelezettség az elektronikus közbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Lehetőségek a teljes szerződéses mennyiség lehívásának nemteljesítése esetén

Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem hívja le a teljes szerződéses mennyiséget? Esetünkben áruról van szó. Nekünk mint szállítónak van-e bármely jogi lehetőségünk ezt követelni? Tárgyalásos eljárásban is köteles az ajánlatkérő a teljes mennyiséget megrendelni és kifizetni? Ha úgy dönt az ajánlatkérő, hogy a szerződéses mennyiség egy részére mégsem tart igényt, és nem hívja le, akkor milyen jogi lehetőségünk van? Hogyan alakul a helyzet abban az esetben, ha a hirdetményben nem tette közzé, hogy nem fogja lerendelni a teljes mennyiséget?
Részlet a válaszából: […] ...alapján megvalósítani, különösen a több évre kötött keretmegállapodás esetében, vagy ha a keretmegállapodást kötött ajánlattevők száma nem teszi lehetővé a valódi versenyt. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az új eljárást megindító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.

Becsült érték és alkalmazandó jogszabály versenyújranyitásnál

Kérdés: A központi közbeszerzésekkel kapcsolatos 320/2015. kormányrendelet szerint a nettó 8 millió forint alatti versenyújranyitással vagy írásbeli konzultációval megvalósuló beszerzések tekintetében fontos változás, hogy már előzetes engedélykérés nélkül is lefolytatható az eljárás, az érintett szervezet azonban negyedévente adatszolgáltatást köteles teljesíteni az ilyen típusú beszerzésekről. Ilyen esetben mit kell becsült érték alatt érteni? Az egész év során beszerzendő termékek nettó árát kell egybeszámítani, vagy csak az adott eljárásban (versenyújranyitás) beszerzendő áruk értékét? További kérdésem, hogy a versenyújranyitásoknál az új Kbt. szerint kell az eljárást lefolytatni, vagy a keretszerződésben meghatározottak szerint?
Részlet a válaszából: […] ...mélységű és tartalmú ellenőrzésnek kell alávetnie magát az ajánlatkérőnek.A hivatkozott, 105. § (2) bekezdése értelmében a több ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás alapján az adott közbeszerzés megvalósítására sor kerülhet b) ha a keretmegállapodás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Ajánlatkérő megrendelési kötelezettsége keretmegállapodásos eljárás alapján

Kérdés: A dokumentációval megküldött szerződéstervezet azt tartalmazza, hogy a keretszerződés alapján a megrendelő a beszerzés tárgyát képező termékek vonatkozásában nem köteles azok megrendelésére, a szerződés az ő oldalán nem keletkeztet megrendelési kötelezettséget. Ez így jogszerű? Elkészítjük a pályázatot, kalkulálunk, kapacitást biztosítunk, és előfordulhat, hogy egyáltalán nem rendel meg az ajánlatkérő semmit? Jár-e ilyenkor kártérítés, van-e lehetőség a szerződés/dokumentáció megtámadására?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek haladéktalanul írásban értesítenie kell a keretmegállapodást kötött ajánlattevőket és a Közbeszerzési Hatóságot.A keretmegállapodásos eljárásban tehát érdemes egy biztos mennyiséget meghatározni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 18.

Keretmegállapodás különböző ajánlattevőkkel

Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult költségvetési szerv keretmegállapodásos eljárást hirdet meg egy kiemelt (állami normatívával rendelkező) termék tekintetében. A kiíró az eljárást egymástól független részekre bontja, s az eljárás jellegéből adódóan előzetesen meghatározza, hogy az eljárás első részét követően egy, illetve több ajánlattevővel kíván-e keretmegállapodást kötni. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az egyes részek nagy hányadában több, míg néhány rész tekintetében csupán egy ajánlattevővel kíván majd keretmegállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] ...elemeit a24. § (2) bekezdésének b) pontja tartalmazza.[A Kbt. 136/B. §-ának (2) és (3) bekezdése szerint azajánlatkérő az egy ajánlattevővel a 136/A. §-nak megfelelően megkötöttkeretmegállapodás alapján az adott közbeszerzés(ek) megvalósítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.