Ártáblázat közzététele

Kérdés: A nyertes ajánlattevő üzleti titoknak minősítette az ajánlatában a szakmai ajánlat részeként benyújtott ártáblázatot. Jogszerűen jár el az ajánlatkérő, ha a szerződés közzététele során az ártáblázatot nem teszi közzé a honlapján?
Részlet a válaszából: […] ...titokként megjelölt mellékletek tekintetében más szabályok érvényesülnek, mert ez esetben a nyilvánosság elve "ütközik" a nyertes ajánlattevő – Kbt. által is méltányolt – üzleti érdekével.Amennyiben a nyertes ajánlattevő a Kbt. 44. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Termék gyártójának üzleti titokká minősítése

Kérdés: Üzleti titokká lehet nyilvánítani a termék gyártójának megnevezését?
Részlet a válaszából: […] ...üzleti titokká nyilvánítás feltétele, hogy valódi gazdasági sérelme legyen az ajánlattevőnek, amennyiben az információ nyilvánosságra kerül.Az üzleti titok szabálya az alábbiak szerint fogalmaz: Kbt. 44. § (1) A gazdasági szereplő az ajánlatban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.

Betekintés nem megfelelően jelzett üzleti titkot tartalmazó dokumentumba

Kérdés: Megmutathatja-e az iratbetekintés során azt az iratot az ajánlatkérő, amelyet nem jelölt meg üzleti titokként az ajánlattevő az EKR-ben, de a dokumentum tetejére jól látható betűkkel beírta, hogy üzleti titkot tartalmaz?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. §-a az alábbiak szerint tér ki erre a kérdésre:"11. § (4) A gazdasági szereplő a Kbt. 44. §-ának alkalmazása során az üzleti titkot tartalmazó dokumentum...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.

Bírálati szemponthoz szükséges, megajánlott termékek ismertetőjének titkosítása

Kérdés: Árubeszerzés esetében lehet-e titkosítani a bírálati szemponthoz szükséges, a megajánlott termékek ismertetőjét, adatlapjait stb.? A Döntőbizottság a D. 489/18/2020. számú ügyben kimondta, hogy önmagában az, hogy egy ajánlattevő nem kívánja a versenytársak tudomására hozni, hogy mely konkrét terméket ajánlotta meg, még nem alapozza meg az egyébként önmagában nyilvánosan megismerhető termékleírások, -összetevők, -jellemzők, -tanúsítványok üzleti titok körébe tartozását. Ennek mentén lehet eljárni? Vannak kivételek?
Részlet a válaszából: […] ...érdemes áttekinteni az üzleti titok témája iránt érdeklődőknek. Az érintett döntésben a kérelmező (5. kérelmi elem) a nyertes ajánlattevő részéről a termékek fényképének üzleti titokká minősítését sérelmezte, ezzel szemben az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Üzleti titok indokolásának kérdései

Kérdés: Az üzleti titok indoklásában mit értünk "anyagi, technikai szellemi ráfordítások" alatt? Hányszor szólíthatom fel pontosításra az ajánlattevőt? Ha már eleve hiánypótlás keretében nyújtja be indokolását az ajánlattevő, amiben vannak fehér foltok, mit tehetek?
Részlet a válaszából: […] ...által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra.Amennyiben az általánosságokon túl az ajánlattevő arra utal, hogy például az ajánlat kialakításakor az egyes költségtípusok mellett számára értéket képez az a forma...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Indokolás az üzleti titkot tartalmazó irathoz

Kérdés: Szükséges az indoklás üzleti titok esetén, illetve csak akkor, ha az ajánlatkérő kéri azt? Elegendő a Kbt. 44. § (3) bekezdésére hivatkozni az indokolásban, vagy ennél lényegesen több kell? (Adunk be egy árindoklást, és lesz benne árajánlat a gyártótól, így szeretnénk a lehetőséggel élni.)
Részlet a válaszából: […] ...titokká nyilvánítani. Az árindokolás azon része, mely üzleti titok, külön dokumentumban kell, hogy szerepeljen, hiszen így tudja az ajánlattevő az EKR-be üzleti titokként feltölteni, melyet az ajánlatkérőnek kötelező figyelembe vennie.A 44. § főszabálya szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.

Üzleti titok indokolása

Kérdés: Amennyiben egyértelműen gyenge az üzleti titok indokolásának érve, feltétlenül szükséges újra felhívni az ajánlattevőt, hogy próbálja újra indokolni azt? (Biztosan nem a nyertes ajánlatról van szó, továbbá érzékelhető, hogy a majd teljes ajánlat üzleti titokká nyilvánítása nem fogja megállni a helyét.)
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 44. §-a szerinti, üzleti titokra vonatkozó szabály eleve előírja, hogy az ajánlattevő (a gazdasági szereplő) az üzleti titkot tartalmazó irathoz indokolást köteles csatolni. Szintén előírja, hogy az indokolás nem megfelelő, ha általánosságban kerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Üzleti titok a felolvasólapon

Kérdés: A felolvasólap tartalmaz olyan információt, mely üzleti titok tárgyát képezi. Hogyan lehet ezt az EKR-ben kezelni, figyelemmel arra, hogy ebből generál a rendszer bontási jegyzőkönyvet?
Részlet a válaszából: […] ...bontást követően az ajánlattevők megtekinthetik az összes felolvasólapot. Mivel a felolvasólap tartalma értékelésre kerül, ezért üzleti titok tárgya nem lehet a felolvasólapon. Amennyiben a kérdező arra gondol, hogy a felolvasólap mellékleteként olyan tartalom...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Iratbetekintés és üzleti titok kezelése az elektronikus közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Milyen formában lehet majd betekinteni az iratokba azt követően, ha az elektronikus eljárások kötelezőek lesznek? És hogyan lehet az üzleti titkot kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő, úgy 2018-ban már az új szabályok szerint kell eljárni. A kormányrendelet az iratbetekintést a személyesen megjelenő ajánlattevőnek az elektronikusan rendelkezésre álló adat, dokumentum betekintésével biztosítja.A Korm. rendelet 20. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 14.

Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...olyan tartalmi elem, ami miatt a gyártói adatlapot az ajánlatkérő elkülönített módon, üzleti titokként kívánja kezelni. Ha azonban az ajánlattevő általános információt, üzleti titkot nem érintő információt kér az adatlapról, azt az ajánlatkérő köteles megadni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.
1
2