28 cikk rendezése:
1. cikk / 28 EEKD III. rész (Kizáró okok) "C" szakaszán belül a "Csődegyezség hitelezőkkel" pont igazolása
Kérdés: Hogyan kell kitölteni az EEKD III. rész (Kizáró okok) "C" szakaszán belül a "Csődegyezség hitelezőkkel" pontot?
2. cikk / 28 Információkérés előzetes piaci konzultáció keretében
Kérdés: Előzetes piaci konzultáció keretében az ajánlatkérő kiosztott egy dokumentumot, melyre várja a visszajelzésünket. Nem világos számomra, hogy ez része-e az eljárásnak?
3. cikk / 28 EEKD létrehozásának szükségessége
Kérdés: Milyen esetben vagyok köteles EEKD-t létrehozni a közbeszerzési eljárásban? Az ajánlatkérő hiánypótlás keretében kötelezett EEKD benyújtására, mivel új kapacitásbiztosítót vettem fel. Ez jogszerű eljárás? Felvehetek új közös ajánlattevőt is?
4. cikk / 28 Aránytalanul alacsony ár vizsgálata elektronikus licit esetén
Kérdés: Mikor vizsgálja az ajánlatkérő elektronikus licit esetében az aránytalanul alacsony árat? (Erre egyáltalán nem tér ki a szabályozás.)
5. cikk / 28 Valótlan adatrögzítés a regisztráció során
Kérdés: Hamis adatszolgáltatásnak minősül-e, ha az ajánlattevő kkv-nak vallja magát az eljárás során, pedig biztosan nem az? Mivel az eljárásban ezt le kell nyilatkoznia, mindez nyomon követhető, és akár jogorvoslati eljárás is kezdeményezhető?
6. cikk / 28 Kapacitást biztosítóra vonatkozó nyilatkozat nemzeti rezsimben
Kérdés: Nemzeti eljárásrend esetében csak olyan nyilatkozat van az EKR-ben, miszerint a Kbt. 67. §-ának (4) bekezdése alvállalkozóra utal, de a kapacitást biztosítóra nem. Ebben az esetben mi a teendő?
7. cikk / 28 Kapacitást nyújtó szervezet/személy és alvállalkozó regisztrációja az EKR-ben
Kérdés: Megkövetelheti-e az ajánlatkérő, hogy az ajánlatban megjelölt kapacitást nyújtó szervezet/személy és a teljesítés során igénybe venni kívánt alvállalkozó regisztrálva legyen az EKR-ben annak ellenére, hogy a rendszer lehetőséget ad arra kapacitást nyújtó természetes személy, valamint alvállalkozó esetében, hogy regisztráció nélkül vigyük fel az ajánlatadáshoz szükséges adatait?
8. cikk / 28 Mi minősül ajánlatnak az EKR-ben?
Kérdés: Az EKR-ben végszükség esetén előfordulhat, hogy például egyetlen kitöltött felolvasólap-űrlap gyakorlatilag ajánlattétel legyen, és a többi dokumentum feltöltése hiánypótlás keretében teljesüljön?
9. cikk / 28 Ajánlatkérő jogosítványa a kapcsolattartási formák előírására
Kérdés: Mi értelme van a Kbt. 41. § (3) bekezdésének, amikor minden közbeszerzést nemzeti értékhatártól eleve az EKR-ben kell lefolytatni? Nem esélyegyenlőtlen ez a rendelkezés?
10. cikk / 28 Iratbetekintés és üzleti titok kezelése az elektronikus közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Milyen formában lehet majd betekinteni az iratokba azt követően, ha az elektronikus eljárások kötelezőek lesznek? És hogyan lehet az üzleti titkot kezelni?