Közbeszerzési Hatóságnál nyilvántartott ajánlatkérőkkel kapcsolatos gyakorlati kérdések

Kérdés: Mit jelent a Közbeszerzési Hatóságnál nyilvántartott ajánlatkérők státusza? Ki számít önálló ajánlatkérőnek a Kbt. 6. §-ában előírtakon túl? Egy költségvetési szerv esetében, amely több nagy egységből áll (az egységek vezetői kötelezettségvállalónak tekinthetők az egység számára biztosított keret terhére vállalható kötelezettség tekintetében), az egyes egységek bejelentkezhetnek-e külön-külön is ajánlatkérőként? Ha igen, az egybeszámítás a költségvetési szervre vagy az egységekre érvényes? A Közbeszerzési Hatóság hivatalból hogyan tudja például azt ellenőrizni, hogy megfelelő eljárást bonyolított-e le a szerv, vagy a statisztikai összegezésben valamennyi eljárása szerepel-e, illetve jogorvoslat esetén kivel szemben jár el?
Részlet a válaszából: […] ...részletes listájukat a Kbt. 140. §-a tartalmazza, másrészt konkrét eljárás tekintetében általában az eljárásban részt vevő ajánlattevők indítanak jogorvoslatot valamely vélt vagy valós eljárási jogsértés miatt.A statisztikai összegezést egyébként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.

Kötelező részajánlattétel

Kérdés: Igaz-e az a hír, hogy kötelező lesz megengedni a részajánlattételt? És ha nem bonható az ajánlat részekre objektíve?
Részlet a válaszából: […] ...összekapcsolásának nem lehet ténybeli indoka, másfelől nemminősül olyan, a gazdasági ésszerűség körébe eső körülménynek, amely azajánlattevők minél szélesebb köréhez fűződő érdeket meghaladná.A DB álláspontja szerint a szabadon felhasználható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Szolgáltatás részekre bontása és értékhatár összefüggése

Kérdés: Színházi díszletgyártás egy díszletén belül szétbonthatók-e a szerkezeti elemek és a díszletfestői és díszletszobrászi munka? Az értékhatárt befolyásolja-e ez a szétbontás?
Részlet a válaszából: […] ...vagy tizenkét hónapalatt [37. § (1) bekezdése] kerülsor [a 39. § (1) bekezdése szerinti eset kivételével], és– beszerzéséreegy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, továbbá– rendeltetéseazonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.

Egybeszámítás a Kbt. keretein kívül

Kérdés: Alapvető probléma számunkra, hogy mely esetekben lehet az értékhatár megállapításához szükséges egybeszámítási kötelezettséget alkalmazni (a törvényben meghatározott hármas szabályon kívül, illetve részletezve azt)?
Részlet a válaszából: […] ...hónapalatt [Kbt. 37. §-ának (1) bekezdése] kerül sor [a 39. § (1) bekezdése szerintieset kivételével], és– beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni,továbbá– rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásukegymással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.

Egybeszámítási szabályok alkalmazása szennyvízberuházásnál

Kérdés: Szennyvízberuházásnál a létesítmény építését és a hozzá tartozó gépeket, eszközöket, irányítástechnikai berendezéseket egybe kell-e számítani és az építésre vonatkozó szabályok szerint eljárni, vagy külön az építés, külön az árubeszerzés, abban az esetben, ha a szennyvízberuházás áll építésből, árubeszerzésből, valamint szolgáltatásból (műszaki ellenőr, könyvvizsgáló igénybevétele); a közbeszerzés tárgya építés, szolgáltatás vagy építés, árubeszerzés, szolgáltatás külön-külön eljárásban, és a beruházásban az építési költség a nagyobb, mint az eszközbeszerzés költsége.
Részlet a válaszából: […] ...értékű beszerzési tárgyakat több, a közösségi értékhatárt elérő értékű beszerzési tárgyakra vonatkozó eljárásban szerzi be az ajánlattevő. Hasonló szabályozás érvényesül a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések esetén a Kbt. 245....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Építési beruházás részekre bontása

Kérdés: Több évre áthúzódó pénzügyi fedezet esetén lehet-e több részre bontani egy létesítményt?
Részlet a válaszából: […] ...vagy tizenkét hónap alatt valósítják meg – kivétel ez alól a Kbt. 39. §-ának (1) bekezdése szerinti eset, és beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, továbbá rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.

Rendeltetésazonosság, felhasználás összefüggése, egybeszámítás a Kbt.-ben

Kérdés: Hogyan értelmezendő a Kbt. 40. § (2) bekezdés c) pontjának első (rendeltetése azonos vagy hasonló) és második (felhasználásuk egymással összefügg) fordulata? Hogyan kell értelmezni a Kbt. ún. egybeszámítási rendelkezését, milyen célt szolgál ez az előírás?
Részlet a válaszából: […] ...értékét egybe kell számítani, amelyek beszerzését egy költségvetési évben vagy tizenkét hónap alatt eszközlik, és beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, továbbá rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.