Szerződéstervezet feltöltése részvételi szakaszban

Kérdés: Amennyiben a szerződéstervezetet csak akkor teszi fel az ajánlatkérő, amikor megjelenik a korrigendum, abban az esetben nem tudunk kérdezni a szerződésről. Majd azt kéri az ajánlatkérő, hogy az első ajánlattételig Word formátumban, a javaslatainkkal ellátva töltsük fel az EKR-be meglátásainkat. Rendben van ez így?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő ugyan közzétette az információt, de ez tipikusan az a tartalom, mellyel kapcsolatban a második szakaszban kérdeznek az ajánlattevők. Figyelemmel arra, hogy a Kbt. kétszakaszos eljárásban is meghatározza a felhívás és az eljárási dokumentumok tartalmát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Egy ajánlattevő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Figyelemmel a C-376/21. számú ügyre, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megindítása során szükséges-e indokolni, hogy miért egy ajánlattevőt hívok meg, amikor a 98. § (2) bekezdés b) pont szerinti jogalapot használom?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése mely hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapokra utal.Az irányelv szövege az alábbi, mely nem hivatkozik minimum három ajánlattevő meghívására, hanem csak a főszabályt tartalmazza, melytől a nemzeti jogalkotók szigorúbb előírásokat alkalmazhatnak:"32...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

ESPD alkalmazása hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Kötelező-e az egységes európai közbeszerzési dokumentum alkalmazása sürgősség esetében, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során?
Részlet a válaszából: […] ...feltételek a továbbiakban együtt: szerződéstervezet);– az ajánlat és a részvételi jelentkezés elkészítésével kapcsolatban az ajánlattevők, illetve a részvételre jelentkezők részére szükséges információkról szóló tájékoztatást, az ajánlat és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Egységes európai közbeszerzési dokumentum ajánlattevők rendelkezésére bocsátásának módja

Kérdés: Az egységes európai közbeszerzési dokumentumban az ajánlatkérő nem töltött ki semmit. Kitölthetem helyette ajánlattevőként?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezésre bocsátásáról szól, ami egyben azt is jelenti, hogy elvi értelemben az ajánlatkérő üres dokumentumot is bocsáthat az ajánlattevő rendelkezésére. Amennyiben tehát szigorúan csak a Kbt.-ből indulunk ki, úgy az alábbi szabályok alapján ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Saját eljárásrend kialakításának keretei

Kérdés: A felhívás V.4) pont 1. pontjában az ajánlatkérő a Kbt. 123. §-ára hivatkozik, azaz önálló eljárási szabályokkal folytatja le az eljárást. Ez azt jelenti, hogy lefolytathatja olyan eljárásban, ami nincs a Kbt.-ben? A Kbt.-ben lévő tárgyalásos eljárás ugyanis kétszakaszos, és részvételi jelentkezéssel indul. Itt pedig egyszakaszos eljárásként írja (ajánlattétel, tárgyalás, végső ajánlattétel) az ajánlatkérő, először a nyílt eljárás szerint, az ajánlatok bontását követően pedig a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szerint kell eljárni. Törvényes ez a felhívás?
Részlet a válaszából: […] ...eljárástípust hozta létre az ajánlatkérő, mely vélhetően saját szabályrendszerében rögzített, és erről tájékoztatást nyújtott az ajánlattevők számára. Az ok ebben az esetben többek között a gyorsabb eljáráslebonyolítás lehet.Fentieket támasztja alá a Kbt. 123...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Határidőn túl érkezett előzetes vitarendezés iránti kérelem kezelése

Kérdés: A Kbt. az előzetes vitarendezésre három munkanapos határidőt biztosít. Hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő, ha e határidőn túl érkezik vitarendezési kérelem? Dönthet-e úgy, hogy érdemben foglalkozik vele?
Részlet a válaszából: […] ...előzetes vitarendezés kezdeményezésére jogosult– a jogsértő eseményről való tudomásszerzést követő három munkanapon belül az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező, ha álláspontja szerint egészében vagy részben jogsértő az írásbeli összegezés, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdés a)-d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként, alvállalkozóként vagy erőforrást nyújtó szervezetként – 10. § (2) bekezdés.Ha az (1), (4) vagy (7)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.