Indokoláskérés kirívóan alacsony árra elektronikus árlejtés esetén

Kérdés: A Kbt. 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti nyílt eljárást folytatunk elektronikus árlejtéssel. Az egyik ajánlat több mint 20 százalékkal eltér a becsült érték összegétől, de a többi ajánlathoz képest is alacsonyabb árakat tartalmaz. Ilyen esetben, hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő? Az árlejtés előtt indokolást kér be, tekintettel arra, hogy csak az érvényes ajánlatot tevők vehetnek részt az árlejtésen, avagy az árlejtés után kéri be az indokolást? Esetleg előtte és utána is indokolást kér be? Amennyiben árlejtés előtt is rá kell kérdezni, az indokolás kérésénél egyúttal közölni kellene a becsült értéket és a rendelkezésre álló anyagi fedezetet is minden ajánlattevővel – ellentétben a kormányrendelet szövegével, mely szerint csak az árlejtés után kell ezeket ismertetni?
Részlet a válaszából: […] ...a tárgyalásos eljárás példájából. A DB 60/2013. számú határozatában kitért rá, hogy a tárgyalást megelőzően sem kell aránytalanul alacsony ár miatt kérdezni. Az alábbi érvet használta fel a jogorvoslati fórum.Az Európai Bíróság C-285/99 és 286/99. számú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Tárgyalások bírálati szakaszban szabadon kialakított eljárás lefolytatása esetén

Kérdés: A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) Harmadik Rész 121. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben, ha az ajánlatkérő a 123. §-ban meghatározott esetben és módon szabadon kialakított eljárást folytat le, határozhat-e az egyszakaszos eljárás ajánlattételi felhívásában úgy, hogy a bírálati szakaszban az ajánlattevőkkel tárgyalásokat folytat?
Részlet a válaszából: […] ...– nem ütközik sem a Kbt.-be, sem a közösségiközbeszerzési irányelvekbe, lehetőség van ennek alkalmazására. Előnye azaránytalanul alacsony árra vonatkozó szabályok alkalmazásának lehetővé tétele, amelyegyben csak egy opcionális előírást jelent, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
Részlet a válaszából: […]  A kérdés nagyon életszerű, és olyan problémát fogalmaz meg,melynek megválaszolásához fel kell tárnunk a Kbt. olyan összefüggéseit, melyekelvezetnek minket a megoldáshoz. Explicit módon ugyanis a válasz az lenne, hogyminden esetben a bontást követően látható az irreális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Fedezet szabályozása az új Kbt.-ben

Kérdés: Igaz-e, hogy az új törvény szerint az eljárás megindításakor rendelkezésre kell állnia a fedezetnek?
Részlet a válaszából: […] ...álló fedezet lényegesenalacsonyabb is lehet. A fedezettel kapcsolatos előírás oka, hogy az eljárássorán a fedezetet mind az aránytalanul alacsony ár, mind az eljáráseredménytelenné nyilvánítása során a jogalkotó felhasználja az alábbiakszerint.Az aránytalanul alacsony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Újabb forduló lefolytatásának feltételhez kötése

Kérdés: Jogszerű-e a kiírásnak az a kitétele, miszerint az ajánlatkérő a pénzügyi ajánlatok beérkezését követően dönt arról, hogy kíván-e újabb fordulót lefolytatni, avagy sem, és ha nem, akkor a pénzügyi ajánlatok beérkezését követően értékeli a pályázatokat teljeskörűen, egy – valamennyi ajánlattevőre érvényes – egységes szempontrendszer szerint?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlati elemekvonatkozásában, továbbá magyarázatot és indokolást köteles kérni, ha aztállapítja meg, hogy az ajánlat kirívóan alacsony árat tartalmaz, illetvevalamely értékelésre kerülő tartalmi elem tekintetében lehetetlen vagytúlzottan magas vagy alacsony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.