Közhasznú alapítvány adományokból történő árubeszerzésének közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Felszámolási eljárásban felszámolásra került az alapító, egy közhasznú alapítvány. A felszámoló az alapítványt kiengedte a felszámolási eljárás alól. Alapító hiányában a kuratórium gyakorolja a tulajdonosi jogokat, az alapítvány főleg a Covid-járvánnyal összefüggésben egyre komolyabb összegű pénzadományokat kap, melyből egészségügyi intézmény részére műszereket, gépeket vásárol. Az alapítvány felett a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontja alapján az a)-e) pontban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a kormány közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást nem gyakorol, működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) nem finanszírozza. Pénzügyi vagyonát képező – magánszemélyek, gazdasági társaságok által juttatott – adományokból történő áruvásárlása lehet-e közbeszerzés-köteles, ha a támogatási összege meghaladja a nettó 15 millió forintot?
Részlet a válaszából: […] ...kérdező kifejezetten a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pont szerint azonosította azokat a pontokat, mely alapján az érintett alapítvány nem tartozik a Kbt. alanyi hatálya alá.A Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontja szerint az a jogképes szervezet, amelyet nem ipari vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Tényleges tulajdonos meghatározása

Kérdés: Mi a járható út, ha a törvényi és a kormányrendeleti szabály a pénzmosási törvény hivatkozása körében egymásnak ellentmond? Az új vagy a régi pénzmosási törvényre kell hivatkozni a tényleges tulajdonos meghatározásakor?
Részlet a válaszából: […] ...vagy aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a természetes személy ügyfél tevékenysége felett.Tényleges tulajdonos alapítványok esetében az a természetes személy,– aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Új pénzmosási törvény hatása a gazdasági szereplők nyilatkozataira

Kérdés: Van annak hatása a nyilatkozatainkra, hogy hatályba lépett az új pénzmosási törvény?
Részlet a válaszából: […] ...végrehajtanak, vagy aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a természetes személy ügyfél tevékenysége felett,rd) alapítványok esetében az a természetes személy,1. aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.

Tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozat az új Kbt. szerint

Kérdés: Az új Kbt. szerint – egyebek mellett – kizáró ok-e, ha a gazdasági szereplő olyan szabályozott tőzsdén nem jegyzett társaság, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pont ra)-rb) vagy rc)-rd) alpontja szerinti tényleges tulajdonosát nem képes megnevezni? A mi cégünk öt magánszemély tulajdonosból áll, minden tagnak 20 százalékos mértékű tulajdoni hányada (és szavazati joga) van. A hivatkozott szabály alapján nem indulhatunk ajánlattevőként közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] ...– meghatározó befolyással rendelkezik,– az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak,– alapítványok esetében az a természetes személy,1. aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá az azok vagyonkezelésébe tartozó, többségi állami tulajdonbanálló gazdálkodó szervezetek, valamint a Kormány közalapítványai közbeszerzéseimegindításának engedélyezésére és lefolytatásának központi ellenőrzésérevonatkozó sajátos szabályokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

"Támogatásmentes" önkormányzati tulajdonú cég közbeszerzés- kötelezettsége

Kérdés: Egy adott cég 100 százalékban önkormányzati tulajdonú, és természetesen közbeszerzésre kötelezett. A cég tevékenysége során nem vesz igénybe és nem is kap sem állami, sem önkormányzati támogatást, az eredményeit a saját gazdálkodásából hozza létre már évek óta. Mivel semmilyen támogatásban nem részesül – mint már említettem, sem állami, sem önkormányzati támogatásban –, a cég a különböző beszerzéseknél – árubeszerzés, szolgáltatás –, ha elérik vagy meghaladják a közbeszerzési értékhatárt, köteles-e közbeszerzési eljárást lefolytatni minden esetben?
Részlet a válaszából: […] ...társulás, a megyei területfejlesztési tanács, a térségifejlesztési tanács, a regionális fejlesztési tanács;– a közalapítvány;– a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.,a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság, a Magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő közétkeztetési intézmény Kbt. hatálya alá tartozása

Kérdés: Az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő közétkeztetési intézménynek – amely étkeztetési szolgáltatást végez az iskolákban tanulók részére, lakosság számára igény szerint, különböző társadalmi rendezvényeken (esküvő, névnap, bál stb.) – szükséges-e a közbeszerzési törvényt alkalmaznia a nyersanyagok (élelmiszer) beszerzése céljából?
Részlet a válaszából: […] ...társulás, a megyei területfejlesztési tanács, a térségifejlesztési tanács, a regionális fejlesztési tanács;– a közalapítvány;– a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Privatizációs ésVagyonkezelő Részvénytársaság, a Magyar Fejlesztési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.