Kizárás az eljárásból azonos franchise-szerződés esetében

Kérdés: Ki kell-e zárni azokat az ajánlattevőket, amelyek azonos céggel vannak franchise-kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...hogy esetlegesen bármilyen olyan kötelezettség fennáll-e a felek számára, ami miatt a Kbt. 2. § (1)–(3) bekezdésében foglalt alapelvek sérülhetnek az eljárásban.A jogorvoslati fórum az alábbiak szerint fogalmaz döntésében: "A 4 érintett ajánlattevő esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Hiánypótlás korlátozhatósága

Kérdés: Milyen mértékben korlátozhatom a hiánypótlás lehetőségét?
Részlet a válaszából: […] ...történő tárgyalásra;– a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása nem járhat: a 2. § (1)–(4) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével, vagy az ajánlati kötöttség megsértésével, azaz a beszerzés tárgyára vagy a szerződés feltételeire adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.

Konzorciumi megállapodás pótlása

Kérdés: Hiánypótlás keretében pótlólag beadhatjuk-e a konzorciumi megállapodást?
Részlet a válaszából: […] ...történő tárgyalásra;– a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása nem járhat: a 2. § (1)–(4) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével vagy az ajánlati kötöttség megsértésével, azaz a beszerzés tárgyára vagy a szerződés feltételeire adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.

Költségvetés megváltoztathatósága hiánypótlási eljárásban

Kérdés: Változhat-e kismértékben a költségvetés a hiánypótlás során, ha az ajánlattevő egy tételt más soron szerepeltetne, mint ahogyan azt az eredeti költségvetésben benyújtotta? (A változtatásnak az árazatlan költségvetés hibájából adódó félreértés az oka.)
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (7) bekezdése szerint a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása nem járhat:– a 2. § (1)–(4) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével vagy– az ajánlati kötöttség megsértésével, azaz a beszerzés tárgyára vagy a szerződés feltételeire...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
Részlet a válaszából: […] ...amelyeket más nem volt képes teljesíteni. Ezsérti az ajánlattevők esélyegyenlőségét, a verseny tisztaságát, azaz aközbeszerzési alapelveket, emiatt jogszerűtlen, és jogorvoslati eljárásban azilyen ajánlatkérői kiírás megtámadható. A közbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Eljárás "személyre szabott" kiírás esetén

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő olyan kizárási okot fogalmaz meg a kiírásban, amelyből egyértelműen látható, hogy az adott közbeszerzési eljárás konkrét, előre meghatározott ajánlattevőre lett kiírva?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. alapelveket tartalmazó 1. §-ának (1) bekezdéseértelmében a közbeszerzési eljárásban – ideértve a szerződés megkötését is – azajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani averseny tisztaságát és nyilvánosságát. A (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban

Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
Részlet a válaszából: […] ...túl – a közbeszerzésitörvény versenysemlegességét, valamint az eljárás tisztaságára és azesélyegyenlőségre vonatkozó törvényi alapelveket egyaránt. Mint az látható, atervpályázati eljárásokra vonatkozó szabályok között az objektivitást és aszakértelmet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...alapelvek a Kbt. alkalmazásában véleményünk szerint rendkívüli jelentőséggel bírnak, ezért a Közbeszerzési Levelek szinte valamennyi számában utalunk azokra különböző aspektusokból. A Kbt. 1. §-ának (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban – értve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.