6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Ajánlattétel holdingstruktúrában
Kérdés: Amennyiben közös ajánlattevők azonos holdinghoz tartoznak, de szeretnék a többi céget is igénybe venni, abban az esetben feltétlenül kapacitást biztosító szervezetek lesznek-e, és kell-e EEKD-t is benyújtaniuk, vagy sem?
2. cikk / 6 Szerződő felek közös ajánlattételnél
Kérdés: Ajánlattevőként konzorciumban indultunk, ahol a számlát cégünk állítja ki, az alvállalkozókat cégünk vonja be, de referencia miatt egy másik ajánlattevő is beszállt mellénk. Az ajánlatkérő azt kéri, hogy közös ajánlattevőként írjuk alá a szerződést, annak ellenére, hogy a cégünknek többletjogosultsága van az eljárásban, minden információt mi töltöttünk fel az EKR-be, ahová mi regisztráltuk a másik ajánlattevőt. Ez a forma, hogy közös ajánlattevőként is írjuk alá a szerződést, és nem csak az eljárás során vagyunk közösen, formailag helyes, jogszerű?
3. cikk / 6 Meghatalmazás és kötelezettségvállalásról szóló nyilatkozat címzettje közös ajánlattételnél
Kérdés: Konzorciumban indulunk, és a konzorciumi partner szeretne kapacitásnyújtó szervezetet bevonni. A kapacitásnyújtóval kötendő előszerződésnek tartalmaznia kell a meghatalmazást is az EKR-ben való eljárásra. Az EKR-ben a konzorciumvezető fog eljárni, azonban nem a konzorciumvezető szerződik az adott kapacitásnyújtóval. Ebben az esetben mi a szabályoknak megfelelő eljárás? Kinek kell adni a meghatalmazást, és kinek a kötelezettségvállalásról szóló nyilatkozatot?
4. cikk / 6 Kapacitást biztosító általi felhatalmazással kapcsolatos nyilatkozat bekérése hiánypótlási eljárásban
Kérdés: Az ajánlatkérő külön nyilatkozatot igényel azzal a tartalommal, hogy a kapacitást biztosító az ajánlattevőt felhatalmazza a rendszerbe történő adatfelvitelre. Mivel a kapacitást biztosító nem is tud hozzáférni a rendszerhez, nem tudom, miért van erre szükség? Feltétlenül hiánypótolnom kell, vagy ez egy olyan formai kérdés, ami nem eredményezhet érvénytelenséget?
5. cikk / 6 Képviselet az EKR-ben elektronikus úton tett nyilatkozat tekintetében
Kérdés: A 66/2019. Korm. rendelet hatályon kívül helyezte a 424/2017. Korm. rendelet 13. §-át, amely a képviseletre vonatkozó szabályozást tartalmazta. Ezek szerint már az a vélelem nem él, hogy aki a gép előtt ül, a cég képviselőjének tekinthető az ajánlat megtételekor?
6. cikk / 6 Képviselő az elektronikus közbeszerzésben
Kérdés: Az elektronikus kormányrendelet a nyilatkozattételről azt írja, hogy az ajánlatkérő szervezet vagy a gazdasági szereplő képviselőjének kell tekintetni azt a személyt, aki az EKR-ben az ajánlatkérő szervezet vagy gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik. Ez a szuper user? Meghatalmazható a szuper user más által nyilatkozattételre?