Műszaki tartalom módosíthatósága az ajánlattételi határidő elhalasztásával

Kérdés: Módosíthatja-e az ajánlatkérő a műszaki tartalmat úgy, hogy az ajánlattételi határidőt elhalasztja azzal az érvvel, hogy ezzel szélesíti a versenyt, és így több ajánlattevő tud ajánlatot tenni, vagy mindenképpen újra kell indítania az eljárását?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési eljárásban tudnak-e részvételre jelentkezni vagy ajánlatot tenni, vagy a változást figyelembe véve az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelményeket úgy kellett volna meghatároznia, hogy az eljárásban több gazdasági szereplő is részt vehetett volna.A D...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...törvény 27. § (3) bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatokat,– az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező által az alkalmasság igazolása körében bemutatott, korábban teljesített közbeszerzési szerződések, illetve e törvény szerinti építés-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Szükségtelen alkalmassági feltételeket tartalmazó felhívás megtámadása

Kérdés: Lehet-e támadni azt a kiírást, mely szükségtelen alkalmassági feltételeket tartalmaz a beszerzés tárgyát tekintve?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmassági követelményekkel kapcsolatos főszabály, a közbeszerzési törvény 55. §-ának (3) bekezdése értelmében, hogy az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelmények meghatározását a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, és azokat – a közbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Kiírás megtámadhatósága ajánlattétel hiányában

Kérdés: Megtámadhatom-e a kiírást akkor, ha a megtámadáskor már tudom, hogy az adott eljárásban nem teszek majd ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] ...érdeksérelemre hivatkozni. Erre hívja fel a figyelmet a D. 138/2012. ügy, melyben a kérelmező nem jelölte meg, hogy milyen műszaki, szakmai alkalmassági követelmény zárta el a részvételtől, illetve melyik bírálati szempont elő­írása miatt nem tudott jelentkezést benyújtani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.

Kötelező részajánlattétel

Kérdés: Igaz-e az a hír, hogy kötelező lesz megengedni a részajánlattételt? És ha nem bonható az ajánlat részekre objektíve?
Részlet a válaszából: […] ...illetve az ajánlattevők esélyegyenlősége biztosításánakérvényesítése céljából azt lehetővé tette, adott esetben köteles azalkalmassági feltételeket – a Kbt. 69. §-ának (3) bekezdésére is tekintettel -a beszerzés értékéhez igazítottan,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Kiírás eltúlzott technikai feltételekkel

Kérdés: Arra a kérdésre, hogy egy adott pályázat teljesítéséhez miért van szükség a dokumentáció szerinti berendezésre, megfelelő-e az a válasz, hogy az ajánlatkérőnek a megjelölt berendezések megléte szükséges a munkák elvégzéséhez? Egyrészt: a követelmény véleményünk szerint túlzott és szükségtelen szakmailag, másrészt: a munkát nem az ajánlatkérő végzi el, és az más berendezéssel is elvégezhető a beszerzés tárgyára figyelemmel, mely más berendezés az ajánlattevő rendelkezésére áll. Élhetünk-e jogorvoslattal a fenti eljárás(ok) miatt?
Részlet a válaszából: […] ...ellentétes válasz esetébenaz ajánlatkérő módosítaná a felhívás és a dokumentáció tartalmát. Haajánlatkérő túlzónak tartja az alkalmassági kritériumot, figyelemmel a Kbt.jogorvoslat indítására vonatkozó szabályaira, a Kbt. 323. §-a értelmében 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
Részlet a válaszából: […] ...ha amiatt van egy ajánlattevő, mert az ajánlatkérőerre az egyre "írta ki a közbeszerzést", azaz olyan feltételeket támasztottakár az alkalmassági követelmények meghatározásakor, akár a közbeszerzésiműszaki leírás összeállításakor, amelyeket más nem volt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Személyre szabott termékmeghatározás a kiírásban

Kérdés: Mit lehet tenni, ha úgy írnak ki egy eljárást, hogy csak egy cég terméke megfelelő?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevő bizonyítani tudja, hogy a versenytisztasága sérült azzal, hogy az ajánlatkérő úgy fogalmazta meg aműszaki-szakmai alkalmassági feltételeket, vagy az igényelt termékparamétereit, amivel kizárta egy adott ajánlattevő összes versenytársát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.

További referencia benyújthatósága

Kérdés: Van egy nyílt közbeszerzési eljárás, melyben az ajánlatkérő teljes körű hiánypótlást biztosít. A műszaki-szakmai alkalmasság igazolására az ajánlatkérő az ajánlattal azonos nagyságrendű referenciát kér benyújtani. A benyújtott ajánlatban csatolt referenciák ajánlatkérő véleménye szerint nem teljesítik ezt a feltételt, szerintük a referenciák tartalma nem egyértelmű, ezért pontosítást kérnek a hiánypótlás keretében. Kérdésem, hogy a pontosítás megadása mellett benyújtható-e további, a feltételeknek szintén megfelelő referencia az alkalmasság igazolása érdekében, vagy ez az ajánlat módosításának minősül?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint a hiánypótláskeretében "a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások ésnyilatkozatok, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban azajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb iratok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Jogszerűen meghatározható alkalmassági kritériumok

Kérdés: Egy kiírás az É-1 megkövetelt tervezői besorolás mellé okleveles építészmérnöki végzettséget határoz meg alkalmassági kritériumként. Ez jogszerű? Ismereteink szerint a tervezésre vonatkozó jogszabály az É-1 kategóriában nem tesz különbséget iskolai végzettség szerint. Így É-1 kategóriába sorolt vezető építésztervezők korlátozás nélkül végezhetnek tervezési munkát akkor is, ha műszaki főiskolát végzett építészmérnökök vagy építőmérnöki karon végzett okleveles építőmérnökök. A jogosultságot a jogszabály szerint nem elsősorban az iskolai végzettség, hanem a kategóriába sorolás határozza meg. A fenti aggályokra való tekintettel sántít a kiírás, és olyan benyomást kelt, mintha megsértené az általánosan meghatározott, a szakmagyakorlásra és a pályázati részvételre vonatkozó szabályokat egy kitüntetett szűk pályázói kör javára. Úgy gondoljuk, hogy a fentiekben leírt két kitétel nem sorolható abba a körbe, amelyben "az alkalmasság feltételeit és igazolását ... szigorúbban állapította meg az ajánlatkérő". Kíváncsian várjuk állásfoglalásukat.
Részlet a válaszából: […] ...hogy nem ismerjük atervezésre vonatkozó jogszabály rendelkezéseit, és nem tudjuk, mit jelent azÉ-1. A válaszadás során a Kbt.-nek az alkalmasság igazolására vonatkozórendelkezéseit vesszük figyelembe. A Kbt. 69. §-ának (3) bekezdése rendelkezik arról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.
1
2