Referencia pontosítása az eljárásban

Kérdés: Uniós közbeszerzési eljárásban helyszíni bejárással egybekötött konzultációt tartottunk. A konzultáción feltett kérdések hatására módosítani szeretnénk a referencia megfogalmazásán, hogy biztosan egyértelmű legyen a jelentkezőknek. Elegendő, ha erről a konzultáción részt vevőket közvetlenül tájékoztatjuk, akik egyébként lefedik az általunk ismert piacot?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési eljárásban tudnak-e részvételre jelentkezni vagy ajánlatot tenni, vagy a változást figyelembe véve az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelményeket úgy kellett volna meghatároznia, hogy az eljárásban több gazdasági szereplő is részt vehetett volna...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Teljesítési részhatáridők módosításának jogszerűsége

Kérdés: A D. 166/2022. számú döntés alapján mi a véleményük: jogszerűtlen vagy sem a teljesítésre vonatkozó részhatáridők módosítása, korrigendum közzétételével?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési eljárásban tudnak-e részvételre jelentkezni vagy ajánlatot tenni, vagy a változást figyelembe véve az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelményeket úgy kellett volna meghatároznia, hogy az eljárásban több gazdasági szereplő is részt vehetett volna...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Alkalmassági követelmény módosítása

Kérdés: Miért jelent problémát az, ha az ajánlatkérő az alkalmasságot "lazítja", az alkalmassági követelményeket módosítja? (A Hatóság 89/2021. határozatához kapcsolódik a kérdésünk.)
Részlet a válaszából: […] ...által feladott korrigendum nem állt összhangban a Kbt. 55. § (6) bekezdésével, mivel a végrehajtott változtatás, az előírt alkalmassági követelmények ilyen szintű módosítása (27.000 fő helyett 15.000 fő ellátására vonatkozó referencia előírása)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Felhívás alkalmasság igazolására hamis adatszolgáltatás fennállásának kizárása érdekében érvénytelen ajánlat esetén

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 2020. június 17-i számában a 4518. szám alatt megjelent kérdésre adott válasz értelmezhető úgy, hogy amennyiben a hiánypótlás során az ajánlattevő benyújtja az alkalmasságot igazoló dokumentumokat, de azok hiányosak, nem egyértelműek, abban az esetben hiánypótlásra, felvilágosításnyújtásra kell felhívni az ajánlattevőt akkor is, ha ajánlata egyébként – például az említett 71. § (8) bekezdés b) pontja alapján – érvénytelen, annak érdekében, hogy egyértelműen kizárjuk az esetleges hamis adatszolgáltatás fennállását?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésének i) pontjai szerint ugyanis az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Hiánypótlás során történt elírás jogkövetkezménye

Kérdés: Van-e jelentősége annak, hogy azért, mert a hiánypótlás során elírom a műszaki paramétereket az ajánlatban foglaltakhoz képest, a többi hiánypótlást sem veszi figyelembe az ajánlatkérő, és úgy írja mindezt az összegzésbe, mintha semmilyen hiánypótlást nem nyújtottam volna be? Lehet-e ennek hamis adatszolgáltatás a következménye?
Részlet a válaszából: […] ...érvénytelennek minősítette az ajánlatkérő. Ennek azért van jelentősége, mert ha a hiánypótlás során az ajánlattevő nem igazolja az alkalmasságát az ajánlatkérő felhívására, akkor a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerint hamis nyilatkozatot tesz, hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Hiánypótlás elrendelése igazoláshiány esetén

Kérdés: El kell-e rendelni a hiánypótlást, ha a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerint minimális igazolást nyújtott be az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti ajánlattevő– egyáltalán nem, vagy kizárólag határidőn túl nyújtott be igazolást, vagy– a [valamely kizáró ok vagy alkalmassági feltétel, valamint (adott esetben) a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritérium tekintetében] hiányosan benyújtott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Nyilatkozat magánszemély kapacitást biztosító bevonása esetén

Kérdés: Milyen következménye van annak, ha a kapacitást biztosító helyett az ajánlattevő azt nyilatkozza, hogy a saját embere a bevont szakember, ugyanakkor a szakember önéletrajzából egészen más derül ki? Ebben az esetben hamis adatszolgáltatás történik, esetleg hiánypótlást kell elrendelni? Vagy magánszemély esetében ennek nincs relevanciája?
Részlet a válaszából: […] ...beruházás esetén az építőanyag-eladót – a)-c) pontok.Félreértést az okozhat, hogy a törvény 65. §-ának (7) bekezdése az alkalmassági követelmények vonatkozásában más szervezet vagy személy kapacitásáról szól, míg a kifejezetten szakember...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Egységes közzététel

Kérdés: Jogszerű-e a többszöri módosítás egységes közzététele?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési eljárás során a Közbeszerzési Értesítőben megjelent hirdetmény tartalmát az ajánlattételi határidő, a műszaki alkalmassági követelmény, valamint a bankszámlaszám tekintetében. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlattételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Eljárási dokumentumok javítása

Kérdés: Az ajánlatkérő vélhetően módosította az eljárási dokumentumot, ami a mentés időpontjából nem derül ki, de összehasonlítva a korábban feltöltött anyagot, van benne eltérés. Nem sok, de néhány hiba ki van javítva, és már a nyilatkozatokban is helyesen szerepel néhány adat. Egyáltalán van lehetősége az ajánlatkérőnek ebben a formában javítani az eljárási dokumentumokat? Nem kellene szólnia legalább, hogy javított rajta? Hogyan tudom igazolni, hogy én látom az eltérést a korábbihoz képest?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési eljárásban tudnak-e részvételre jelentkezni vagy ajánlatot tenni, vagy a változást figyelembe véve az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelményeket úgy kellett volna meghatároznia, hogy az eljárásban több gazdasági szereplő is részt vehetett volna – Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Új fakultatív kizáró ok a Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt.-ben szerepel fakultatív kizáró okként, miszerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki/amely megszegte a 73. § (4) bekezdésében említett környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket és ezt három évnél nem régebben meghozott, jogerős bírósági, közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozat megállapította. A hivatkozott rendelkezés általános fogalmazása alapján nem tudjuk értelmezni, hogy milyen súlyú követelményszegések tartoznak ide. Például ha egy munkavállalónk üzemi balesetet szenvedett, és emiatt megállapították a felelősségünket, az már kizáró oknak minősül? (A hivatkozott melléklet alapján ennél súlyosabb kötelezettségszegést tartunk kizáró oknak.) És ha igen, lehetőségünk van öntisztázásra?
Részlet a válaszából: […] ...felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki megszegte a 73. § (4) bekezdésében említett környezetvédelmi, szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.
1
2