11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Formai követelmények nemteljesítésének hatása az ajánlat érvényességére
Kérdés: Jól értjük, hogy a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján formai követelmények nemteljesítése nem okozhatja az ajánlat érvénytelenségét, ellenben a Kbt. 98. § (2) bekezdésének a) pontja eredménytelen eljárást követően kizárja egy esetleges második, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásból azokat az ajánlattevőket, akik az első eljárásban nem felelnek meg a formai követelményeknek? Nincs ellentmondás abban, hogy az első előírás gyakorlatilag komolytalanná teszi a formai követelményeket, a második viszont döntő fontosságú tényezőként veszi figyelembe?
2. cikk / 11 Szakember helyettesítése visszalépése esetén
Kérdés: Speciális végzettséggel és szakmai tapasztalattal rendelkező szakembert kell bemutatni az ajánlatban. Erre külsős szakembert vonunk be, akivel szerződést is kötünk. Majd a szerződéskötés után meggondolja magát, és a továbbiakban nem akar rendelkezésre állni. Mit tehetünk?
3. cikk / 11 Egységes európai közbeszerzési dokumentum alkalmazása egy ajánlattevős, hirdetmény nélküli eljárásban
Kérdés: Véleményem szerint nincs összhangban a Kbt. és a 321/2015. kormányrendelet. A módosítás szerint most már nem kell egységes európai közbeszerzési dokumentumot kérnem, ha csak egy ajánlattevő van hirdetmény nélküli eljárásban, míg a vonatkozó kormányrendelet ezt az esetet nem kezeli. Jól látom, hogy e körben ellentmondás van?
4. cikk / 11 Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben
Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
5. cikk / 11 Jogorvoslati határidők értelmezése
Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy a Kbt. 137. §-ának (3) bekezdésében említett 90 napos (objektív) határidő hogyan értelmezendő? Milyen esetben van lehetőség a 15, illetve a 10 napos határidő túllépésére?
6. cikk / 11 Referenciaigazolás cseréje
Kérdés: Amennyiben egy ajánlatunkhoz becsatolunk egy referenciaigazolást, de az nem bizonyul megfelelőnek alkalmasságunk igazolására, az ajánlatkérő hiánypótlási felhívására nyújthatunk-e be egy másikat?
7. cikk / 11 Összeférhetetlenség építési beruházások esetében
Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
8. cikk / 11 2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás
Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
9. cikk / 11 Létszám és keretszám elhatárolása
Kérdés: Kérem, határolják el egyértelműen a létszámot és a keretszámot egymástól! Mi a különbség a kettő között? Létszám esetén, amennyiben nem érkezett be a létszámnak megfelelő számú részvételi jelentkezés (illetve az értékelést követően nincs akkora számú részvételi jelentkezés), a létszámnál kisebb számú ajánlattevőnek is megkezdhetem a tárgyalásokat az ajánlattételi szakaszban? Amennyiben keretszámot határozok meg, a keretszám alsó értékénél kisebb számú ajánlattevővel is tárgyalhatok, amennyiben a részvételi szakasz végén ennél az értéknél (keretszám alsó értéke) kevesebb ajánlattevő marad az eljárásban, vagy ilyen esetben az eljárás eredménytelen? Amennyiben a keretszám felső határát meghaladó számú érvényes részvételi jelentkezésem van a részvételi szakasz végén, akkor ebben az esetben ajánlatkérő dönthet, hogy a keretszámon (például minimum 3, maximum 6) belül hány részvételi jelentkezőt bíz meg (3, 4, 5, 6), vagy kötelező 6-ot meghívnia?
10. cikk / 11 Alvállalkozók, közös ajánlattevők alkalmasságának igazolása
Kérdés: Az alvállalkozó alkalmasságát akkor is igazolni kell, ha erre vonatkozóan az ajánlati felhívás nem rendelkezik? Milyen szempontok szerint történik az alkalmasság igazolása az alvállalkozóknál és a közös ajánlattevőknél?
