Felelősségbiztosítás mint alkalmassági feltétel kiírása

Kérdés: Ajánlatkérőként építési beruházás megvalósítására indítunk közbeszerzési eljárást. A szerződés teljesítése során a vállalkozónak rendelkeznie kell érvényes szakmai felelősségbiztosítással. A 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdésének d) pontja alapján a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolható az előírt felelősségbiztosítás fennállásáról szóló igazolással. Ugyanakkor a 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. §-a szerint az ajánlattevőként szerződő fél köteles – legkésőbb a szerződéskötés időpontjára – az elő­írt felelősségbiztosítás megkötésére, illetve a már meglévő biztosítás előírtaknak megfelelő kiterjesztésére. Jogszerű-e, ha már az ajánlattételi szakaszban, alkalmassági feltételként megköveteljük a szigorúbb, a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően a felelősségbiztosítás meglétét, és előírjuk, hogy ennek igazolását csatolják az ajánlattevők az ajánlatukhoz, vagy ezt megengedőbb módon csak a szerződéskötés feltételeként írhatjuk elő?
Részlet a válaszából: […] Mivel az alkalmassági követelmények között a kérdésben jelzett 310/2011. kormányrendelet 14. § (1) bekezdésének szabályai értelmében van lehetőség a felelősségbiztosítás kiírására, így ezt az ajánlatkérő elő­írhatja a hivatkozott kormányrendelet értelmében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Referencia alakulás előtti időszakra

Kérdés: Műszaki szakmai alkalmasság terén – referencia kérdéskörén belül – merült fel a következő problémánk. Ajánlattevő 2008-ban alakult. a felhívásban követelmény 2007-2008-2009. években évente meghatározott négyzetméter nagyságú épület építése mint építési referencia. Jól gondoljuk-e, hogy ha a cég 2007-ben még nem létezett, akkor nem tud igazolni referenciát önállóan? Illetve csak akkor tud, ha az együttes megfelelés keretében a 10 százalék feletti alvállalkozót vagy a közös ajánlattevőt bevonja ezen alkalmasság igazolására?
Részlet a válaszából: […] Igen, önállóan így nem tud a 2008-ban alakult szervezetreferenciát csatolni, bár az előírás igen szigorú és nem szokványos. Együttesmegfelelés keretében a referencia benyújtása, illetve a kiírásnak történőmegfelelés csak 10 százalék feletti alvállalkozó vagy közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Alkalmasság igazolása azonos tartalmú, de a felhívásban szereplőtől eltérő dokumentummal

Kérdés: Az ajánlatkérő az alkalmasság igazolásánál előírta az ajánlattevők részére – egyebek mellett – referenciaigazolások csatolását. Mi az adott alkalmassági feltételt nem azokkal, hanem egyéb okiratokkal – szerződésekkel – igazoltuk, amely az alkalmasságot ugyanúgy alátámasztotta, mintha referenciaigazolásokat nyújtottunk volna be. Az ajánlatkérő ennek ellenére érvénytelenné nyilvánította az ajánlatot. Jogszerű volt az eljárása?
Részlet a válaszából: […] ...(3)bekezdése].Figyelemmel arra, hogy az ajánlat nem felelt meg a kiírásbanfoglaltaknak, hiszen ajánlattevő nem a kért dokumentumot csatolta azalkalmasság igazolásához, az ajánlatkérő a fentiek alapján jogszerűen járt el,amikor az ajánlatot érvénytelennek nyilvánította...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Alkalmasság igazolásának gyakorlati szempontjai

Kérdés: Ha az ajánlati felhívásban (dokumentációban) nem egyértelmű az alkalmasság igazolására szolgáló feltételek meghatározása, mi a teendő? Van-e olyan szabály, amely az ajánlatkérőket ebben a tekintetben kötelezi? Lehetséges-e, hogy a Kbt.-ben meghatározott körön kívül is kötelezhető legyen az ajánlattevő az alkalmassági feltételek igazolására?
Részlet a válaszából: […] ...résztvevőket leginkább érintő útmutatásaitismertetjük:– a Kbt. taxatív módon sorolja fel a szerződésteljesítéséhez szükséges alkalmasság igazolásának módjait, ennek következtébenaz ajánlatkérő kizárólag ezek közül írhat elő egy vagy több igazolási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 10.