9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Ajánlatkérő igényének jogszerűsége az ajánlatban bemutatott szakemberek számával kapcsolatban
Kérdés: Van-e bármilyen általános szabály arra nézve, hogy az ajánlatkérő hány, a teljesítésbe bevonni kívánt szakember bemutatását követelheti meg az ajánlattétel feltételeként?
2. cikk / 9 Építési beruházások rendeleti szabályozásával kapcsolatos problémák
Kérdés: Kérdéseink az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. Korm. rendelettel kapcsolatosak, a következők szerint: a) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény esetében mi fogadható el hitelt érdemlő igazolásnak? Elfogadható-e például igazolásnak az ajánlattevő saját nyilatkozata arról, hogy az előírt összeg likvid formában rendelkezésére áll? b) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény a Kbt. 66. § (1) bekezdésének a) vagy d) pontja alapján írható elő? c) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének b) pontjával kapcsolatos kérdésünk, hogy ezen követelmény előírása mellett más, a Kbt. 66. § (1) bekezdés b) pontja szerinti követelmény is előírható? d) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti követelmény esetében valamennyi, a teljesítéshez szükséges munkagépet, berendezést elő kell írni? A munkagépnek, illetve a berendezésnek van-e jogszabályi definíciója? A talicska például annak minősül? e) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti követelmény esetében milyen jogszerű képzettségi-végzettségi előírást támaszthat az ajánlatkérő a vezető tisztségviselővel szemben, tekintettel arra, hogy egyetlen jogszabály sem ír elő ilyen követelményt, így az ajánlatkérő bármit ír elő, az túlzott követelménynek minősülhet?
3. cikk / 9 Alkalmassági feltételek közötti különbségtétel indoka
Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet módosítása kapcsán: a jogalkotó miért tett különbséget a pénzügyi alkalmasság (értékhatár 50 százalékát meghaladó becsült érték) és a műszaki alkalmasság között? Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál [például Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja] miért kell alkalmazni a műszaki alkalmasság tekintetében a 162/2004. Korm. rendelet 8/A. §-át?
4. cikk / 9 Esélyegyenlőség – mérlegigény
Kérdés: Általános, hogy az ajánlatkérők pozitív mérleget kérnek a pénzügyi-gazdasági alkalmasság igazolásához. Ez – az egyébként Kbt. adta lehetőség – nem ütközik az esélyegyenlőség alapelvébe?
5. cikk / 9 Újonnan alakult, átalakult cég igazolásai, alkalmassága
Kérdés: Építési beruházásra irányuló közbeszerzésnél cégünk – mint ajánlatkérő – a megelőző évekre vonatkozóan előírt pénzügyi (gazdasági) és műszaki (szakmai) alkalmassági feltételeket. Ezzel kapcsolatos kérdéseink: Hogyan teljesítheti a feltételeket egy tárgyévben (2009-ben) alakult ajánlattevő? Milyen igazolásokat kell bizonyításul benyújtani egy olyan ajánlattevőnek (gazdasági társaságnak), aki nemrég szétválással jött létre, és az igazolások benyújtásakor fel kívánja használni a szétválás előtti gazdasági társaság referenciáit?
6. cikk / 9 Újonnan alakult építőipari cég részvétele közbeszerzésben
Kérdés: Újonnan alakult építőipari kivitelező cég milyen módon tud indulni közbeszerzési pályázaton, ha az előző évekből nem rendelkezik a pénzügyi és gazdasági alkalmassághoz szükséges éves beszámolóval, forgalmi adatokkal, a műszaki és szakmai alkalmassághoz szükséges referenciával, szakemberrel, létszámmal, eszközökkel, berendezésekkel, műszaki felszereléssel?
7. cikk / 9 Külső erőforrás igénybevétele kezdő vállalkozó részéről mennyiségi kvóta előírásánál
Kérdés: Kezdő vállalkozás hogyan vehet részt abban az eljárásban, amelyben – a dokumentáció szerint – alkalmatlan az ajánlattevő és 10 százalék feletti alvállalkozója akkor, ha együttesen nem rendelkeznek az ajánlattétel évét megelőző 3 évben meghatározott mennyiségű kiadvány megrendelésének eredményes teljesítésével? (A kiadvány jellemzőit a dokumentációban az ajánlatkérő megjelölte.) Nem ütközik a kiírás a Kbt. alapelveibe? Esetleg az ilyen kiírás szerinti eljárásba is bevonható külső erőforrás?
8. cikk / 9 Referenciák vizsgálata, kizáró feltételek meghatározása
Kérdés: A referenciákat lehet-e pontozni az ajánlati szakaszban, vagy azokat mindenképpen a részvételi szakaszban kell vizsgálni? A részvételi szakaszban történő bírálathoz kell-e kiírni pontozást (súlyszámokat), vagy jó úgy, hogy a szakmai és a pénzügyi alkalmasság alapján történik az elbírálás? Azt, hogy mi legyen kizáró feltétel (a Kbt.-ben szereplő kizáró feltételeken kívül), a kiíró ugye szabadon döntheti el? (Például hogy kötelezően előír-e bizonyos szakmai, végzettségi feltételeket meghatározott számú munkatárs részére, vagy tetszőleges számban adhatják azokat meg, és ez alapján történik a pontozás.)
9. cikk / 9 Jogszerűen meghatározható alkalmassági kritériumok
Kérdés: Egy kiírás az É-1 megkövetelt tervezői besorolás mellé okleveles építészmérnöki végzettséget határoz meg alkalmassági kritériumként. Ez jogszerű? Ismereteink szerint a tervezésre vonatkozó jogszabály az É-1 kategóriában nem tesz különbséget iskolai végzettség szerint. Így É-1 kategóriába sorolt vezető építésztervezők korlátozás nélkül végezhetnek tervezési munkát akkor is, ha műszaki főiskolát végzett építészmérnökök vagy építőmérnöki karon végzett okleveles építőmérnökök. A jogosultságot a jogszabály szerint nem elsősorban az iskolai végzettség, hanem a kategóriába sorolás határozza meg. A fenti aggályokra való tekintettel sántít a kiírás, és olyan benyomást kelt, mintha megsértené az általánosan meghatározott, a szakmagyakorlásra és a pályázati részvételre vonatkozó szabályokat egy kitüntetett szűk pályázói kör javára. Úgy gondoljuk, hogy a fentiekben leírt két kitétel nem sorolható abba a körbe, amelyben "az alkalmasság feltételeit és igazolását ... szigorúbban állapította meg az ajánlatkérő". Kíváncsian várjuk állásfoglalásukat.
