Üzleti titok az aránytalanul alacsony ár és harmadik személytől kapott kedvezmény viszonylatában

Kérdés: Üzleti titoknak minősíthető-e a közbeszerzési eljárásban a harmadik személytől (például gyártótól) kapott jelentős mértékű, visszatérítés formájában nyújtott kedvezmény, amelynek folytán az ajánlattevő igen alacsony összegű ellenszolgáltatásért képes az árubeszerzés tárgyában kötendő szerződést teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséget a felek között érvényben lévő egyedi visszatérítés tárgyú megállapodásra, az egyedi visszatérítés mértékére és alkalmazásának módjára nézve, vagy egyenesen azt is megköveteli, hogy közbeszerzési eljárásban mindezt üzleti titokká kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Korábbi indokolás megváltoztatása hiánypótlásban

Kérdés: Értelmezhető-e a hiánypótlás aránytalanul alacsony ár indokolásakor?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a 71. § hiánypótlása és a 72. § szerinti indokoláskérés két külön jogi instrumentum, melynek együttes alkalmazása nem teszi szükségessé a parttalan indokolások és azok javításának korlát nélküli elfogadását. A 72. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Árverés indítása az EKR-ben

Kérdés: Az EKR-ben folytatunk le árverést. Mikor lehet elindítani? Amikor már megvizsgáltam az ajánlatokat műszakilag, vagy elegendő az árlejtést követően? Az ESPD-k rendben vannak. Milyen joggyakorlat alakult ki erre hazánkban?
Részlet a válaszából: […] ...eleget tett, és akinek ajánlata a Kbt. 72. §-ára tekintettel nem érvénytelen.A kormányrendelet kitér a Kbt. 72. §-ának alkalmazására, mely vizsgálatot az ajánlatkérő az alábbi szabályok szerint az árlejtés megkezdését megelőzően is elvégezheti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Üzleti titok a felolvasólapon

Kérdés: A felolvasólap tartalmaz olyan információt, mely üzleti titok tárgyát képezi. Hogyan lehet ezt az EKR-ben kezelni, figyelemmel arra, hogy ebből generál a rendszer bontási jegyzőkönyvet?
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus űrlap formájában köteles az ajánlat részeként kitölteni.A (4) bekezdés alapján a gazdasági szereplő a Kbt. 44. §-ának alkalmazása során az üzleti titkot tartalmazó dokumentum elkülönített elhelyezésére az EKR-ben erre szolgáló funkciót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Ajánlati ár megalapozottságának vizsgálata

Kérdés: Az ajánlati ár megalapozottságának vizsgálatánál milyen szempontokat vesz figyelembe az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...hasonló piaci környezetben összehasonlítható, azaz ez a választás az ajánlatkérő számára valódi hozzáadott értéket jelenthet. Alkalmazását tehát körültekintően javasoljuk.A hivatkozott 72. § (5) bekezdése értelmében, ha az ajánlati ár megalapozottságáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 14.

Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra.A (2) bekezdés értelmében az (1) bekezdés alkalmazásában a gazdasági szereplő nem nyilváníthatja üzleti titoknak különösen– azokat az információkat, adatokat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Lehetetlen, aránytalan vállalás következménye a közbeszerzésben

Kérdés: Problémánk a lehetetlen, aránytalan vállaláshoz kapcsolódik, miszerint az ajánlatkérő meghatározhatja-e az ajánlati felhívásban, hogy összességében legelőnyösebb bírálati szempont alkalmazása esetén, ha a bírálati szempontokra megadott minimum- és maximumértéken túl ajánl az ajánlattevő, akkor az ajánlat érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a Kbt. 87. §-ában szabályozott esetet érinti. Atörvényi rendelkezés szerint, ha az ajánlatnak a bírálati részszempontokszerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagyalacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.