Több elemet érintő szerződésmódosítás egy megállapodással

Kérdés: A Kbt. 141. § (3) bekezdésének első mondata értelmében jogszerűek lehetnek a következő, több elemet érintő szerződésmódosítások egyetlen szerződésmódosítás keretében? A szerződésmódosítás egyik eleme a szerződés értékének módosítását célozza a de minimis értékhatáron belül, amelyre vonatkozóan a Kbt. 141. § (2) bekezdés b) pontját jelöljük meg jogalapként, míg a szerződésmódosítás másik eleme határidő-módosítást takar, amelynek jogalapjaként a Kbt. 141. (4) bekezdés c) pontját jelöljük meg, és annak megfelelően igazoljuk a módosítás okait. Esetleg további, harmadik elemként pedig pótmunkát, azaz további építési munkákat határozunk meg, amelynél a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontja lesz a megjelölt jogalap, és annak megfelelően kerül a szükségessége igazolásra.
Részlet a válaszából: […] ...az ármódosításban.Összességében: kifejezetten kockázatosnak tartjuk, különösen a két áralapú módosítási elem együttes alkalmazását, mely végül ahhoz is vezethet, hogy az egész ármódosítás nem lesz jogszerű.(Kéziratzárás: 2022. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Indexálás és szerződésmódosítás kapcsolata

Kérdés: "Belefér-e" a szerződésmódosítási szabályokba, ha úgy építek be indexálást, hogy azt minden esetben közzé is teszem? Lehet-e indexálni de minimis szerződés esetében?
Részlet a válaszából: […] ...az indexálás mértékét maximalizálni kívánja az ajánlatkérő, azt az eredeti szerződésben a 141. § (4) bekezdés a) pont alkalmazása során meghatározhatja, korlátozhatja. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a de minimis szabály kerülne alkalmazásra, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

A Kbt. 115. §-ának alkalmazhatósága uniós forrás felhasználása esetén ajogszabály-módosítást követően

Kérdés: A Kbt. új 115. §-a szerinti szabályok másként fogalmaznak, és nem érintik a határon átnyúló jelleget, ami miatt uniós forrás esetében alkalmaztuk az eljárástípust. Hatással van-e a módosítás a korábbi jogértelmezésre?
Részlet a válaszából: […] ...függetlenül attól, hogy a korábbi megfogalmazás alapján a határon átnyúló jelleget nem azonosították az ajánlatkérők, mely az alkalmazás tiltásának eleme volt. Véleményünk szerint erre korábban sem volt lehetőség, azonban a jogalkotó most teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Keretmegállapodás indítása a Kbt. 115. §-a szerinti eljárással

Kérdés: Lehet-e a 115. § szerinti eljárással keretmegállapodást indítani?
Részlet a válaszából: […] ...nem változik abban a tekintetben, hogy nem utal az eljárás más lehetőségre, mint a nyílt vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására. A kérdés releváns, hiszen az EKR lehetővé teszi a 115. § szerinti eljárás választását keretmegállapodás esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Öntözéses beruházások közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: A Kbt. 2019. decemberi módosítása alapján az öntözéses beruházások nem tartoznak a közbeszerzési eljárások hatálya alá. Kérem segítségüket ennek megerősítésében, a törvényi hivatkozások megadása mellett!
Részlet a válaszából: […] ...mélyépítés definícióját a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény tartalmazza az alábbiak szerint:Mélyépítés a törvény alkalmazásában az a felszín alatti építési tevékenység, ahol az építmény felett nem marad természetes állapotú kőzetréteg, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Eljárási információk nyilvánossága

Kérdés: Hogyan lehetséges az, hogy az ajánlatkérő egyes esetekben nyilvánossá teszi az eljárással kapcsolatos információkat, más esetben pedig nem? (Ha például a 115. § szerinti az eljárás, akkor utóbbi esetben nem is jutok hozzá az információhoz.) Felkérhetjük-e az ajánlatkérőt arra, hogy tegye közzé a 115. § szerinti eljárás dokumentumait, hogy legalább lehetőségünk legyen tájékoztatni az érintett ajánlattevőt a szándékunkról, ha indulni szeretnénk?
Részlet a válaszából: […] ...hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás nemzeti eljárásrendben irányadó szabályainak a jelen §-ban foglalt eltérésekkel történő alkalmazásával is, kivéve, ha a beszerzés európai uniós alapokból finanszírozott, és Magyarország országhatárán átnyúló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Keretösszeg növelése keretmegállapodásban

Kérdés: Növelhető-e a keretmegállapodás keretösszege? Van-e ennek korlátja, illetve a Kbt. 104. §-ának (8) bekezdése nem akadályozza ezt?
Részlet a válaszából: […] ...meg a keretmegállapodásban előirányzott teljes mennyiséget.A 104. § tehát nem zárja ki a szerződésmódosítás szabályainak alkalmazását a keretmegállapodások esetében.A Kbt. 141. §-ának (1) bekezdése értelmében ezen alcím rendelkezéseit alkalmazni kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.

Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...együttesen. Ha azonban csak tervezési szolgáltatást kíván beszerezni az ajánlatkérő, akkor a kormányrendelet 24. § (3) bekezdésének alkalmazása során az árra vonatkozó értékelési szempont csak 50 százalék lehet.A 2. § (1) bekezdése a következő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységhez kapcsolódó kivételi kör a Kbt.-ben

Kérdés: A Kbt. 111. §-ának h) pontja szerinti kivétel alkalmazható akkor is, amikor a független akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó az eljárás teljes körű lebonyolítását végzi, vagy csak az ellenjegyzésre értjük? (Nem nagyon tudom a kettőt szétválasztani, de hallottam ilyen véleményt is.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 111. §-ának h) pontja szerinti kivétel értelmében: a közbeszerzési törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység igénybevételére.A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Szerződésmódosítás az új Kbt. szerint

Kérdés: A Kbt. 141. §-ának (2), (4), (6) bekezdései határozzák meg, hogy a szerződés mikor módosítható újabb eljárás lefolytatása nélkül. A bekezdések és/vagy kapcsolata nem világos. Jól értelmezzük-e, hogy ha a módosítás megfelel a (2) bekezdésnek, akkor a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? Ez azért lenne furcsa, mert akkor 10 százalékon, illetve 15 százalékon belül bármikor módosítható a szerződés, még a gazdasági egyensúlyt sem kell vizsgálni. Vagy a határidő is bármikor, bármennyivel módosítható? A (4) bekezdést a (2) "mellett" mikor kell vizsgálni, hiszen a törvény azt írja, hogy a (2) bekezdés vizsgálata mellett a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? A (6) bekezdésnek megfelelő nem lényeges módosítás esetén kell-e vizsgálni a (2) és (4) bekezdést? Egy határidő-módosítás (nem volt elbírálási szempont, nem jelentős, tehát nem áll fenn, hogy más ajánlattevők is részt vettek volna) minek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazni, ha a módosítás nem borítja fel a szerződés gazdasági egyensúlyát, mely egyben azonos a fenti 10-15 százalékos korláttal. Alkalmazása nem automatikus, hiszen az értéknövekedés indokát is szükséges megadni a módosításról szóló tájékoztatóban.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.
1
2
3