Egybeszámítási kötelezettség oktatási szolgáltatás beszerzése esetén

Kérdés: Mint ajánlatkérőnek, megközelítőleg 80-féle oktatásra, továbbképzésre, illetve ahhoz kapcsolódó vizsgák lebonyolítására keletkezett, 12 hónap vonatkozásában, beszerzési igényünk. Amunkavállalók részére történő oktatásokon/vizsgákon fajtánként elhanyagolható a résztvevők száma és az oktatás értéke (néhány százezer forint és 1-10 fő oktatásonként), ugyanakkor a szolgáltatások értéke összességében meghaladja a közbeszerzési értékhatárt. Egybeszámítható-e az eltérő időben és teljesen eltérő tárgyban, valamint eltérő intézmények igénybevételével történő oktatási szolgáltatásokra vonatkozó beszerzés? Jól gondoljuk-e, hogy az eltérő tárgyú oktatásokat nem kell egybeszámítani, az egybeszámításnak nem lehet alapja az a tény, hogy általános értelemben oktatásra vonatkoznak? [Egybe csak akkor kellene számítani, ha magát az oktatásszervezést mint szolgáltatást kívánnánk igénybe venni (ezt azonban a HR-osztály végzi saját maga).]
Részlet a válaszából: […] ...minden esetben oktatási jellegű, a tevékenység rendeltetése azonos.Fentiek alapján nem elegendő a Kbt. 19. § (3) bekezdésének rugalmas alkalmazása. Véleményünk szerint egybe kell számítani az érintett oktatási szolgáltatásokat annak ellenére, hogy az ajánlatkérők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Eljárás módosított összegzés megsemmisítése esetén

Kérdés: Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti a módosított összegezést, az eredeti összegezés hatályban marad? Ebben az esetben van az eljárásnak eredménye, vagy mindenképpen egy újabb döntést kell hozni?
Részlet a válaszából: […] ...szakaszról készült összegezés esetén az ajánlattételi határidő lejártáig egy alkalommal – valamint ezenfelül a (4a) bekezdés alkalmazása esetén szintén egy alkalommal ugyanezen időpontig – jogosult módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Területileg elkülönülő épületekre beszerzendő szolgáltatások egybeszámítása

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy az ajánlatkérő által képviselt kastélyok, épületek vonatkozásában (melyek külső intézményeknek minősülnek), a területileg elkülönülő épületekre, az egyes épületenként a nemzeti értékhatárt el nem érő értékű takarítási és őrzés-védési szolgáltatásokat nem kell egybeszámítani, és ezen takarítási, valamint őrzés-védési szolgáltatásokra területenként (kastélyonként) az ajánlatkérő belső szabályzatának megfelelően három ajánlattevő részére megküldött árajánlatkérés alapján megbízási szerződéseket lehet kötni – mely a költséghatékonyságot is növelné?
Részlet a válaszából: […] ...először a főszabályt, mely így szól a részekre bontás tilalmával kapcsolatban:– tilos a törvény, vagy a törvény Második Része alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani;– amennyiben egy építési beruházás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Kiegészítő tájékoztatás jogszabályba ütközése

Kérdés: Mit lehet akkor tenni, ha a kiegészítő tájékoztatás szerinti válasz véleményünk szerint a Kbt.-be ütközik?
Részlet a válaszából: […] ...érdekelt gazdasági szereplő vagy a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdek-képviseleti szervezet (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kérelmező) az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejárta előtti tizedik napig,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Egybeszámítás a Kbt. módosítását követően

Kérdés: A módosítás az egybeszámítási szabályokat jelentősen megváltoztatta: többek között ilyen az egyidejűség – amit az ajánlatkérő az éves tervhez tudott kötni – figyelmen kívül hagyása. Az ajánlatkérőnek folyamatosan kell beszerezni bizonyos árukat a tevékenysége ellátásához. Az eddigi gyakorlat szerint a szerződések lefedték a teljes időt, és nem feltétlenül naptári évre szóltak. Az egybeszámítást elvégezhetjük-e úgy, hogy a beszerzés évében összeszámoljuk valamennyi szerződés értékét az igény felmerülésétől függetlenül?
Részlet a válaszából: […] ...a törvény Harmadik Része szerinti eljárás alkalmazható olyan szerződések megkötésére, amelyek becsült értéke – a (2) bekezdés alkalmazása nélkül – szolgáltatás megrendelése és árubeszerzés esetében 21 824 000 forintnál, az építési beruházások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Kötelezettségek eseti közbeszerzés-kötelezett vonatkozásában

Kérdés: Az ajánlatkérő nem tartozik a Kbt. 6. §-ának a)-e) pontjai alá, egyház által működtetett szociális intézmény akadálymentesítése, bővítése – építési beruházás – a közbeszerzés tárgya. A beruházás becsült értéke a költségvetési kiírás szerint nettó 115 millió forint. Jól értelmezem-e, hogy az ajánlatkérő nyílt eljárást kell, hogy alkalmazzon, nemzeti eljárásrendben, a 122. § szerint? Szükséges-e a Közbeszerzési Hatóságnál a szervezetet nyilvántartásba vetetni? A felhívást a 3. melléklet alapján a 92/2011. (XII. 30.) NFM rendelethez tartozó hirdetménymintán kell feladni? A bírálóbizottság tagjai közül a jogi szakértelemhez elegendő-e, ha nem rendelkezik az illető jogi végzettséggel, de például főiskolai diplomával, illetve közbeszerzésireferens-végzettséggel igen, ahol jogot is tanult?
Részlet a válaszából: […] ...nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazható, amennyiben kkv-kat hív meg az ajánlatkérő, azaz nem hirdetménnyel induló eljárás alkalmazását is lehetővé teszi a Kbt. – 122. §-ának (7) bekezdésével –, vagy a 122. § egyéb szabályai alapján nyílt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Hiánypótlás meghatározásával kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettségek

Kérdés: Ha az ajánlatkérő nem biztosít teljes körű hiánypótlást, mikor és hol kell ezt jeleznie? Ún. részleges hiánypótlás esetén milyen részletességgel kell, illetve tételesen meg kell-e határozni a hiánypótlás körét, terjedelmét?
Részlet a válaszából: […] ...rávilágít, hogy az említettszakaszban szabályozott lehetőséget elenyésző arányban alkalmazzák azajánlatkérők. Ennek oka, hogy alkalmazásakor az ajánlatkérőnek nagyon pontosanmeg kell határoznia azt, hogy milyen körben engedélyezi a hiánypótlást.Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.

Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-ának (4) bekezdésével kapcsolatos értelmezések

Kérdés: Segítségüket szeretném kérni a 2006. január 15-étől hatályos Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-nak (4) bekezdése értelmezésében, amely jogszabályhelyek a következő kitételt tartalmazzák: "...alkalmassági követelményeknek megfelelhet úgy is, hogy más szervezet erőforrásaira támaszkodik". Ennek mi a gyakorlati módja?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevő valóban képes teljesíteni aszerződésben vállalt kötelezettségeket. Erre tekintettel a szóban forgótörvényi lehetőség alkalmazása nem járhat olyan következménnyel, hogy azajánlatkérő ne tudjon meggyőződni az ajánlattevő szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 24.

"Házon belüli" beszerzések a Kbt.-ben

Kérdés: Az Európai Bíróság Halle város C-26/03 számú ügyében hozott ítélete kapcsán találkoztunk a "házon belüli" beszerzés fogalmával. Kérjük szíves tájékoztatásukat, hogy létezik-e Magyarországon is a fenti intézmény, illetve ez a beszerzési forma milyen feltételek teljesülése esetén alkalmazható?
Részlet a válaszából: […] ...alapján történőbeszerzésre, ha a szerződés, illetőleg a megállapodás csapatok (katonai erők)állomásoztatására, átvonulására, alkalmazására vonatkozik, valamint– nemzetközi szervezet által meghatározott külön eljárásalapján történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Közbeszerzési referensi tevékenység szakmai feltételei

Kérdés: Milyen szakmai feltételek megléte mellett lehet valaki közbeszerzési referens? Van-e jelenleg olyan végzettség, amelynek birtokában a fenti tevékenység gyakorolható?
Részlet a válaszából: […] ...szakmai követelményeket akövetkezők szerint:Amennyiben a szakember feladata a közbeszerzési, valamint azahhoz kapcsolódó jogszabályok alkalmazása, illetőleg a változások nyomonkövetése, akkor a szakembernek – a rendelet értelmében – képesnek kell lennie –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.
1
2