Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra.A (2) bekezdés értelmében az (1) bekezdés alkalmazásában a gazdasági szereplő nem nyilváníthatja üzleti titoknak különösen– azokat az információkat, adatokat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérőt az összeférhetetlenség megítélésében.A 306/2011. kormányrendelet értelmében a Kbt. 24. §-a (3) bekezdésének alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét, és nem összeférhetetlen a kivitelezésre, vagy kivitelezésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Eljárásfajták a Kbt. módosítását követően

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a Kbt. módosítása eredményeként teljesen más eljárásfajták lesznek, mint korábban. Melyek ezek, illetve mi a változás lényege, és az mikortól érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazható, mikor is az eljárás becsült értékenem érheti el a nemzeti értékhatár másfélszeresét. A fentiek szerinti beszerzési rend alkalmazásának feltételeia következők: az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárástalkalmazhat, ha a beszerzés értéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Kizáró okok meghatározhatósága

Kérdés: Közbeszerzési kiírásnál a kizáró okok vizsgálatához kötődik a kérdésünk. Vannak-e kötelezően kiírandó kizáró okok, vagy ezeket opcionálisan a kiíró szervezet határozza meg? Mit lehet tenni, ha a pályázó valamely kizáró ok alá esik (vagy annak alvállalkozója)?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése és 71. §-a] teljesítése soránhamis adatot szolgáltatott, illetőleg hamis nyilatkozatot tett.Végül a kizáró okok alkalmazása vonatkozásában a Kbt.lényeges rendelkezése, miszerint az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásbanhivatkozni az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.

Kizáró okok építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházások esetében milyen kizáró okokat határoznak meg a jogszabályok, elsősorban a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] ...köteles az ajánlatifelhívásban hivatkozni a fentiekben felsorolt kizáró okokra.A Kbt. értelmében vannak olyan kizáró okok is, amelyekalkalmazása egy adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő választásánakfüggvénye – az előzőekben bemutatott,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.