Konzorciumi tag kiválása

Kérdés: A Kbt. 35. § (7) szerint: "A közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplők közül az ajánlattételi vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi határidő lejárta után valamely gazdasági szereplő kiválása esetén a fennmaradó gazdasági szereplők akkor vehetnek részt az eljárás további részében, ha továbbra is megfelelnek az eljárásban előírt valamennyi alkalmassági feltételnek és a változás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével." Mi a gyakorlati elvárás, illetve mi a módja annak, hogy az ajánlatkérő felé jelezzük valamely konzorciumi tag kiválását? Mikor vagy milyen eljárási cselekmény indításával lehet ezt megtenni? A kiválás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével, valamint egy új – a fennmaradó tagok közti – konzorciumi megállapodás benyújtása szükséges? Vagy egyéb kommunikációval is lehet az ajánlatkérő felé jelezni a kiválást?
Részlet a válaszából: […] ...döntés értelmében a 2004/17/EK irányelvben kifejtett, a gazdasági szereplőkkel szembeni egyenlő bánásmód elvének megszorító alkalmazása alapján arra a következtetésre lehetne jutni, hogy kizárólag az elő­zetesen kiválasztott gazdasági szereplők e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása azonnali jogvédelem iránti kérelem elbírálása alatt

Kérdés: Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pontja szerinti kizáró ok alkalmazása körében, ha az írásbeli összegzésben az ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek nyilvánítja, jóllehet, az ajánlattevő ezt megelőzően a halasztó hatály elérésére irányuló azonnali jogvédelem iránti kérelmet terjesztett elő a Gazdasági Versenyhivatal határozatával szemben, és e kérelemnek a bíróság csak később, az írásbeli összegzés ajánlatkérő általi elkészítése után ad helyt?
Részlet a válaszából: […] ...bírói döntés nem születik. Vagyis a határozatból fakadó, egyéb eljárásokra és jogviszonyokra kiterjedő hátrányos jogkövetkezmények alkalmazásának is gátat szab a halasztó hatály elrendelése.Mindezt a kérdésben foglalt esetre aktualizálva megállapítható,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Közérdekű tevékenység értelmezése a Kbt. hatálya alá tartozás szempontjából

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a gyakorlatban, a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozás szempontjából a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontjában írt közérdekű tevékenység fogalmát, illetőleg a jogszabályhely által támasztott egyéb feltételeket?
Részlet a válaszából: […] ...intézményi jelleg fennállása körében támasztott feltételek mindegyikét a fenti célkitűzések tükrében funkcionálisan, vagyis az alkalmazás alaki szabályaitól függetlenül kell értelmezni. Mindezen okokból a tagállami jogrendszerekben indokolt az ilyen szervezeteket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Szerződések leválaszthatóságának értelmezése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 19. § (4) bekezdését, mit jelent és milyen célokat szolgál a leválasztás jogintézménye? Mire kell ügyelni akkor, ha az ajánlatkérő élni kíván a leválasztás lehetőségével?
Részlet a válaszából: […] ...ad iránymutatást, hogy a leválasztott részek tekintetében a nemzeti eljárásrendben szabályozott, a Kbt. 111. §-ában írt kivételek alkalmazásának nincs helye. A Kbt. alapelvei természetesen a leválasztott szerződések becsült értékének meghatározása során is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Jogutódlás az ajánlattevő oldalán

Kérdés: Lehetséges-e a jogutódlás ajánlattevői oldalon az ajánlatkérő és az ajánlattevő (esetleg közös ajánlattevők) közötti keretmegállapodás esetében a szerződés megkötése előtt, vagy azt követően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt? A jogutódlás milyen formái megengedettek, alkalmazható-e például a Ptk. 6:208. §-ában szabályozott szerződésátruházás?
Részlet a válaszából: […] ...kezelése céljából. A bíróságok jellemzően az engedményezésre és a tartozásátvállalásra vonatkozó szabályok együttes alkalmazásával hidalták át a tételes jogban mutatkozó hézagot. Az új Ptk.-t megelőzően a Munka Törvénykönyvében találhattunk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

"Nulla" ár kezelése az ajánlatban

Kérdés: Egy előadáson azt hallottam, hogy van olyan EUB-döntés, mely szerint a nulla árat is el kell fogadni az ajánlatban. Ennek van-e bármilyen alapja?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatás nyújtása.Egyébiránt maga az ügy is kivételes, ugyanis valójában a "visszterhes szerződés" definíciójáról szól, és alkalmazásáról az aránytalanul alacsony ár vonatkozásában a közbeszerzésben.A bíróság először is arra keresi a választ, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

A VBÜ kormányrendelet hatálya

Kérdés: A Védelmi Beszerzési Ügynökség kapcsán merült fel, hogy a VBÜ kormányrendelet hatálya alá tartozunk-e. Ha nem vagyunk közbeszerzés-kötelesek, csak leginkább a nagyobb EU-s projektek erejéig, de a VBÜ kormányrendelet mégis úgy fogalmaz, hogy ránk is vonatkozik, abban az esetben melyik jogszabály az erősebb?
Részlet a válaszából: […] ...az in-house szervezetekre utal, míg a d) pont teljesen azonos a Kbt. esetében a korábbiakban elemzett közjogi szervezeti definícióval.A Vbt. alkalmazása esetében tehát hasonlóképpen kerülhet olyan gazdasági szereplő a VBÜ beszerzésének hatálya alá, aki/amely egyébként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Jogorvoslatra jogosultság

Kérdés: Egy előadáson egy uniós bírósági ítéletre hivatkozva felmerült, hogy nincs lehetősége az ajánlattevőnek megtámadni azt a döntést, melynek az eljárásában nem vett részt. Egyrészt érdekelne, vajon milyen esetről lehetett szó, másrészt, hogy ez Magyarországon milyen megítélés alá esik?
Részlet a válaszából: […] ...az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1989. december 21-i...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Kartellkizáró ok bizonyítása az ajánlatok nagymértékű tartalmi azonossága esetén

Kérdés: Hogyan kell bizonyítani a kartellkizáró okot abban az esetben, ha a beérkezett ajánlatok olyan mértékben azonosak, hogy az felveti az összejátszás gyanúját?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti kizáró ok nem az eljárás során bekövetkező, még nem jogerős döntésre utal, így esetünkben a 62. § (1) bekezdés o) pont alkalmazásának vizsgálata indokolt.Az irányelvi szabályozás 57. cikk (4) bekezdésének d) pontja szerint megalapozott információk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Versenyfelügyeleti határozattal kapcsolatos kizáró ok hatálya

Kérdés: Mikor áll be a Kbt. 62. § (1) bekezdésének n) pontjában szereplő kizáró ok hatálya? Amikor a Gazdasági Versenyhivatal dönt, vagy később, amikor a bíróság dönt? Továbbra is csak a bírsággal sújtott a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti jogszabálysértés alapján van helye a kizáró ok megállapításának? A bírságot azonnal be kell fizetni, de ha bíróság elé kerül az ügy, abban az esetben mikortól tartozik a kizáró okok hatálya alá az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...megkülönböztetik, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben;– a szerződéskötés olyan kötelezettségek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.
1
2
3
4