Összeférhetetlenség a tervező kivitelezésbe történő bevonása során

Kérdés: Azzal, hogy a 322/2015-ös Korm. rendelet 18. §-át hatályon kívül helyezték, ez egyben azt is jelenti, hogy a tervezőt nem lehet bevonni a továbbiakban a teljesítésbe, mert összeférhetetlen?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazni.A 2023. II. 28-val hatályon kívül helyezett szabály az alábbiak szerint szólt:"Kbt. 18. §: A Kbt. 25. § (3) bekezdése alkalmazásában nem összeférhetetlen a kivitelezésre vagy kivitelezésére és tervezésére együtt, illetve egy (elvi) engedélyezési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

Alvállalkozói részvétel mértékét eltörlő szabály hatálybalépése

Kérdés: Mint ismeretes, a Kbt. rendelkezései közül 2018. november 29-i hatálybalépéssel kikerült az a szabály, amely építési beruházás esetén 65%-ra korlátozta az igénybe vehető alvállalkozói szerződés értékét [138. § (5) bekezdés]. A korlátozás eltörlésével kapcsolatban ugyanakkor a hatályba léptető rendelkezések nem tartalmaznak további részletszabályokat arra vonatkozóan, hogy e rendelkezések kizárólag a 2018. november 29-ét követően indult eljárások vonatkozásában alkalmazandóak, vagy a jogszabály erejénél fogva érvényesülnek a 2018. november 29-ét megelőzően megindított közbeszerzési eljárások, illetve megkötött szerződések esetén is. Kérdéseink a fenti jogszabály-módosítás vonatkozásában az alábbiak:
A hivatkozott, Kbt. 138. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés eltörlése, azaz az alvállalkozók korlátozás nélküli bevonásának lehetősége kizárólag a 2018. november 29-ét követően indult eljárások vonatkozásában alkalmazandó, vagy ez a lehetőség érvényesül a 2018. november 29-ét megelőzően megindított közbeszerzési eljárások, illetve megkötött szerződések esetén is? Utóbbi esetben a rendelkezés a jogszabály erejénél fogva érvényesül, azaz további cselekmény (így például szerződésmódosítás) nélkül a nyertes ajánlattevő a 138. §-ban foglaltak alkalmazásával bevonhat a korábbi 65%-os korlátot meghaladóan további alvállalkozókat? Ha igen, akkor szerződésmódosítás olyan szerződések esetén sem szükséges, ahol a 138. § (5) bekezdésre történő hivatkozás akár a konkrét jogszabályhelyre történő utalással, akár a korlátozás szövegszerű megfogalmazásával is megjelent? Ha nem a jogszabály erejénél fogva érvényesül az alvállalkozók korlátozás nélküli bevonásának lehetősége, de az erre vonatkozó szerződésmódosítást követően a korlátozás feloldható lesz a 2018. november 29-ét megelőzően megindított közbeszerzési eljárások, illetve megkötött szerződések esetén is, abban az esetben a szerződésmódosítás során a Kbt. 141. §-ban foglaltak közül melyik jogalap alkalmazása jogszerű?
Részlet a válaszából: […] A hatályba léptetési szabályok alapján a 65%-os szabály eltörlése csak a hatálybalépést követően induló eljárások esetében releváns, nincs visszamenőleges hatály, nincs indok a korábbi szerződések módosítására semmilyen jogalapon.A korábbi hatályba léptető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Tervező összeférhetetlensége

Kérdés: A tervező összeférhetetlensége automatikusan következik a 322/2015. kormányrendeletből?
Részlet a válaszából: […] ...a tervező bevonását a teljesítésbe, azaz az nem automatikus.A kormányrendelet 18. §-a alapján a Kbt. 25. § (3) bekezdése alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét, és nem összeférhetetlen a kivitelezésre, vagy kivitelezésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérőt az összeférhetetlenség megítélésében.A 306/2011. kormányrendelet értelmében a Kbt. 24. §-a (3) bekezdésének alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét, és nem összeférhetetlen a kivitelezésre, vagy kivitelezésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Lebonyolító és műszaki ellenőr összeférhetetlensége

Kérdés: Egy közbeszerzéssel is foglalkozó műszaki ellenőr szerint a közbeszerzést lebonyolító nem lehet ugyanazon beruházásnál műszaki ellenőr is, összeférhetetlen a törvény szerint. Szerintem nem összeférhetetlen, mert a közbeszerzés megelőzi a műszaki ellenőr kiválasztását, vagy igénybe veszi a beruházó az eljárásban, ami előnyös is. A műszaki ellenőr vagy érdekeltsége nem lehet ugyanazon munkán tervező, anyagbeszállító, szakértő? Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...tekintettel – a közbeszerzési eljárásban történő részvétele összeférhetetlenséget eredményezne;– a (3) bekezdés alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét, és nem összeférhetetlen az olyan személy (szervezet) részvétele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Kizáró okok ellenőrzése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 20. §-ának (8) bekezdésében szereplő egyszeri ellen­őrzési kötelezettséget a kizáró okokra vonatkozóan és a Kbt. 63. §-ának (5) bekezdésében szereplő "...eredményhirdetés időpontjára vonatkozó" időpontot? Mert a két időpont között – például építési beruházás esetén – akár 60 nap is eltelhet. Ha az ellenőrzés megtörténik adott esetben az ajánlattételi határidő után pár nappal, és minden rendben van, kinyomtatva minden ellenőrzési pont, végigmegy a döntés, majd valamelyik érvényes ajánlattevő felkerül például az OMMF-honlapra, és egy ilyen ajánlattevő lesz a nyertes, akkor mi a teendő? A Kbt. 20. §-ának (8) és 63. §-ának (6) bekezdésében foglal­taknak az ajánlatkérő eleget tett, de a 63. § (5) bekezdésében foglalt eredményhirdetés időpontjára vonatkozó rendelkezésnek nem. Mi a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...alkalommal ellenőrzi, továbbáaz ellenőrzés tényét és eredményét a nyilvántartás vonatkozó részét kinyomtatvavagy – az (1) bekezdés alkalmazása esetén – a közbeszerzési törvényfelhatalmazása alapján alkotott jogszabály szerinti elektronikus formában, aKbt. 7...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazhatóságát, amikor kimondja, hogy a Kbt. 40. §-a a (6)bekezdése után kiegészül a következő (7) bekezdéssel:"A (6) bekezdés alkalmazásával egy – a (2) bekezdés szerintegybeszámított és a közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Egyszerű eljárás

Kérdés: Változtak-e, és ha igen, mennyiben az egyszerű eljárás szabályai?
Részlet a válaszából: […] ...a nemzeti (egyszerű) eljárásrendben,a módosítást követően a 40. § (1)–(5) bekezdései érvényesülnek, de a (6)bekezdés nem kerül alkalmazásra. A 40. § (6) bekezdése tartalmazza az ún."elhanyagolási" szabályt, azaz azt, hogy az egybeszámítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Közbeszerzésben szereplő "harmadik" személyek

Kérdés: Ki a harmadik személy?
Részlet a válaszából: […] ...a 140. § (3) bekezdésének a) és b) pontja szerint azelőzőekben ismertetett (1) bekezdés, valamint a 143. § és a 144. §alkalmazásában nem minősül harmadik személynek– a közös ajánlatot tevők bármelyike, továbbá – az, aki felett az ajánlattevő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Építési koncesszió sajátosságai

Kérdés: Építési koncesszióként meghirdetett közbeszerzésben az ajánlattételkor mire kell különösen figyelni, milyen speciális szabályok vannak az építési koncesszióval kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...százalékos mértéket.Lényeges szabály továbbá, hogy a Kbt. idézett 140. §-ának(1) bekezdése, valamint a 143. és a 144. §-ának alkalmazásában nem minősülharmadik személynek– a közös ajánlatot tevők bármelyike, valamint– az, aki felett az ajánlattevő, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.
1
2