Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...ellenére is, ha az ajánlatkérő a felhívásban az előző 3 évre kértnyilatkozatot. Ez a megengedő szabályozás viszont nem került alkalmazásra aKbt. 66. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében. Tehát a számviteli jogszabályokszerinti beszámoló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Referenciák vizsgálata, kizáró feltételek meghatározása

Kérdés: A referenciákat lehet-e pontozni az ajánlati szakaszban, vagy azokat mindenképpen a részvételi szakaszban kell vizsgálni? A részvételi szakaszban történő bírálathoz kell-e kiírni pontozást (súlyszámokat), vagy jó úgy, hogy a szakmai és a pénzügyi alkalmasság alapján történik az elbírálás? Azt, hogy mi legyen kizáró feltétel (a Kbt.-ben szereplő kizáró feltételeken kívül), a kiíró ugye szabadon döntheti el? (Például hogy kötelezően előír-e bizonyos szakmai, végzettségi feltételeket meghatározott számú munkatárs részére, vagy tetszőleges számban adhatják azokat meg, és ez alapján történik a pontozás.)
Részlet a válaszából: […] ...kívánja alkalmazni. Amennyiben areferenciát a részvételi szakaszban kérte az ajánlatkérő, úgy annak bírálatiszempontként történő alkalmazása nem lehetséges. A Kbt. 57. §-ának (4) bekezdése értelmében a (3) bekezdés a)pontja szerinti részszempontokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 18.

Hiánypótlás kizárásának jog- és ésszerűsége

Kérdés: A közbeszerzési eljárásokban ajánlattevőként veszünk részt. Többször tapasztaltuk, hogy az ajánlatkérők nem adnak lehetőséget hiánypótlásra. Bár erre a Kbt. lehetőséget ad, mivel indokolható a gyakorlatban az, hogy a hiánypótlási lehetőség kizárása miatt az ajánlatkérő elessen egy jó és számára gazdaságilag is megfelelő ajánlattól, amelyet kizárólag olyan formai ok(ok) miatt kell elutasítani, amely(ek) hiánypótlási eljárás engedése esetén pótolhatóak lettek volna?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanakkor annak saját,ajánlatkérő által kialakított, rugalmas megoldását kínáló változatát. Akárennek szélesebb körű alkalmazása, illetve a hiánypótlás értelmezésénekkijegecesedése is segíthet abban, hogy fokozatosan szélesebb körben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása

Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...beszerzési tárgytól, illetőleg megadottszerződéses feltételektől, amely nem tette volna lehetővé az egyszerűközbeszerzési eljárás alkalmazását. A tárgyalások befejezésével ajánlatikötöttség jön létre;– az ajánlatkérő azajánlatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Hirdetményminták egyszerű eljárásban közvetlen felhívás és közzététellel induló eljárás esetén

Kérdés: Egyszerű eljárásban milyen hirdetménymintákat (tájékoztatás, összegzés stb.) kell kitölteni és elküldeni megjelentetésre akkor, ha az eljárást megindító hirdetményt (ajánlati felhívást) közvetlenül az ajánlattevők számára küldtük meg, és milyen hirdetményeket akkor, ha közzététellel indult az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...hirdetménymintáját kötelező alkalmazni. Minkét esetben szükséges azonban a közbeszerzési törvény300. § (4) bekezdésének alkalmazása is, amely szerint az ajánlatkérő azajánlatok elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.

Ajánlatok megfelelőségének értelmezése

Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] ...nem vett résztolyan személy, aki jogosult a tulajdonosi jogok gyakorlására.A Kbt. arról is szól, hogy minősül a 10. § alkalmazásában aközbeszerzési eljárás előkészítésébe bevont személynek (szervezetnek) az olyanszemély (szervezet), akitől,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Ajánlati felhívás formája

Kérdés: Az egyszerű közbeszerzési eljárás során, mint ajánlatkérő, a Kbt. 299. § (1) bekezdésének c) pontban leírt eset szerint járok el. A Közbeszerzési Értesítőben melyik felhívást kell megjelentetnem? A 15/2004. IM rendelet 23. mellékletét, vagy a 299. § (2) pontban rögzített ajánlattételi felhívást?
Részlet a válaszából: […] ...napját.A 15/2004. IM rendelet 4. §-a utal a 15/2004. IM rendelet 23. számú mellékletére, amikor kimondja, hogy a Kbt. negyedik része alkalmazásában az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlattételi felhívás hirdetményi mintáját az említett melléklet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.