Túl magas ár vizsgálata felvilágosításkéréssel

Kérdés: A Kbt. szeptemberi módosítása alapján ajánlatkérőként a túl magas ár miatt is eredménytelenné nyilváníthatjuk a közbeszerzési eljárást, de előtte kérdeznünk kell a nyertes ajánlattevőtől. Ebben az esetben is árindokolást kell kérni a túl magas ár miatt, hasonlóan az alacsony árhoz?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 2023. szeptember 1-jén hatályba lépett módosítása új eredménytelenségi ok alkalmazásának lehetőségét határozta meg. Az ajánlatkérő a Kbt. 75. § (1) bekezdés h) pontja alapján akkor is eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha az értékelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Összeférhetetlenség a tervező kivitelezésbe történő bevonása során

Kérdés: Azzal, hogy a 322/2015-ös Korm. rendelet 18. §-át hatályon kívül helyezték, ez egyben azt is jelenti, hogy a tervezőt nem lehet bevonni a továbbiakban a teljesítésbe, mert összeférhetetlen?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazni.A 2023. II. 28-val hatályon kívül helyezett szabály az alábbiak szerint szólt:"Kbt. 18. §: A Kbt. 25. § (3) bekezdése alkalmazásában nem összeférhetetlen a kivitelezésre vagy kivitelezésére és tervezésére együtt, illetve egy (elvi) engedélyezési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

Alkalmasságot igazoló szervezet választható kizáró ok alá kerülése igazolási szakaszban

Kérdés: Igazolási szakaszban vagyunk nyílt eljárásban, de kizáró okok alá került az alkalmasságot igazoló szervezetünk – választható kizáró ok miatt. Gondot okoz-e, ha választható kizáró ok miatt történik, nem pedig kötelező miatt, illetve az, hogy 69. § (4) bekezdés az aktuális eljárási cselekményünk, nem pedig hiánypótlás?
Részlet a válaszából: […] ...nevezzen meg. Így megtörténhet, hogy az új gazdasági szereplő megnevezését követően kerül sor a Kbt. 71. § (6) bekezdésének alkalmazására.Kétszakaszos közbeszerzési eljárásban az útmutató is egyértelmű abban a kérdésben, hogy az ajánlatkérő kizárólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Beszerzési igény dokumentálása DKÜ esetében adott beszerzési tárgyra vonatkozó keretmegállapodás hiányában

Kérdés: Hogyan dokumentálható, bizonyítható a DKÜ esetében, hogy az érintett szervezet nem tudja a beszerzési igényét a meglévő keretmegállapodásokból, vagy egyéb keret jellegű szerződésekből kielégíteni, ha nincs az adott termék vonatkozásában keretmegállapodás?
Részlet a válaszából: […] ...szervezet a beszerzési igényét, ha az a (3) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti keretmegállapodás vagy más keret jellegű szerződés alkalmazásával kielégíthető, köteles a keretmegállapodás vagy más keret jellegű szerződés alkalmazásával kielégíteni.Korábban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérőt az összeférhetetlenség megítélésében.A 306/2011. kormányrendelet értelmében a Kbt. 24. §-a (3) bekezdésének alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét, és nem összeférhetetlen a kivitelezésre, vagy kivitelezésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.