Kizárólagossági nyilatkozat

Kérdés: Kérhet-e egy intézmény kizárólagossági igazolást a szállítótól? Számtalan esetben találkozunk akár az EKR-en belül is olyan hirdetmény közzététele nélküli eljárással, ahol be van csatolva az összes cég kizárólagossági nyilatkozata. Önök szerint ez jogilag mennyire helytálló? Valóban alkalmazhatjuk a kizárólagos forgalmazói nyilatkozatot?
Részlet a válaszából: […] ...kitételt, azaz a kizárólagos jog ebben az esetben is jogszabályon vagy hatósági határozaton kell, hogy alapuljon."7. § (2) E törvény alkalmazásában - a közszolgáltató tevékenységének biztosítása céljából lefolytatott beszerzése során -...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Szerződéskötési feltétel alkalmazása

Kérdés: Az ajánlati felhívásban szerződéskötési feltételként elő volt írva a nyertes ajánlattevő számára ISO 14001 tanúsítvánnyal (vagy azokkal egyenértékű intézkedések leírásával) való rendelkezés. A szerződéskötés előkészítése során az ajánlattevő alvállalkozója azt ígéri előszerződés alapján, hogy biztosítja a nyertes ajánlattevő részére a felhívásban előírt irányítási rendszerek működtetését az ajánlatkérővel kötött vállalkozási szerződés időtartama alatt, és a létező rendszerre tanúsítványt is benyújt. Megköthető-e a szerződés?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a szerződéskötési feltételekkel nem foglalkozik, ugyanakkor egyre elterjedtebb megoldásról beszélünk, ami "helyettesíti" az alkalmassági követelményt, anélkül hogy túlzottan szűkítené a versenyt. Ez azonban valójában nem minden esetben igaz. Szabályozás hiányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Válasz megtagadása elkésett, kiegészítő tájékoztatásra irányuló kérelem esetén

Kérdés: Megtagadhatja-e az ajánlatkérő jogszerűen azon kérdések megválaszolását, amelyeket az ajánlattevő határidőn túl tett ugyan fel, de a megfelelő ajánlattételhez szükséges releváns információk megszerzésére vonatkoznak?
Részlet a válaszából: […] ...függetlenül attól, hogy milyen időpontban nyújtották be adatigénylésüket.A közbeszerzési ügyekben kikristályosodott jogalkalmazás az alapelvi megközelítést részesíti előnyben, és a válasz is erre figyelemmel adható meg.Ha a beküldött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Kötbér alkalmazása mint értékelési szempont

Kérdés: EU-s forrás esetében mindig kifogásolja a közreműködő szervezet, hogy a kötbér értékelési szempontként semmilyen mértékig nem alkalmazható. Volt hirdetményünk, ahol a hirdetmény-ellenőrzés sem engedte. Van azonban egy eljárás, ahol nincs EU-s forrás, és minden további nélkül maradhatott a kötbér az ár mellett mint minőségi értékelési szempont. Abban az esetben, ha eredményes lesz az eljárás, és sor kerül szerződéskötésre, a fentiek miatt megtámadható lesz?
Részlet a válaszából: […] ...amennyiben az ár az egyik értékelési szempont, és nem legalacsonyabb költséget vizsgál az ajánlatkérő. Önmagában csak az ár alkalmazása kivételes esetben történhet meg, ezért az ár-érték arány értékelési szempontjainak kiválasztása során figyelemmel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...együttesen. Ha azonban csak tervezési szolgáltatást kíván beszerezni az ajánlatkérő, akkor a kormányrendelet 24. § (3) bekezdésének alkalmazása során az árra vonatkozó értékelési szempont csak 50 százalék lehet.A 2. § (1) bekezdése a következő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Támogatott projektek beszerzései nemzeti rezsimben

Kérdés: Lehetséges-e, hogy 100 százalékban támogatásból finanszírozott projekt beszerzéseit ún. nemzeti rezsimben kell lebonyolítani? Az EUTAF kifogásolhatja-e a későbbiekben, ha a nemzeti rezsim szabályai szerint ún. összefoglaló tájékoztatót tettünk közzé, és így versenyeztettünk?
Részlet a válaszából: […] ...minősége az 5. § (2) bekezdése alapján is megállapítható. Ez utóbbi esetben az alkalmazandó eljárásrendet az (1) bekezdés alkalmazásával kell megállapítani.Miután a Kbt. 5. §-ának (2) bekezdése azokra − az egyébként a törvény alanyi hatálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.

Nemzeti elbánás szabályainak alkalmazása

Kérdés: Kötelező-e, vagy az ajánlatkérőre van bízva, hogy a tender elbírálása során alkalmazza-e a nemzeti bánásmód, nemzeti elbánás szabályait, azaz például érvénytelennek nyilvánítja-e vagy sem azt az ajánlatot, amelyben az áru származási helyeként Kína van megjelölve? Kell-e a tenderfelhívásban előre jelezni, hogy alkalmazni fogja vagy sem a nemzeti elbánást a bírálat során? Honnan tudjuk, hogy ajánlhatunk-e vagy sem kínai származású terméket, ha nem tudjuk előre, hogy alkalmazni fogja-e vagy sem a kiíró a nemzeti bánásmód szabályait a tender elbírálása során?
Részlet a válaszából: […] ...nyújtani – Kbt. 2. §-ának (2) és (5) bekezdése.A közbeszerzési törvény szerint az ajánlatkérő a nemzeti elbánás gyakorlati alkalmazását, azaz egyes ajánlattevők vagy termékeik kizárását csak a 75. § (2) bekezdésben foglalt lehetőségként értékeli....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Különös szabályok közszolgáltató ajánlatkérőkre

Kérdés: A közszolgáltató ajánlatkérőkre milyen különös szabályok vonatkoznak?
Részlet a válaszából: […] ...szervezet nyújtja, amely postai szolgáltatást is nyújt – a)-d) pontok.A (3) bekezdés alapján a fenti, második bekezdés c) pont­jának alkalmazásában hálózatnak minősül az, ha a szolgáltatást az illetékes hatóság által meghatározott (üzemeltetési) feltételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

E-mailen történő kommunikáció kizárása kiegészítő tájékoztatásnál

Kérdés: Az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás iránti igényt levélben vagy telefaxon kéri. Jogszerű az e-mail általi kommunikáció kizárása?
Részlet a válaszából: […] ...postai vagy közvetlen kézbesítés útján;– faxon;– elektronikus úton.Az ajánlatkérő előírhatja valamely kapcsolattartási forma alkalmazását, amely azonban nem sértheti a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét; a kizárólag elektronikus úton...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 18.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérőt az összeférhetetlenség megítélésében.A 306/2011. kormányrendelet értelmében a Kbt. 24. §-a (3) bekezdésének alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét, és nem összeférhetetlen a kivitelezésre, vagy kivitelezésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.
1
2