Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása kizárólagos joggal összefüggésben

Kérdés: Mennyiben érinti az idő múlása a kizárólagos jogot abban az esetben, ha a régen készült tervdokumentációt kell felülvizsgálni? Belefér-e az eredeti keretrendszerbe, amikor hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indítok? Alkalmazhatom-e ezt az eljárásrendet?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a Kbt. 98. § (2) bekezdés c) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalap-alkalmazhatóságára vonatkozik, amennyiben az idő múlása és esetleges többletfeladatok megjelenése is felmerül a jogalap választásakor.A Kbt. előzőekben hivatkozott 98....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Jóváhagyási terv szerepe a közbeszerzésben

Kérdés: A jóváhagyási tervet nem szabályozza a 191/2009. kormányrendelet. Mi ilyenkor a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...megoldásait és becsült költségeit – a)-g) pontok.A kormányrendelet módosítása nyomán 2016. január 1-jétől a jóváhagyási terv alkalmazása csak a közbeszerzésben lesz kötelező, melynek tartalmát is a speciális Kbt.-felhatalmazás alapján létrehozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Kizárólagos jog, hirdetmény nélküli eljárás

Kérdés: Ha tovább szeretném terveztetni a beszerzés tárgyát az eredeti tervezővel, a kizárólagos jog miatt egyértelmű-e a hirdetmény nélküli eljárás, azaz van-e jogom indítani, vagy nem érdemes megpróbálni?
Részlet a válaszából: […] ...tervezési feladathoz szükséges továbbtervezésére, átdolgozására.Az (5) bekezdés kimondja, hogy a Kbt. 24. §-ának (3) bekezdése alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét, és nem összeférhetetlen a kivitelezésre, vagy kivitelezésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Műszaki tartalom vízi létesítmény beszerzése esetén

Kérdés: Mit, milyen részletezettséggel (tervek, költségvetések, műszaki meghatározások stb.) tartalmazzon a vízi létesítmény megvalósítására vonatkozó közbeszerzési ajánlattételt segítő dokumentáció műszaki része?
Részlet a válaszából: […] ...építési beruházások műszaki tartalmát a kormányrendelethatározza meg.A 3. § (1) bekezdés szerint a kormányrendelet alkalmazásábanépítési beruházáson a Kbt.-ben így meghatározott fogalmat kell érteni, amelyműszaki tartalma szerint lehet:– a Kbt. 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

162/2004. Korm. rendelet alkalmazása vízjogi engedélyt nem igénylő, valamint meglévő műtárgyat érintő építési munkák esetében

Kérdés: Jellemzően vízjogi engedélyt nem igénylő építési munkákra (például engedéllyel rendelkező létesítmény rekonstrukciója), melyek elérik a közbeszerzési értékhatárt, hogyan vonatkozik a 162/2004. Korm. rendelet? És ha egy projektben új – vízjogiengedély-köteles és meglévő – műtárgy rekonstrukciójára pályázunk, melyek összesen az egybeszámítás miatt elérik a közbeszerzési értékhatárt, hogyan vonatkozik a munkákra a kormányrendelet?
Részlet a válaszából: […] ...hanem az egyéb építési munkákra is, az alábbiakszerint.A kormányrendelet 3. § (1) bekezdésének a)-c) pontjaiszerint a rendelet alkalmazásában építési beruházás alatt a Kbt.-ben ígymeghatározott fogalmat kell érteni, amely műszaki tartalma szerint lehet:– a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Kötelező tervellenőrzés közbeszerzési eljárás megindítása előtt

Kérdés: Van egy kb. 120 millió forint költségigényű építési beruházási engedélyes tervünk, amelyet megvalósítás, közbeszerzésre való hirdetése előtt tervellenőrzésre kell-e küldeni, vagy el kell készíteni a kiviteli tervet, és azt kell ellenőriztetni? Egyáltalán kell-e a beruházási tervet ellenőriztetni közbeszerzési eljárás megindítása előtt és mikor? Eddig én nem találtam erre való hivatkozást a Kbt.-ben, de kaptam olyan információt, amely szerint a tervellenőrzés kötelező.
Részlet a válaszából: […] ...az országos építésikövetelményeknek és az eseti hatósági előírásoknak, a vonatkozó nemzetiszabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárásvagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű, illetőleg– annak ismertetését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Tervdokumentáció rendelkezésre bocsátásának kötelezettsége

Kérdés: Építési beruházáshoz kapcsolódóan kérdezzük, hogy kell-e kiírónak tervdokumentációt rendelkezésre bocsátania, vagy elegendő a műszaki leírás és az árazatlan költségvetés-leírás átadása? Jogszerű-e, ha a kiíró a meglévő tervekbe csak betekintést enged?
Részlet a válaszából: […] ...átadását, amitezt követően az ajánlattevő hasznosítani, ajánlatába beépíteni, arra hivatkoznitudna. Ezért a csak betekintés alkalmazását csupán kivételes esetekbenjavasoljuk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.

Tervfajták jelentősége kivitelezés és részbeni tervezés esetén

Kérdés: Kivitelezésre és részbeni tervezésre folytatunk le közbeszerzési eljárást. A külön jogszabályra való hivatkozás mellett van-e jelentősége az egyes tervfajtáknak (engedélyezési, kivitelezési tervek)? Gyakorlat az engedélyes és tendertervek ajánlatkérő részéről történő biztosítása, a kiviteli terv viszont az építés-vállalkozási szerződés keretén belül készül el.
Részlet a válaszából: […] ...engedélyezésen. (Az idevonatkozó, a kormányrendelet 1. §-ának bekezdései akövetkezők szerint rendelkeznek:– a kormányrendelet alkalmazásában – mint azt már említettük- tervpályázat: az építészeti-műszaki tervjavaslatok, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.

Tervpályázat a közbeszerzésben

Kérdés: Számomra a 137/2004. Korm. rendelet nem egyértelmű abban a vonatkozásban, hogy mely esetekben szükséges tervpályázati eljárás lefolytatása.
Részlet a válaszából: […] ...rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében határozza meg, hogyalkalmazásában mi is minősül tervpályázatnak. E szerint tehát tervpályázat: azépítészeti-műszaki tervjavaslatok, továbbá terület- és településrendezési,valamint egyéb jogszabályban meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 24.

-Tervezői összeférhetetlenség a Kbt. módosítását követően

Kérdés: Az eredeti, 2003. évi CXXIX. törvény 10. §-ának (6) bekezdése szerint az "...összeférhetetlenség nem áll fenn azzal a személlyel vagy szervezettel szemben, aki vagy amely a közbeszerzés tárgyához kapcsolódó építészeti vagy egyéb műszaki tervdokumentáció elkészítésében részt vett". Ez az előírás kikerült a Kbt.-ből a törvény módosításával. Úgy kell érteni ezt a módosulást, hogy a kiviteli, engedélyezési tervek készítésére vonatkozó felhívásra sem lehet ajánlattevő, közös ajánlattevő vagy 10 százalékot meghaladó mértékben igénybe venni tervezett alvállalkozó a műszaki tervet készítő szervezet vagy személy?
Részlet a válaszából: […] ...ne tehessen ajánlatot. [A Kbt. 10. §-ának (6) bekezdése jelenleg a következőrendelkezést tartalmazza: nem minősül a jogszabályhely alkalmazásában aközbeszerzési eljárás előkészítésébe bevont személynek (szervezetnek) az olyanszemély (szervezet), akitől,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.
1
2