Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérőt az összeférhetetlenség megítélésében.A 306/2011. kormányrendelet értelmében a Kbt. 24. §-a (3) bekezdésének alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét, és nem összeférhetetlen a kivitelezésre, vagy kivitelezésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Összeférhetetlenség értelmezése

Kérdés: Bizonytalan vagyok abban, hogy pontosan mit is jelent az összeférhetetlenség szabálya. Arra szeretnék választ kapni, hogy pontosan kik azok, akik az összeférhetetlenség miatt ki vannak zárva az ajánlatadás lehetőségéből? Szeretnék erről egy kis magyarázatot, hogyan kell ezt értelmezni?
Részlet a válaszából: […] ...írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e a24. § szerinti összeférhetetlenség;– a fenti, harmadik bekezdés alkalmazásában nem eredményezia verseny tisztaságának sérelmét, és nem összeférhetetlen az olyan személy(szervezet) részvétele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Egyszerű eljárás

Kérdés: Változtak-e, és ha igen, mennyiben az egyszerű eljárás szabályai?
Részlet a válaszából: […] ...a nemzeti (egyszerű) eljárásrendben,a módosítást követően a 40. § (1)–(5) bekezdései érvényesülnek, de a (6)bekezdés nem kerül alkalmazásra. A 40. § (6) bekezdése tartalmazza az ún."elhanyagolási" szabályt, azaz azt, hogy az egybeszámítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Kizáró okokkal kapcsolatos változások

Kérdés: Változtak-e a kizáró okokkal kapcsolatos előírások?
Részlet a válaszából: […] ...ellenőrzi, továbbá az ellenőrzés tényét és eredményét anyilvántartás vonatkozó részét kinyomtatva vagy – az (1) bekezdés alkalmazásaesetén – a közbeszerzési törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabályszerinti elektronikus formában, a 7. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Egyszerű közbeszerzési eljárás szabályainak változása

Kérdés: Változtak-e az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai a Kbt. legutóbbi módosításakor?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattételi határidő hirdetménnyel induló egyszerűeljárás esetében 20 nap, míg hirdetmény nélküli háromajánlatos megoldásalkalmazása esetében 15 nap. A háromajánlatos eljárás lebonyolítása során azalábbi szabályokra kell figyelemmel lenni:– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...ellenére is, ha az ajánlatkérő a felhívásban az előző 3 évre kértnyilatkozatot. Ez a megengedő szabályozás viszont nem került alkalmazásra aKbt. 66. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében. Tehát a számviteli jogszabályokszerinti beszámoló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Kizáró okok igazolására vonatkozó tanácsi útmutató

Kérdés: Mikorra várható, hogy a Közbeszerzések Tanácsa kiadja a Kbt. 64. §-ának (1) bekezdésében jelzett útmutatót a kizáró okokkal kapcsolatos igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról? Ha már kiadta, hol található, és melyek a legfontosabb elemei?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt.-bőlhiányzó, kétszakaszos eljárások során az első szakaszban történő kizáró okiigazolás benyújtásának módját, azaz analógia alkalmazását a nyílt eljárásravonatkozóan. Álláspontjának lényege, hogy a részvételi szakasz esetében islehetőség van a kizáró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Közbeszerzési referensi tevékenység szakmai feltételei

Kérdés: Milyen szakmai feltételek megléte mellett lehet valaki közbeszerzési referens? Van-e jelenleg olyan végzettség, amelynek birtokában a fenti tevékenység gyakorolható?
Részlet a válaszából: […] ...szakmai követelményeket akövetkezők szerint:Amennyiben a szakember feladata a közbeszerzési, valamint azahhoz kapcsolódó jogszabályok alkalmazása, illetőleg a változások nyomonkövetése, akkor a szakembernek – a rendelet értelmében – képesnek kell lennie –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.