Bírálati szemponthoz szükséges, megajánlott termékek ismertetőjének titkosítása

Kérdés: Árubeszerzés esetében lehet-e titkosítani a bírálati szemponthoz szükséges, a megajánlott termékek ismertetőjét, adatlapjait stb.? A Döntőbizottság a D. 489/18/2020. számú ügyben kimondta, hogy önmagában az, hogy egy ajánlattevő nem kívánja a versenytársak tudomására hozni, hogy mely konkrét terméket ajánlotta meg, még nem alapozza meg az egyébként önmagában nyilvánosan megismerhető termékleírások, -összetevők, -jellemzők, -tanúsítványok üzleti titok körébe tartozását. Ennek mentén lehet eljárni? Vannak kivételek?
Részlet a válaszából: […] ...a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna (...).A (2) bekezdés d) pontja szerint az (1) bekezdés alkalmazásában a gazdasági szereplő nem nyilváníthatja üzleti titoknak különösen az ajánlatban meghatározott áruk,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Kbt. 111. § x) pontjában szereplő kivételi szabály értelmezése

Kérdés: Állásfoglalásukat kérem a Kbt. 111. § x) pontjának értelmezésére vonatkozóan: "E törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő olyan beszerzés esetén, ahol a szerződésben foglalt feladatot az 5. § (1) bekezdése vagy a 7. § (2) bekezdése szerinti ajánlatkérő vagy az említett ajánlatkérők társulása jogszabályban vagy hatósági határozatban – az EUMSZ-szel összhangban – meghatározott kizárólagos jog alapján teljesíti." Melyek azok a körülmények, amelyek esetén a hivatkozott rendelkezés alkalmazható? Mi az alkalmazhatóság tartalma, korlátja?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzés tárgyát a versenyt indokolatlanul szűkítő módon határozták meg.A korlát, az alapelveknek megfelelően a nemzeti kivétel alkalmazása során is a verseny indokolatlan szűkítésének elkerülése és más reális alternatíva létezésének kizárása, melyre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérőt az összeférhetetlenség megítélésében.A 306/2011. kormányrendelet értelmében a Kbt. 24. §-a (3) bekezdésének alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét, és nem összeférhetetlen a kivitelezésre, vagy kivitelezésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Kkv-nak nem minősülő konzorciumi partner bevonása a Kbt. 122. §-ának (7) bekezdése szerinti eljárásba

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a kiválasztott három kkv mellett az egyik egy nem kkv konzorciumi partnert is bevonjon, mondván, hogy alvállalkozóból lett közös ajánlattevőről van csupán szó?
Részlet a válaszából: […] ...ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele az e rész szerinti eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna;– a közbeszerzés külképviselet számára történik – a)-c) pontok.A (8) bekezdés alapján a (7)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Összeférhetetlenség értelmezése

Kérdés: Bizonytalan vagyok abban, hogy pontosan mit is jelent az összeférhetetlenség szabálya. Arra szeretnék választ kapni, hogy pontosan kik azok, akik az összeférhetetlenség miatt ki vannak zárva az ajánlatadás lehetőségéből? Szeretnék erről egy kis magyarázatot, hogyan kell ezt értelmezni?
Részlet a válaszából: […] ...írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e a24. § szerinti összeférhetetlenség;– a fenti, harmadik bekezdés alkalmazásában nem eredményezia verseny tisztaságának sérelmét, és nem összeférhetetlen az olyan személy(szervezet) részvétele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.