2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...igazolására szolgáltak;– a módosítás változtat a kiegészítő tájékoztatásra vonatkozó szabályokon is. A gyakorlati jogalkalmazásban problémát jelent az, hogy az ajánlatkérő a későn érkezett kérdéseket is köteles megválaszolni, amennyiben arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Változások a Kbt.-ben

Kérdés: Mi módosul a közbeszerzési törvényben 2013-ban?
Részlet a válaszából: […] ...az egyetemes postaszolgáltatást nyújtó közszolgáltatókra vonatkozik.A Kbt. hatályos, 6. §-ának (1) bekezdése szerint a törvény alkalmazásában ajánlatkérő: az a)-d) pontok hatálya alá nem tartozó gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pontja], amely a 114....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Építési beruházásokra vonatkozó szabályok változása

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy az építési beruházásokra vonatkozó közbeszerzési szabályok jelentős mértékben változtak. Melyek a leglényegesebb változások, és mikortól lépnek életbe?
Részlet a válaszából: […] ...feltéve hogy ezen egybe nem számítottközbeszerzés értéke nem haladja meg annak az értéknek a húsz százalékát, amit a(2) bekezdés alkalmazása esetén állapított volna meg az ajánlatkérő ezenközbeszerzés és a vele a (2) bekezdés szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Nyári Kbt.-változások és hatályuk

Kérdés: A nyár folyamán két alkalommal is változott a közbeszerzési törvény. Melyek ezek a változások, és mikortól kell alkalmazni azokat? És várható-e, hogy a jövőben folyamatosan változik majd a törvény?
Részlet a válaszából: […] ...el.2009. július 22-én az alábbi változások léptek hatályba:Az erőforrást nyújtó szervezet vonatkozásában pontosításrakerült az alkalmazás korlátja (4. § 3/E. pont), valamint szerepvállaláskorlátja [70. § (4) bekezdés].Fentiekkel összhangban a Kbt. 4....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Kbt. megkerülése a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet "a 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg." Valamely önkormányzat egy közfeladat ellátására 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot alapít, vele a Kbt. eljárása nélkül hosszú távú megállapodást köt. A Kbt. megkerülésének minősül-e, ha ezt a gazdasági társaságot az önkormányzat ezután értékesíti, természetesen a megállapodásaival együtt?
Részlet a válaszából: […] ...és belső ellenőrzési rendszerében a közbeszerzéseket, illetőleg aközbeszerzési eljárásokat ellenőrizni kell.A szabályok alkalmazása azonban közbeszerzési eljáráslebonyolítása esetében irányadó. A közbeszerzési törvény 2/A. §-a gyakorlatilagazt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.