Szerződésmódosítás az új Kbt. szerint

Kérdés: A Kbt. 141. §-ának (2), (4), (6) bekezdései határozzák meg, hogy a szerződés mikor módosítható újabb eljárás lefolytatása nélkül. A bekezdések és/vagy kapcsolata nem világos. Jól értelmezzük-e, hogy ha a módosítás megfelel a (2) bekezdésnek, akkor a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? Ez azért lenne furcsa, mert akkor 10 százalékon, illetve 15 százalékon belül bármikor módosítható a szerződés, még a gazdasági egyensúlyt sem kell vizsgálni. Vagy a határidő is bármikor, bármennyivel módosítható? A (4) bekezdést a (2) "mellett" mikor kell vizsgálni, hiszen a törvény azt írja, hogy a (2) bekezdés vizsgálata mellett a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? A (6) bekezdésnek megfelelő nem lényeges módosítás esetén kell-e vizsgálni a (2) és (4) bekezdést? Egy határidő-módosítás (nem volt elbírálási szempont, nem jelentős, tehát nem áll fenn, hogy más ajánlattevők is részt vettek volna) minek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazni, ha a módosítás nem borítja fel a szerződés gazdasági egyensúlyát, mely egyben azonos a fenti 10-15 százalékos korláttal. Alkalmazása nem automatikus, hiszen az értéknövekedés indokát is szükséges megadni a módosításról szóló tájékoztatóban.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolhatóeljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtésalkalmazásáról szóló 257/2007. kormányrendelet tartalmazza, mely továbbra ishatályban van, azaz az ezzel ellentétes tájékoztatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Elektronikus árlejtés alkalmazása nyílt eljárás esetén

Kérdés: Elektronikus árlejtés alkalmazható-e nyílt eljárás esetén? A Kbt. alapján – 77. és 90. § (5) bekezdése – úgy gondoljuk, hogy csak ajánlategyenlőség esetén alkalmazható. Vagy esetleg alkalmazható más esetben is?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó, a közbeszerzési eljárásokbanelektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint azelektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. Korm. rendeletnek megfelelően,melynek a kommentárját a közeljövőben készíti el a GKM.A félreértés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] ...feltehetően azért,mert a Kbt. tételesen meghatározza azokat az eseteket, amikor az említetteljárás alkalmazható, illetve amikor annak alkalmazása kizárt.Keretmegállapodás megkötésére a Kbt. több rendelkezése islehetőséget ad. A következők szerint:– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Építési koncesszió sajátosságai

Kérdés: Építési koncesszióként meghirdetett közbeszerzésben az ajánlattételkor mire kell különösen figyelni, milyen speciális szabályok vannak az építési koncesszióval kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...százalékos mértéket.Lényeges szabály továbbá, hogy a Kbt. idézett 140. §-ának(1) bekezdése, valamint a 143. és a 144. §-ának alkalmazásában nem minősülharmadik személynek– a közös ajánlatot tevők bármelyike, valamint– az, aki felett az ajánlattevő, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.