Jelentkezési szakaszban megjelölt konzorciumi partner cseréje, visszalépése

Kérdés: Milyen lehetőségünk van adott eljárás jelentkezési szakaszában megjelölt konzorciumi partner cseréjére? Esetleg a partner milyen indokkal léphet vissza?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásban alkalmazott kizáró ok hatálya alatt – az ajánlattevőre irányadó szabályok szerint, a 138. § (2)-(4) bekezdésének alkalmazásával -, megfelel a közbeszerzési eljárásban alkalmazott alkalmassági követelményeknek, és a jogutódlás nem e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

DBR ajánlattételi szakasza a KEF portálon

Kérdés: Milyen módon zajlik a dinamikus beszerzési rendszer ajánlattételi szakasza a KEF portálon?
Részlet a válaszából: […] ...szervezet által a központi beszerzési rendszer működtetése érdekében kezelt adatokat tartalmazó adatbázis és az azt megjelenítő webes alkalmazások lebonyolítását támogató informatikai rendszer. A rendszert a KEF üzemelteti. Az ajánlattevők az EKR-en kívül a KKP-be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Alkalmasságot igazoló szervezet választható kizáró ok alá kerülése igazolási szakaszban

Kérdés: Igazolási szakaszban vagyunk nyílt eljárásban, de kizáró okok alá került az alkalmasságot igazoló szervezetünk – választható kizáró ok miatt. Gondot okoz-e, ha választható kizáró ok miatt történik, nem pedig kötelező miatt, illetve az, hogy 69. § (4) bekezdés az aktuális eljárási cselekményünk, nem pedig hiánypótlás?
Részlet a válaszából: […] ...nevezzen meg. Így megtörténhet, hogy az új gazdasági szereplő megnevezését követően kerül sor a Kbt. 71. § (6) bekezdésének alkalmazására.Kétszakaszos közbeszerzési eljárásban az útmutató is egyértelmű abban a kérdésben, hogy az ajánlatkérő kizárólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Kapacitást biztosító cég kizárása bírálati szakaszban

Kérdés: Kizárhatja-e az ajánlatkérő a kapacitást nyújtó céget bírálat közben, ha az érintett cég kizáró ok alá került, vagy hiánypótlást kell kérnie, illetve mi az eljárásrend ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...oki problémára, és még nyitva van az ajánlattételi határidő, önkéntes hiánypótlás keretében eljárhat a Kbt. 71. § (5) bekezdés alkalmazásával.Ha nem tud olyan kapacitást nyújtó szervezetet hiánypótolni, amire az adott eljárásban szükség van, úgy Kbt. 69....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

EEKD kitöltésével kapcsolatos információk az eljárási dokumentumokban

Kérdés: Jelenleg is probléma az ajánlattevők oldalán az EEKD kitöltése. Milyen mélységű magyarázatot kell hozzáfűzni a dokumentumhoz, elegendő a bizottság saját bevezetője, ami végül is magyarázatnak tekinthető?
Részlet a válaszából: […] ...az EEKD angol nyelvű verzióját alkalmazza, úgy az más nyelvű kitöltésnek minősül-e. Feltételezzük, hogy az angol nyelvű verzió alkalmazása egyenértékű azzal, mintha az ajánlatkérő magyar nyelven töltené ki, mivel ebben az esetben magyar nyelven párhuzamosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Értékelési és alkalmassági szempont elválasztása

Kérdés: Az értékelési szempont a szakember tapasztalata úgy, hogy közben az alkalmasságban is ugyanez a feltétel szerepel egy meghatározott tapasztalattal, ami felett az ajánlatkérő értékeli annak mértékét. Lehet ezt egybemosni? Nem kell különválasztani az értékelési szempontot és az alkalmasságot? Nincs itt átfedés? Nem számszakilag, hanem mert ugyanannak a szakembernek a tapasztalatára vonatkozik? Ha igen, akkor hogyan kell hiánypótolni, ha esetleg hiányosság merül fel?
Részlet a válaszából: […] ...tehát lehetővé teszi a szakember vizsgálatának akár párhuzamosan alkalmassági követelményként és értékelési szempontként történő alkalmazását, mellyel kapcsolatban az alábbiakban mutatunk be két releváns, jogorvoslati példát.A 358/2017. számú ügyben a kérelmező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Nyilatkozattevő és nyilatkozattétel kapacitást biztosító szervezet bevonása esetén

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárás során az alkalmassági követelményeknek való megfelelés igazolására az ajánlatkérő a 321/2015. kormányrendelet 20. §-ának (2) és 25. §-ának (2) bekezdése alapján lehetővé tette egyszerű nyilatkozat benyújtását. Az ajánlattevő azonban önmagában nem felel meg az alkalmassági követelménynek, csupán más szervezet (alvállalkozó) kapacitását bevonva válik alkalmassá a teljesítésre. Ilyen esetben a kormányrendelet szerinti nyilatkozatot kinek kell megtennie az ajánlatban? Az ajánlattevőnek, vagy a kapacitást biztosító más szervezetnek? Szükséges-e az egyszerű nyilatkozat mellé benyújtani a Kbt. 65. §-ának (7) bekezdése szerinti nyilatkozatokat is?
Részlet a válaszából: […] ...Kormányrendelet hallgat a kérdésről, de a közbeszerzési törvény általános értelemben lehetővé teszi a kapacitást biztosító szervezet alkalmazását, így véleményünk szerint a nyilatkozatot az alkalmasságról annak a gazdasági szereplőnek kell megtennie, aki/amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Nyilatkozatok formai követelményei uniós rezsimben

Kérdés: Uniós nyílt eljárásban elfogadható-e a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerint bekért, kizáró okok fenn nem állásáról szóló, közjegyző által hitelesített ajánlattevői nyilatkozat, ha nem eredeti, hanem másolati példányban került benyújtásra? Vagy szükséges ismételten eredeti formában bekérni azt?
Részlet a válaszából: […] ...formára vonatkozó előírása az a külön jogszabályban meghatározott forma, mely előírás esetében a Kbt. 47. § (2) bekezdésének alkalmazása, azaz az egyszerű másolati forma alkalmazása nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.

Elektronikus úton történő kapcsolattartás módjának értelmezése

Kérdés: Jól gondolom-e, hogy csak a kötelezettségvállalásra alkalmas ajánlattevői nyilatkozatok, igazolások megküldésére vonatkozik a Kbt. 41. §-ának (4) bekezdése, miszerint a nyilatkozatok, igazolások kizárólag fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott formában továbbíthatók elektronikusan? [257/2007. kormányrendelet 6. §; 13/2005. IHM rend. 2. §-ának e) pontja, 4. §-ának (2) és (4) bekezdése.] Az egyszerű másolati példányban is elfogadható dokumentumokra ez nem vonatkozik. Értelmezésem szerint az ajánlatkérő által kiküldött dokumentumokra szintén nem vonatkozhat, hiszen azok nem minősülnek nyilatkozatnak. Megfelelő ez az értelmezés?
Részlet a válaszából: […] ...szabályai a nyilatkozattételre, azaz az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők közötti kommunikációra vonatkozóan az írásbeli forma alkalmazását teszik kötelezővé. A Kbt. 41. §-a szerint a kapcsolattartás elektronikus úton is megvalósulhat, mely egyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Ajánlati ár emelése hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlattevő nincs kötve ajánlatához, csak a tárgyalást követően benyújtott végleges ajánlathoz. Emelheti az ajánlattevő az ajánlati árát, ha a műszaki tartalom nem módosult? A közbenső ajánlat benyújtását megelőzően megküldtük valamennyi ajánlattevő részére, hogy a megrendelésre kerülő alkalmazásfejlesztésnek (programnak) tartalmaznia kell a licencdíjakat is, azonban az egyik ajánlattevő a közbenső ajánlatában sem számolt ezzel a költséggel. A végső ajánlattétel során kiegészítheti (tehát emelheti) ezzel a költséggel az ajánlati árat?
Részlet a válaszából: […] A válasz megadása során feltételezzük, hogy az ajánlatkérő nem írta elő, hogy az ár nem növekedhet a tárgyalás során, valamint az árváltozást sem zárta ki (Kbt. 98. §). Amennyiben tehát az ajánlatkérő nem megfelelően árazott be egy-egy tételt, a tárgyalás épp erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.
1
2
3