Munkanapokban meghatározott határidő értelmezése

Kérdés: A Kbt. több helyen munkanapokban meghatározott határidő alkalmazását írja elő. Az így megadott határidő pontosan mikor jár le? Az utolsó nap 24. órájában, vagy az adott napon, a munkaidő végén? Nevezetesen például, ha az ajánlattevő vitarendezési kérelmet nyújt be, de az a határidő utolsó napján, munkaidő után érkezik meg az ajánlatkérőhöz, az határidőben benyújtottnak, avagy elkésettnek tekintendő?
Részlet a válaszából: […] ...gazdasági szereplő vagy a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdek-képviseleti szervezet (e paragrafus alkalmazásában a továbbiakban együtt: kérelmező) az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejárta előtti tizedik napig,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 20.

Hirdetményfeladási kötelezettség nemzeti rezsimbe tartozó eljárás esetén 2012-től

Kérdés: Az új közbeszerzési törvény rendelkezései értelmében minden nemzeti eljárásrendbe tartozó közbeszerzés esetén hirdetményt kell majd feladni az eljárás megindításáról? E szerint a jelenlegi Kbt. 251. §-ának (2) bekezdésében foglalt lehetőség (az ajánlattevők közvetlen felhívása az ajánlattételre) megszűnik?
Részlet a válaszából: […] ...nyílik lehetősége árués szolgáltatás beszerzése esetén, vagy lehetősége lesz könnyített közösségieljárásrendi szabályok alkalmazására. Ez utóbbi keretein belül maradt fenn aháromajánlatos megoldás, amelyet a hirdetmény közzététele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Eljárásfajták a Kbt. módosítását követően

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a Kbt. módosítása eredményeként teljesen más eljárásfajták lesznek, mint korábban. Melyek ezek, illetve mi a változás lényege, és az mikortól érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazható, mikor is az eljárás becsült értékenem érheti el a nemzeti értékhatár másfélszeresét. A fentiek szerinti beszerzési rend alkalmazásának feltételeia következők: az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárástalkalmazhat, ha a beszerzés értéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
Részlet a válaszából: […] ...egy vagy több ajánlattevővel tárgyala szerződés feltételeiről.Fontos a kérdés szempontjából az is, hogy a tárgyalásoseljárás alkalmazásának lehetőségét, az eljárás szabályait a Kbt. különösszigorral és taxativitással határozza meg – biztosítva azzal a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Eljárás szerződéses feladatok kiterjesztése esetén

Kérdés: Őrző-védő szolgálattal van határozatlan időre kötött szerződésünk portaszolgálat ellátására és épületen belüli őrzésre. A külső terület őrzésére is őket szeretnénk felhívni gyorsított eljárás formájában (hirdetmény nélküli tárgyalásos). Megtehetjük-e, illetve fel kell-e mondanunk a többi szerződést is, és egyben kiírni a fenti tevékenységekre az eljárást az értéknek megfelelően?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatásokat, a b) pont esetében pedig a korábbi eljárást megindítóhirdetményben kellett volna jelezni a tárgyalásos eljárás alkalmazásánaklehetőségét. Fentiek alapján nem javasoljuk hirdetmény-közzététel nélkülitárgyalásos eljárás lebonyolítását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.

Esélyegyenlőség alapelvének betartása egyedi tárgyalások mellett

Kérdés: Ajánlatkérőként számos tárgyalásos eljárást bonyolítunk már le. Hogyan tudom jogszerűen, az esélyegyenlőség elvének betartása mellett lezárni a tárgyalást, ha külön-külön tárgyalok az ajánlattevőkkel?
Részlet a válaszából: […] ...kívánt beszerzési tárgytól, illetőleg megadottszerződéses feltételektől, amely nem tette volna lehetővé tárgyalásos eljárásalkalmazását. A tárgyalások befejezésével ajánlati kötöttség jön létre. Ha azajánlatkérő az eljárás eredményét kihirdette,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.

Rendkívüli sürgősség értelmezése

Kérdés: Rendkívüli sürgősség: az én hibám-e, ha beázik a tető és balesetveszélyes, mert a gerendák elkorhadtak, ha ez egy hosszú folyamat végeredménye? Mondható-e az, hogy nem jártam el gondosan az évek során, elmaradtak a felújítások, és most nem indokolt a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás rendkívüli sürgősség miatt?
Részlet a válaszából: […] ...A rendkívüli sürgősség tehát az ajánlatkérőmulasztásához kötődik, ami azonban nem vezethet hirdetmény nélküli tárgyalásoseljárás alkalmazásához.(A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy a fentiekben utaltjogszabályhely (3) bekezdése értelmében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.